Életének 98. évében elhunyt Barakonyi Tamás egykori huszárhadapród, a marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola volt növendéke, aki több ezer társával együtt Dániában a brit hadsereg előtt tette le a fegyvert – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Cságoly Péterfia Béla, akinek édesapja Barakonyi Tamás baj- és sorstársa volt.
A hadapródnövendékek a II. világháború végén kalandos úton tették meg a dán Prestóig (Sjælland sziget keleti partján) vezető utat vitéz Szilágyi Dezső huszárőrnagy vezetésével. Előbb Budapestig vasúton, ahol csatlakoztak hozzájuk a Ludovika Akadémia utolsó, már fel nem avatott huszárakadémikusai, ahol ismét bevagonírozva Blomberg városáig, majd innen tovább, immáron lovon és tábori szekereken Dániába, hogy ott a németek felügyelete alatt szolgáljanak. Történetüket, későbbi sorsukat a Dániába vet a sorsunk című dokumentumfilm dolgozta fel.
Nemcsak az útjuk volt regénybe illő a magyar katonáknak, de a dániai szolgálatuk is. Miután Szilágyi Dezső őrnagy tudomást szerzett arról, hogy 1945 áprilisában, amikor egy Koppenhágában rendvédelmi feladatokat ellátó magyar egységet Berlinbe akartak vezényelni a németek, a magyarok megtagadták a parancsot. Utcai harc tört ki a magyar dezertálók és a németek között, a lövöldözésben nyolc dán civil meghalt, a katona áldozatok számát és a következményeket máig nem ismerjük. A német kapitulációt megelőző hetekben Szilágyi őrnagy és társai egy titkos hálózatot építettek ki, amelynek segítségével összeköttetésben álltak a dán ellenállókkal és a Sjælland északi részén fekvő hoveltei táborban állomásozó magyar tisztekkel, akik a dán ellenállási mozgalom legfelső vezetőségével működtek együtt. Az egyre nagyobb kockázatot jelentő „szövetséges” hadapród csapatot a németek végül Gavno szigetére internálták, de ez a fegyverletétel miatt már nem történt meg.
Amikor az angolok 1945. május 4-ét követően átvették Dánia irányítását, mindenki, aki a német megszálló hatalom része volt, köteles volt elhagyni Dániát. Ez a 12 000 fős magyar haderőre is vonatkozott. Azonban a dán ellenállási mozgalommal való aktív együttműködésnek köszönhetően a brit katonai hatóságok engedélyezték, hogy a magyar hadapródiskola átmenetileg Dániában maradhatott, majd az iskola feloszlása után a magyar kadétok, tisztjeik és a velük érkezett civilek dönthettek arról, hogy maradnak, vagy haza-, esetleg más országba indulnak tovább – olvasható a téma helyi kutatója, Soren Peder Sorensen honlapján. Sørensen az Egy elfelejtett tragédia – Magyar katonák Dániában a második világháborús német megszállás idején (2005) címû kötet szerzője. A kötet 2020-ban magyarul is megjelent a Zrínyi Kiadó gondozásában.
A szó szerint a hadak útját megjáró hadapródok közül már csak ketten vannak életben: Benedek Gábor olimpia bajnok (1952, Helsinki) és Hajnóczky Béla egykori díjugrató-lovasedző. Barakonyi Tamást november 27-én délután helyezik örök nyugalomra szűk családi körben, nem messze dániai otthonától.
A Dániában fogságba esett magyar honvédek történetéről korábban az M1 Múlt-kor című magazinja is beszámolt:
Borítókép: Magyar honvédek Dániában a német fegyverletételt követően (Forrás: http://deungarskesoldater.dk/)
