Svédcsavar: a no-go zónák létezését is tagadta a baloldal, mára a hadsereget vetik be a bandák ellen

Rosszul öregedtek a magyar liberális sajtó „tényfeltáró” riportjai.

Bűnbandák robbantottak egy lakóépületben Svédországban. Az ország jobboldali kormánya a hadsereg bevetését fontolgatja a bevándorlók okozta erőszak megfékezésére. (Forrás: OSINTdefender / Twitter)

Nem látták a fától az erdőt

Néhány évvel ezelőtt a magyar baloldali sajtó még a svédországi no-go zónák létezését is tagadta. Hevesen bizonygatták, hogy szó sincs arról, hogy no-go zónák lennének Stockholmban, vagy veszélyes lenne. Ők csak lenyűgöző tisztasággal, türelmes és segítőkész emberekkel találkoztak, akiknek van idejük 110-zel menni az autópályán és megállni egy kávészünetre. Egy tavalyi cikkében a HVG egyik újságírója még arról írt, kötelességének érezte, hogy maga tapasztalja meg, mennyire veszélyes hely Stockholm, de várakozásaival ellentétben 

csupa móka és kacagás fogadta a svéd fővárosban, az emberek nem egymáson vezetik le a napi feszültséget, örömmel tájékoztatnak mindenről, és a humoruk is kifogástalan.

A 444 csapata sem talált semmilyen kivetnivalót, amikor Svédországba utaztak 2018 novemberében. Kisfilmjükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a svéd társadalom szerint a bevándorlás nem is jó, meg nem is rossz, hanem inkább egy társadalmi kihívás. 

Ugyan elmondják, hogy Malmőnek sok kihívással kell szembenéznie, a helyiek egyáltalán nem félnek ettől. A portál szerint megkérdezett ott élők akkor úgy nyilatkoztak, ugyan többet hallani a bűncselekményekről, de nem félnek. Egyikük, egy szomáliai férfi, aki 27 éve érkezett az országba, azt mondja, a problémát inkább a politikusok jelentik, és majdnem mindenki munkanélküli, a bevándorlóknak nincs jövőképük, ezért lépnek be a bandákba és ölik meg egymást.

Az RTL is hasonlóan vélekedett, amikor 2016-ban egyik híradásukban arról beszéltek, hogy valótlanságot állít a magyar kormány az úgynevezett no-go zónákkal kapcsolatban. 

A műsorba bevágták Szijjártó Pétert, akit a BBC riportere kér számon, „miért nem használja a szemét” a külügyminiszter. Szijjártó ugyanakkor kijelenti, a magyar kormány kizárólag a rendőrség és más biztonsági szervek jelentéseire alapozta megállapításait.

Néhány éve még mókáról és kacagásról cikkeztek

És hogyan is vélekedik most a hazai baloldal a svédországi eseményekről? Vajon mit gondolnak és miért hallgatnak azok a politikusok, akik néhány éve még a migráció korlátozása helyett a befogadást és a bevándorlók integrációját hangsúlyozták? Nos, úgy tűnik, ezekre a kérdésekre az elmúlt időszakban nem jutott ideje egyik bevándorláspárti politikusnak sem.

Talán már el is felejtette a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc, amikor a magyar–szerb határon felépült határzárat 2015-ben „embertelennek” és „szimbolikusan is elfogadhatatlannak” nevezte? A bevándorláspárti hangok hazai szószólója akkor arra szólította fel a kormányt, hogy „nyissa meg a határokat, engedje őket”, mivel „hogyha egyszer elindul a tömeg, nincs az a jog, ami megállítja őket”. A volt miniszterelnök még aláírásgyűjtésbe is kezdett a brüsszeli kvótarendszer támogatása érdekében.

Márki-Zay Péter 2018-ban a bevándorlással összefüggésben még arról tartott értekezést:

nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva,

és a legfontosabb kérdésnek nem a bevándorlást, hanem az integrációt tekintette. Álláspontja szerint összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

Borítókép: Bűnbandák robbantottak egy lakóépületben Svédországban (Forrás: OSINTdefender)