– A Nemzeti tehetség program (NTP) már 15 éve működik. Magas szintű tehetséggondozást végeztünk, 34 milliárd forint értékben 19 ezer projektet támogattunk, amelyekben évente 300–350 ezer fiatal vehetett részt. Önmagában is nagyszerű eredmény, hogy létezik olyan átfogó, folyamatosan bővülő intézményhálózat, amelyre már másfél évtizede számíthatnak a tehetséges magyar fiatalok – világított rá az előzményekre Hornung Ágnes. A családokért felelős államtitkár lapunk kérdésére rögzítette: a kormány célja a program bővítése, éppen ezért kellett megreformálni az eddigi rendszert.
Térképre helyezve
– Tizenöt év alatt rengeteg tehetséget fedeztünk fel és támogattunk. De haladni kell a korral, ma már minden az adatokra épül, így a NTP-t is olyanná kell átalakítani, amely mindenki számára látható és mérhető, valamint lehetővé teszi a programok összehasonlíthatóságát, azok hatékonyságának elemzését is – fogalmazott Hornung Ágnes.
A kormány és a programért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pontosan szeretné látni, hogy kik vesznek részt a programban, és hogy évek múltán ezek a tehetségek hogyan hasznosulnak – ez a tehetség útja.
Az államtitkár hozzátette: nemzetgazdasági érdek, hogy a Magyarországon tanuló fiatalok itt is bontakoztassák ki tehetségüket, mert ez a GDP-hez is hozzájárul. Az átalakításnak egyéb gyakorlati haszna is lesz, a minisztérium létrehoz egy úgynevezett tehetségtérképet. Ez régiókra lebontva és tehetségterületek alapján segíti a fiatalokat és szüleiket, tanáraikat abban, hogy hatékonyabban válogassanak az elérhető programok közül.
– A program évente több milliárd forintból működik, és az adója második egy százalékát is egyre több magyar ajánlotta fel az NTP javára az elmúlt esztendőkben. A kormány egyébként ezeket a felajánlásokat egészíti ki, így alakul ki a program éves kerete. Az adóhatóság szeptemberi adatai szerint idén több mint kétmilliárd forintnyi egyszázalékos felajánlás jött össze, ami rekordnak számít – mutatott rá Hornung Ágnes.
Kísérleti esztendő
Az államtitkár arra a felvetésre, hogy vannak-e fennakadások az átállás miatt, úgy reagált, hogy a pályázatokat már idén az új rendszerben szerették volna kiírni, az év második felében, október 20-án pedig az idei utolsó pályázatokat is sikerült közzétenni.
– Mint minden jelentős átalakítás, ez is beletelt némi időbe, hiszen rengeteg fejlesztést kellett összehangolni a szakmai tartalmak átalakításától egészen az informatikai változtatásokig. A megújulás miatt volt egy kis eltolódás a pályázatok kiírásának ütemezésében, de várhatóan novemberben megkezdődik az idei támogatások kifizetése. A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelővel dolgozunk együtt, ők fogadják be a pályázatokat és utalják majd a pénzeket – tette hozzá Hornung Ágnes.
Arra a kérdésre, hogy a pályázók mit fognak érzékelni az átállásból, esetleg szigorúbb lesz-e az új rendszer, több feltételnek kell-e megfelelni a jövőben, az államtitkár egyértelmű nemmel válaszolt.
– A pályázatokra jogosultak köre és a pályázati felhívások hasonlóak, de az adatalapú működés egyre fontosabb lesz – mondta Hornung Ágnes. Példaként hozta fel, hogy a különböző pályázatokat eddig nem lehetett összehasonlítani, mert a jelentkezésnél más-más űrlapokat kellett kitölteni. A programok változatosak, ezért volt nehéz feladat egységesíteni a rendszert. Az államtitkár hozzátette: megfeszített tempóban dolgoztak az elmúlt időszakban, de büszke rá, hogy a munka oroszlánrészét elvégezték, és innentől gördülékenyen állnak majd át az új rendszerre.
Új távlatokat nyitnak
– Vannak új kezdeményezések is a megújítással, ilyen a STEMpont elnevezésű felhívás, erre egyetemek tudnak jelentkezni, a feladat a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai területek népszerűsítése, az ilyen szakot választók számának növelése, különösen a lányok körében – emelte ki Hornung Ágnes. Szintén új kezdeményezés a Tehetségközelben nyílt pályázat, melynek az a célja, hogy a fiatalok a lakóhelyükhöz közel juthassanak be tehetséggondozó programokba vagy kaphassanak egyéni mentorálást. Erre a pályázatra
hazai köznevelési, szakképző és felsőoktatási intézmények, egyházi szervezetek, civil szervezetek, közművelődési intézmények és múzeumok, határon túli szervezetek egyaránt pályázhatnak.
Hornung Ágnes szerint a legfőbb cél, hogy egyetlen tehetség se vesszen el, ezt kell az adott kor követelményeihez igazítani. – Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kibontakoztassa a képességeit. Ehhez pedig fontos a lehető legalaposabb információkkal rendelkezni arról, hogy kik vesznek részt a programban, hol tartanak tehetségük kibontakoztatásában, milyen további ösztönzésre van szükségük, és végül hogyan hasznosul a tudásuk – fogalmazott.
Az államtitkár azt ígéri, hogy 2024-ben a pályázatok és a kifizetések már az új rendszerben, gördülékenyen, a megszokott menetrend szerint zajlanak. A cél ugyanis az, hogy még jobban erősítsék a nemzeti üggyé vált magas színvonalú tehetséggondozást.
Borítókép: Illusztráció. Nemzeti tehetség program kitelepülői (Fotó: Nógrád Megyei Hírlap/Hegedűs Márk)
