– Milyen előnyökkel és hátrányokkal járt a modellváltás az Óbudai Egyetemen?
– Csak előnyök származtak az új rendszerből. Az Óbudai Egyetem a leginkább gyakorlatorientált felsőoktatási intézmény Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy részben a főiskolai múlt miatt mindig is szoros kapcsolatban voltunk és vagyunk a különféle ipari ágazatok képviselőivel. 2019-ben, a rektori megbízatásom átvételekor az egyik legfontosabb célként azt jelöltem meg, hogy a kelet-közép-európai régióban növeljük a láthatóságunkat. A 2021-es modellváltás ehhez a lépésváltáshoz teremtett lehetőséget. A pluszforrások nemcsak a kollégák anyagi megbecsülését tették lehetővé, de olyan tudományos ösztönzőket vezethettünk be, amelyekkel kutatóinkat és oktatóinkat további minőségi teljesítményre tudtuk sarkallni.

– Hogyan köszönt ez vissza a gyakorlatban?
– Az elmúlt két évben megháromszoroztuk a minőségi publikációk számát. Magától senki sem táltosodik meg, ezért felszínre kellett hozni azokat az energiákat, amelyek addig a mélyben lapultak. Szintén nagyon fontos szempont, hogy az egyetem részben a saját kezébe vehette a sorsát, hiszen hibrid modellben működünk, azaz félig állami, félig magánegyetemi szemlélettel. Nekünk kellett megtalálni a piacon a lehetőségeinket, amelyekre szükség volt az egyetem infrastrukturális fejlődéséhez. Mindez oda vezetett, hogy
az elmúlt négy évben mintegy ezer helyet léptünk előre a nemzetközi ranglistákon, ami már önmagában figyelemre méltó eredmény.
Ha csak azt nézzük, hogy az Óbudai Egyetem – mint műszaki felsőoktatási intézmény – a műszaki és az informatikai tématerületet tekintve a 600-800. közötti helyen szerepel a világ egyetemeit minősítő rangsorban, akkor kijelenthető: jól fektettük be az államtól kapott többlettámogatásokat.
– Miben nyilvánul meg az egyetem gyakorlatiassága?
– Az egyetem mindig is szoros szimbiózisban volt az iparral, ennek köszönhetően naprakész ipari szaktudást adtunk és adunk a hallgatóknak. Az Óbudai Egyetemen az ipari igényekhez igazodva például négy-öt évente új tantervi hálót vezet be. Erre a gyakorlatorientált képzési rendszerre építve tudtuk a befektetői szemlélet meghonosítását elkezdeni, hiszen egy egyetemtől nemcsak a mérnökök képzését várják el társadalmi szinten, hanem a gazdaságot megújító innovatív ötletek születését is. A világon az innovációs ötletek nagyjából kilencven százaléka 25 év alatti fiatalokhoz kötődik, vagyis a legtöbb újítás az egyetemi falak között lát napvilágot. Mi azon vagyunk, hogy ezek az ötletek minél nagyobb számban valósulhassanak meg az ipar szereplőinek közreműködésével.