Elmarasztalta Karácsonyék konzultációját az adatvédelmi hatóság

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala szerint a kérdőív nem más, mint politikai marketing.

Budapest, 2023. január 25. Karácsony Gergely fõpolgármester, Kiss Ambrus (független) általános fõpolgármester-helyettes és Tüttõ Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelõs fõpolgármester-helyettes (j-b) a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2023. január 25-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

A Péterfalvi Attila vezette hivatal hétfőn kiadott ajánlásában egyebek mellett megállapította, hogy az adatkezelő által a tájékoztatóban és a kérelemben meghatározott cél nem teljesen azonosan került meghatározásra. Ez kétségkívül félreértésre adhat okot, s nem segíti elő a jogi követelmények érvényesülését, 

adott esetben akár visszaélésre is alapot adhat.

Az adatkezelő akkor járt volna el precízen és jogszerűen, ha a – polgárok által meg nem ismert – kérelemben és a polgárok számára megismert tájékoztatóban szövegszerűen teljesen azonos célmeghatározást alkalmaz – írta a NAIH.

A tájékoztatóban meghatározott cél (a „Budapesti Lakógyűlés” lebonyolítása) tehát nem kellően egzakt célmeghatározás, továbbá túlterjeszkedik a kérelemben foglalt és a Belügyminisztérium által jóváhagyott célmeghatározáson, ennélfogva 

nem felel meg az általános adatvédelmi rendeletben foglalt egyértelműségre vonatkozó követelménynek.

A hatóság azt is megállapította: a célhoz kötöttség követelményét sértő első három kérdés esetén az adatkezelő érdemi célja nem a kérelemben meghatározott közlekedési tárgyú kérdésekről való konzultáció volt, hanem az, hogy az adatkezelő a polgárok részére

saját politikai álláspontját ossza meg közvetlen levelezés formájában, ezért a hatóság ezt a célt politikai marketingként azonosítja.

A 18 éven aluliak részvételével kapcsolatban a NAIH felhívta a figyelmet, hogy a 18 éven aluli (de 14. életévét betöltött) személy a magyar polgári jog szerint korlátozottan cselekvőképes, ezért jelentősebb jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Ezért Karácsonyéknak úgy kellett volna eljárniuk, hogy a kiskorúak véleményének kikérése során elsősorban a törvény által biztosított közvetlen kapcsolatfelvételi eljárás jogintézményét veszi igénybe.

Emellett 

a kiskorú személyek személyes adatainak kikéréséhez be kellett volna szereznie a törvényes képviselő előzetes hozzájárulását.

A hatóság azt is megállapította, hogy a kiskorúak közéleti kérdésekben való véleménynyilvánító részvételére és az ezzel kapcsolatos adatkezelésekre vonatkozóan a hazai jogi szabályozás hiányos, ezért ajánlásokat fogalmazott meg a jogalkotók részére is.

A NAIH vizsgálata szerint Karácsonyék politikai marketingnek tekinthető kérdőíve a kiskorúak esetében a GDPR Preambulum 38 bekezdésében meghatározott közvetlen marketingcélú megkeresés tilalmába ütközik – olvasható a Mandiner cikkében.

Korábban a Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester szerint nettó csalás hétszázalékos támogatottságra hivatkozva lezárni a Lánchidat.

Karácsony Gergely ugyan sikerről beszél az általa meghirdetett úgynevezett Budapesti Lakógyűlés kapcsán, de ez az algebra szabályai szerint tökéletes kudarc – érvelt Tarlós István, aki emlékeztetett rá, hogy a főváros lakoságának csupán a töredéke szavazott arra, hogy a Lánchidat lezárják az autók előtt.

A korábbi főpolgármester reagált azokra a felvetésekre, amelyek a nemzeti konzultációkhoz hasonlítják Karácsony Gergely lakógyűlését. Tarlós István szerint a migráció vagy a gyermekvédelem egy jól átlátható témakör, míg a Lánchíd ügye egy olyan szigorú szabályok szerint működő szakmai kérdés, amire nem lehet kellő rálátása egy laikusnak.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes és Tüttő Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (jobbról balra) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. január 25-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)