Az Európai Unió tagállamai közül mindössze két százaléknak sikerült majdnem teljesítenie azt a feladatot, hogy a nemek közötti egyenlőség ne csupán eszme és jól csengő frázis legyen. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által nemrégiben közzétett 2023-as jelentéséből kiderült, bőven van még mit tenni annak érdekében, hogy ne kelljen döntenie a nőknek a karrier és a gyermekvállalás között, és a fizetések is kiegyenlítődjenek, de további cél az is, hogy minél több nő kerülhessen vezetői pozícióba.
Szépen haladunk előre
A szervezet tíz éve kezdte el a nemek közötti egyenlőtlenségekre felhívni az európaiak figyelmét. Az idei, legfrissebb jelentését azzal vezette fel, hogy nehéz időszak van mögöttünk, az elmúlt években a világot számtalan megrázkódtatás és válság sújtotta, amely sajnálatos módon részben lassítja és visszaveti a női jogok és a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeket.
A számok viszont azt mutatják, ha nem is rohamos ütemben, de javultak az eredmények: az Európai Unió országai átlagosan 100 pontból 70,2 pontra vizsgáztak idén, ami a tavalyi évhez képest 1,6 ponttal magasabb.
Az uniós országok között évek óta kiemelkedő eredményt ér el Svédország, Hollandia és Dánia is, de idén még nekik sem sikerült javítaniuk az előző években szerzett pontjaikon. Hazánk a tavalyi eredményekhez képest ugyanakkor rontott az eredményein. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete arra buzdítja a visszaeső országokat, hogy vigyázzák és ápolják a már elért eredményeket, ne engedjék, hogy a nemek közötti egyenlőség problémája még több kihívás elé állítsa a társadalmakat.
A jelentésben kifejtik, az ápolás-gondozás kérdéskörét tekintve ugyan csökkent a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség, ám valójában csak amiatt, mert a technológia fejlődésével, illetve a kényelmi, házhoz szállítás lehetőségével számos feladat alól mentesültek a nők, de továbbra is ők azok, akik az ápolással, gondozással járó feladatokat javarészt ellátják.
Kedvező fordulat a vezető pozíciókban
A szervezet rámutat, különösen nagy változást értek el a nők a vezetői pozíciók terén: amíg 2010-ben százból mindössze tizenkét vezetői pozíciót töltöttek be a nők, addig idén ez a szám már 33 százalékon van. A nők ugyanakkor továbbra is sokkal kevesebbet keresnek,
a férfiak keresetének kevesebb mint 70 százalékát teszi ki a fizetésük.
A legnagyobb különbségek a magasan képzettek körében figyelhetők meg, ebben az esetben a nők bruttó keresete a hasonlóan képzett férfiak bruttó keresetének csak 68 százalékát teszi ki.
A szervezet az eredmények indoklásakor hozzátette, hogy a fizetések közötti különbségben szerepet játszik az is, hogy bár a nőkre jellemző inkább az élethosszig tartó tanulás, a legtöbb esetben olyan ágazatokban töltenek be állásokat, ahol alacsonyabb a fizetés, mint az oktatás vagy az egészségügy. De befolyásolja a nők előrelépését az is, hogy jellemzően a férfiak használják a család autóját, akik így mobilisabbak és könnyebben jutnak hozzá egy-egy jobb munkához is. Ezen felül pedig a nők alacsonyabb bérezésében a gyermekvállalás is közrejátszik.
A szervezet a családon belüli erőszak témáját is körbejárta, amelyben egyben a legdrámaibb a nemek közötti egyenlőtlenség. Eszerint 17 olyan uniós tagország van, ahol naponta két nő veszti életét párkapcsolati vagy családon belüli erőszak miatt. A felmérés szerint a legtöbb áldozat Lettországban van. A 2021-es adatok Magyarországon valamivel alatta maradnak az uniós átlagnak, többek között Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is rosszabb volt a helyzet.
Az egészségügyi ellátások terén hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedik el, megelőzve a volt keleti blokk államait és több dél-európai államot. Az EIGE-jelentésből kiderül, hogy Magyarország nemi egyenlőségi pontszámát lényegében egyetlen terület húzza le drasztikusan, méghozzá a vezető politikai, gazdasági és tudományos tisztségeket betöltő nők aránya, ami nálunk 26,2 pont, szemben az 59,1 pontos uniós átlaggal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha a kormánytagok felét nőkre cserélné le Orbán Viktor és az állami cégek felügyelőtanácsába nőket ültetnének be, akkor az ország akár hét-nyolc hellyel is előrébb ugrana az európai rangsorban – állapítja meg a Mandiner.
