Svédcsavar: a no-go zónák létezését is tagadta a baloldal, mára a hadsereget vetik be a bandák ellen

Rosszul öregedtek a magyar liberális sajtó „tényfeltáró” riportjai.

Bűnbandák robbantottak egy lakóépületben Svédországban. Az ország jobboldali kormánya a hadsereg bevetését fontolgatja a bevándorlók okozta erőszak megfékezésére. (Forrás: OSINTdefender / Twitter)

Miután éveken át azt ismételgette a hazai baloldal és a hozzájuk kötődő sajtó, hogy Svédország mintaértékűen jár el a bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekben, mostanság inkább csak hallgatnak, érdekes módon nem születnek tényfeltároló, útikalauz-jellegű cikkek a témában. Pedig bőven lenne miről beszélni, hiszen – amíg Brüsszelben döntöttek a migránskvótákról – egyre brutálisabb méreteket ölt a közel-keleti és afrikai migránsokhoz köthető bűnözői csoportok működése. A skandináv ország fővárosában egymást érik a bűncselekmények, amelyek a civil lakosságot is érintik.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, hamarosan a svéd hadsereg is segíteni fogja a rendőrség munkáját a skandináv országot sújtó példátlan bűnözési hullám felszámolásában, miután tavaly több mint hatvan ember halt meg lövöldözésekben. Idén pedig tovább gyarapodtak az erőszakos bűncselekmények, 

júniusban egyetlen nap alatt hét embert lőttek le Stockholmban és közvetlen agglomerációjában: 

két fiatal férfit, két 15 éves fiút, egy 65 éves asszonyt és egy 45 éves férfit. Az egyik 15 éves fiú a helyszínen elhunyt, a középkorú férfi pedig hétfőn délelőtt halt bele sérüléseibe a kórházban.

Az okozott kárt nézik helybeliek egy robbanástól megrongálódott háromszintes lakóépületnél a Stockholmtól délnyugatra levő Linköpingben 2023. szeptember 26-án, miután a reggeli órákban hatalmas detonáció rázta meg az épületet. Az előző estén Stockholm egyik külvárosában, Hasselbyben is történt robbanás. Fotó: MTI/EPA/TT/Fredrik Sandberg

Szeptemberben tizenketten estek áldozatul az alvilági szervezetek háborújának, nemrégiben egy 18 éves fiút lőttek agyon, aki épp fociedzésen volt, egy robbantásban egy 25 éves nő vesztette életét. Az esetek illeszkednek az elmúlt évek egyre erősödő erőszakhullámába, melyek döntő többsége a különféle hátterű migránsbandákhoz köthetők.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök ezzel kapcsolatosan nemrég jelentette be, hogy a kabinet beterjeszti javaslatait a fegyveres erők és a rendőrség együttműködésének módjáról. Kristersson azt mondta: a rendőrség nem képes egyedül elvégezni az összes feladatot.

Kiemelte, hogy a svéd hadsereg, amely az ukrajnai háború miatt már most is készenlétet lát el, a hatályos törvényi kereteken belül leginkább bombákkal kapcsolatos szaktudással, helikopteres logisztikával és elemzésekkel támogathatná a rendőrök munkáját. A svéd kormányfő szerint szigorítani kell a törvényeket a szociálisan hátrányos helyzetű, a bevándorlónegyedekben élő tizenévesek bűnbandákba való beszervezésének megelőzése érdekében.

Nem látták a fától az erdőt

Néhány évvel ezelőtt a magyar baloldali sajtó még a svédországi no-go zónák létezését is tagadta. Hevesen bizonygatták, hogy szó sincs arról, hogy no-go zónák lennének Stockholmban, vagy veszélyes lenne. Ők csak lenyűgöző tisztasággal, türelmes és segítőkész emberekkel találkoztak, akiknek van idejük 110-zel menni az autópályán és megállni egy kávészünetre. Egy tavalyi cikkében a HVG egyik újságírója még arról írt, kötelességének érezte, hogy maga tapasztalja meg, mennyire veszélyes hely Stockholm, de várakozásaival ellentétben 

csupa móka és kacagás fogadta a svéd fővárosban, az emberek nem egymáson vezetik le a napi feszültséget, örömmel tájékoztatnak mindenről, és a humoruk is kifogástalan.

A 444 csapata sem talált semmilyen kivetnivalót, amikor Svédországba utaztak 2018 novemberében. Kisfilmjükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a svéd társadalom szerint a bevándorlás nem is jó, meg nem is rossz, hanem inkább egy társadalmi kihívás. 

Ugyan elmondják, hogy Malmőnek sok kihívással kell szembenéznie, a helyiek egyáltalán nem félnek ettől. A portál szerint megkérdezett ott élők akkor úgy nyilatkoztak, ugyan többet hallani a bűncselekményekről, de nem félnek. Egyikük, egy szomáliai férfi, aki 27 éve érkezett az országba, azt mondja, a problémát inkább a politikusok jelentik, és majdnem mindenki munkanélküli, a bevándorlóknak nincs jövőképük, ezért lépnek be a bandákba és ölik meg egymást.

Az RTL is hasonlóan vélekedett, amikor 2016-ban egyik híradásukban arról beszéltek, hogy valótlanságot állít a magyar kormány az úgynevezett no-go zónákkal kapcsolatban. 

A műsorba bevágták Szijjártó Pétert, akit a BBC riportere kér számon, „miért nem használja a szemét” a külügyminiszter. Szijjártó ugyanakkor kijelenti, a magyar kormány kizárólag a rendőrség és más biztonsági szervek jelentéseire alapozta megállapításait.

Néhány éve még mókáról és kacagásról cikkeztek

És hogyan is vélekedik most a hazai baloldal a svédországi eseményekről? Vajon mit gondolnak és miért hallgatnak azok a politikusok, akik néhány éve még a migráció korlátozása helyett a befogadást és a bevándorlók integrációját hangsúlyozták? Nos, úgy tűnik, ezekre a kérdésekre az elmúlt időszakban nem jutott ideje egyik bevándorláspárti politikusnak sem.

Talán már el is felejtette a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc, amikor a magyar–szerb határon felépült határzárat 2015-ben „embertelennek” és „szimbolikusan is elfogadhatatlannak” nevezte? A bevándorláspárti hangok hazai szószólója akkor arra szólította fel a kormányt, hogy „nyissa meg a határokat, engedje őket”, mivel „hogyha egyszer elindul a tömeg, nincs az a jog, ami megállítja őket”. A volt miniszterelnök még aláírásgyűjtésbe is kezdett a brüsszeli kvótarendszer támogatása érdekében.

Márki-Zay Péter 2018-ban a bevándorlással összefüggésben még arról tartott értekezést:

nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva,

és a legfontosabb kérdésnek nem a bevándorlást, hanem az integrációt tekintette. Álláspontja szerint összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

Borítókép: Bűnbandák robbantottak egy lakóépületben Svédországban (Forrás: OSINTdefender)