A szervezet az eredmények indoklásakor hozzátette, hogy a fizetések közötti különbségben szerepet játszik az is, hogy bár a nőkre jellemző inkább az élethosszig tartó tanulás, a legtöbb esetben olyan ágazatokban töltenek be állásokat, ahol alacsonyabb a fizetés, mint az oktatás vagy az egészségügy. De befolyásolja a nők előrelépését az is, hogy jellemzően a férfiak használják a család autóját, akik így mobilisabbak és könnyebben jutnak hozzá egy-egy jobb munkához is. Ezen felül pedig a nők alacsonyabb bérezésében a gyermekvállalás is közrejátszik.
A szervezet a családon belüli erőszak témáját is körbejárta, amelyben egyben a legdrámaibb a nemek közötti egyenlőtlenség. Eszerint 17 olyan uniós tagország van, ahol naponta két nő veszti életét párkapcsolati vagy családon belüli erőszak miatt. A felmérés szerint a legtöbb áldozat Lettországban van. A 2021-es adatok Magyarországon valamivel alatta maradnak az uniós átlagnak, többek között Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is rosszabb volt a helyzet.
Az egészségügyi ellátások terén hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedik el, megelőzve a volt keleti blokk államait és több dél-európai államot. Az EIGE-jelentésből kiderül, hogy Magyarország nemi egyenlőségi pontszámát lényegében egyetlen terület húzza le drasztikusan, méghozzá a vezető politikai, gazdasági és tudományos tisztségeket betöltő nők aránya, ami nálunk 26,2 pont, szemben az 59,1 pontos uniós átlaggal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha a kormánytagok felét nőkre cserélné le Orbán Viktor és az állami cégek felügyelőtanácsába nőket ültetnének be, akkor az ország akár hét-nyolc hellyel is előrébb ugrana az európai rangsorban – állapítja meg a Mandiner.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!