A pedagógusok kilencvenkilenc százaléka nem ült fel a baloldalnak

A baloldal a pedagógusok tömeges pályaelhagyásával, a magyar közoktatás teljes összeomlásával riogatott a tanévkezdés előtt, egyes szakszervezetek „civilekkel” karöltve hónapokon át tüntettek, sőt volt olyan szervezet is, amely felmondásra biztatta a tanárokat előkészített űrlapokkal. A zavarkeltés ellenére a tanév rendben elindult. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt az egy hónappal ezelőtti tanévkezdés tapasztalatairól, a pedagógus életpályájáról, a tanárképzésre jelentkezők számáról és a magyar Nobel-díjasokról is.

20220727 Budapest Dr. Rétvári Bence, Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Fotó: Kurucz Árpád KA Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– A tények ellenére hónapokon át tüntettek különböző csoportok a pedagógusok helyzetére hivatkozva.

– Az elmúlt hónapok sokszor erőszakos akciói mögött baloldali politikai aktivisták álltak és nem pedagógusok. A pártok a pedagógusok ügyére akartak rátelepedni, a tanárokat és diákokat felhasználva akartak országos kormányellenes akciókat indítani. Az iskolának, az oktatásnak a gyerekekről kell szólnia és nem a politikáról!

– Ezek szerint teljesen alaptalan volt a megmozdulásokon és a baloldali sajtóban indított „számháború”?

– A baloldal és a szakszervezetek részéről egyre radikálisabb és irreálisan túlzó számok jelentek meg arról, hogy mennyi pedagógus hiányzik az oktatásból. Tavasszal 16 ezres tanárhiányról beszéltek, nyáron azt mondták, hogy hétezer, a nyár végén azt mondták, hogy húszezer, a tanév kezdetén azt mondták, hogy 34 ezer. Azaz összevissza dobálóznak számokkal, mindig eggyel nagyobbat mondott be valaki.

– A sajtóban többször példálóztak azzal, hogy egyik vagy másik iskola hány tanárt keres, mennyit venne fel, akár azonnali kezdéssel is. Magas vagy alacsony a magyar közoktatásban dolgozó tanárok száma?

– Mindenki hallott olyan esetről, hogy egyik vagy másik ismerőse iskolájában tanárt keresnek. Ugyanakkor, hogy kevés tanár van vagy elég, azt leginkább a tanár-diák arány mutatja meg. Ebből derül ki, hogy mennyi figyelem jut egy-egy diákra. Akár az EU, akár az OECD kimutatásait nézzük, nemzetközi viszonylatban Magyarország meglepően jól áll. Az Eurostat rangsora szerint a 8. legjobb arány a magyar, nálunk 10-15 százalékkal több tanár van, mint az EU-s átlag. Az OECD kimutatása szerint nálunk 3-4 diákkal kevesebb jut egy tanárra, mint a világ legfejlettebb országaiban általában. Tehát mindenhol az első harmadban vagyunk. Olyan országokat előzünk meg, mint Németország, Franciaország, Finnország, Svájc, az USA vagy Japán. A magyar oktatást megbecsülni kell, nem lebecsülni!

– Vannak olyan fiatalok, akik a nyugdíjba vonuló tanárok helyébe léphetnek?

– A pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén. Húsz éve 5007, tíz éve 9070, idén pedig rekordmagas 12 894 hallgató kezdte meg a tanulmányait. Se a Medgyessy-kormány alatt, se a Gyurcsány-kormányok alatt, se a Bajnai-kormány alatt nem vettek fel egyik évben sem annyi pedagógushallgatót, mint idén.

– A fenti tények, a számok ellenére a pedagógusok érdekképviseleti szervezetei is csatlakoztak a baloldal kormányellenes kampányához. 

– Kérdem én, mióta az a feladata a szakszervezeteknek, hogy azok ellen dolgozzon, akiket képviselnie kéne? Merthogy pontosan ezt tették. Folyamatosan valótlanságokat terjesztettek az új jogállási törvényről, hogy minél többen hagyják el a pályát. Még a Soros György által finanszírozott TASZ is beállt az utolsó napokban, hogy minél többeknek nyújtsanak jogi segítséget a kilépéshez, interneten küldözgették a jogviszony megszüntetéshez használható iratmintákat. Szégyen, hogy azért dolgoztak, hogy kevesebb tanára legyen a magyar diákoknak. Közben Brüsszelben pedig nap mint nap akadályozzák, hogy a magasabb pedagógus-béremelést megkaphassák a tanárok.

– Ezek után lát esélyt arra, hogy normális párbeszéd legyen az új pedagógus-jogállásról, hogy nyugvópontra jusson az erről szóló politikai vita?

– Eljött az idő, hogy a politikusok végre ne korbácsolják tovább az indulatokat az iskolákban. Az új életpályatörvényt elfogadtuk, a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Megtörtént, aminek meg kellett történnie. Eddig hergeltek és politikai aktivistákat küldtek a tanárokra és diákokra, de most már hagyják őket békén, vonuljon ki a politika az iskolákból, hogy nyugodt körülmények között tudjon folytatódni a tanítás.

– A közoktatás területén az új jogállás kialakítása, a tanév zökkenőmentes elindítása után milyen feladatok állnak a kormányzat előtt?

– Egy nagy feladatunk van a következő hónapokra: a pedagógusok nagyarányú fizetésemelése. Ha végre nem blokkolják tovább az EU-s forrásokat, akkor azonnal 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus átlagbér, 2025-re pedig nyolcszázezer forintot fognak keresni átlagosan a pedagógusok.

Ha a baloldal nem akadályozná a pedagógus béremelést, bizonyára még többen maradnának a pályán vagy választanák ezt a hivatást. Ezzel a nekik kell elszámolni a lelkiismeretük és a pedagógusok felé. Ideje lenne, hogy a baloldal végre tegyen valamit azért, hogy a tanárok megkapják a pénzüket Brüsszeltől. Ne feledjük, 2008-ban a baloldali kormány alatt 15 ezer tanárt bocsájtottak el, elvettek minden pedagógustól egyhavi bért, több mint 380 helyen zártak be iskolát, és tandíjassá tették a pedagógusképzést. És most ők keveslik a tanárok létszámát és bérét. Mi viszont a gazdasági válság éveiben is emeljük a béreket.

– A napokban két magyar tudós is Nobel-díjat kapott, Karikó Katalin kutatóbiológus és Krausz Ferenc fizikus. Sokan őszintén örültek a két tudós sikerének, egyesek viszont azt hozták fel, hogy hiába magyarok a díjazottak, sikereiket mégis csak külföldön végzett kutatásaikkal érték el. 

– Óriási siker, hogy az elmúlt napokban két magyar tudós is Nobel-díjat kapott. Fantasztikus eredmény, igazán büszkék lehetünk rájuk. Ez elsősorban az ő személyes sikerük, a kimagasló tehetségük és szorgalmuk elismerése. Nyilván el sem tudjuk képzelni, hogy mennyi munka, lemondás, áldozat és tudás van az elért eredményeik mögött, de azt azért ne felejtsük el, hogy mind a ketten a magyar oktatási rendszerben tanulták meg az alapokat. Éppen ezért nekünk, magyaroknak is önbizalmat adhat, hogy mi is képesek vagyunk a legkiválóbb teljesítményre ma is. De ehhez az kell, hogy megbecsüljük magunkat és ne lebecsüljük.

Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: Kurucz Árpád)