Szalay-Bobrovnicky Kristóf: Magyarország sorsáról Magyarországon kell dönteni

A mosonmagyaróvári sortűz megemlékezésén mondott beszédet a honvédelmi miniszter.

Mosonmagyaróvár, 2023. október 26. Szalay-Bobrovnicky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond az 1956-os mosonmagyaróvári sortûz 67. évfordulóján rendezett megemlékezésen, a Gyásztéren 2023. október 26-án. MTI/Filep István Fotó: Filep István

– Nagy tanulsága 1956-nak, hogy Magyarország sorsáról Magyarországon kell dönteni – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter csütörtökön Mosonmagyaróváron, a sortűz 67. évfordulóján rendezett megemlékezésen, a Gyásztéren.

Szalay-Bobrovnicky Kristóf kiemelte: – Azért állhattunk mindig a megszálló birodalmak sírjánál, mert nem adtuk fel a szabadságunkat, és képesek voltunk, vagyunk és leszünk küzdeni, hogy megteremthessük a magunk szabad világát. Azoknak, akik birodalmi álmokat kergetve a geostratégia nagy játszmáit játsszák a térkép mellett, mindig számítaniuk kell arra, hogy Magyarország időről időre csodákat művel. Meglepték a világot 1848 és 1956 szabadságharcosai is, és bár elbuktak, teljesítményük mindig óvatosságra intette a hódítókat és kollaboránsaikat – tette hozzá a miniszter.

Szalay-Bobrovnicky Kristóf  azt mondta, hogy a legfontosabb „terep” az emlékezés. Úgy fogalmazott: bár az elnyomás idején rejtőzködni kellett, mert veszélyes volt emlékezni, mégis Mosonmagyaróváron „a rendszerváltoztatás idején az egykori áldozatok vették a hátukra az emlékezést, nekik köszönhetjük, hogy az emlékezés és a magyar szabadság ügye azóta sem kopott meg”.

Fotó: Filep István

 – Október 26-a gyásznap, nemcsak Mosonmagyaróváron, hanem mindenhol, ahol a magyar szabadság ügyét számontartják – jegyezte meg. – A maga kegyetlen őszinteségével mutatja meg minden esztendőben, hogy milyen fontos és értékes a szabadság.

Az eseményeket felidézve a tárcavezető kijelentette: a mosonmagyaróvári sortűz jól mutatja a diktatúra védelmezői és az emberek szembenállását. 

Dudás István parancsnok önkényesen, jogtalanul és gyáván a tömegbe lövetett, majd saját embereit is elárulva Csehszlovákiába menekült. Felszólítás és figyelmeztető lövés nélkül lőttek és kézigránátot dobtak az emberekre. A karhatalom ölni akart

 – mondta.

– Később 1956 nem létezett, és azok, akik ellenálltak, nem hazafiak voltak, hanem fasiszta csőcselék, fantaszták és ügynökök. A gyilkos és a diktatúrának is mérhetetlen károkat okozó Dudás Istvánok pedig hősök voltak – folytatta.  

Fotó: Filep István

A honvédelmi miniszter szerint a kommunista vezetőket ugyanakkor a rendszerváltásig kísértette 1956 szelleme, amelytől joggal kellett tartaniuk, és amely még a halálos ágyuk mellett is ott állt.

Szalay-Bobrovnicky Kristóf beszéde után a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium diákjai adtak ünnepi műsort, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész által készített emlékművénél.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Nagy István agrárminiszter is, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá október 26-át.

Borítókép: Szalay-Bobrovnicky Kristóf a megemlékezésen (Fotó: MTI/Filep István)