Mosonmagyaróvár, 2023. október 26.
Szalay-Bobrovnicky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond az 1956-os mosonmagyaróvári sortûz 67. évfordulóján rendezett megemlékezésen, a Gyásztéren 2023. október 26-án.
MTI/Filep István Fotó: Filep István
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Nagy tanulsága 1956-nak, hogy Magyarország sorsáról Magyarországon kell dönteni – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter csütörtökön Mosonmagyaróváron, a sortűz 67. évfordulóján rendezett megemlékezésen, a Gyásztéren.
Szalay-Bobrovnicky Kristóf kiemelte: – Azért állhattunk mindig a megszálló birodalmak sírjánál, mert nem adtuk fel a szabadságunkat, és képesek voltunk, vagyunk és leszünk küzdeni, hogy megteremthessük a magunk szabad világát. Azoknak, akik birodalmi álmokat kergetve a geostratégia nagy játszmáit játsszák a térkép mellett, mindig számítaniuk kell arra, hogy Magyarország időről időre csodákat művel. Meglepték a világot 1848 és 1956 szabadságharcosai is, és bár elbuktak, teljesítményük mindig óvatosságra intette a hódítókat és kollaboránsaikat – tette hozzá a miniszter.
Szalay-Bobrovnicky Kristóf azt mondta, hogy a legfontosabb „terep” az emlékezés. Úgy fogalmazott: bár az elnyomás idején rejtőzködni kellett, mert veszélyes volt emlékezni, mégis Mosonmagyaróváron „a rendszerváltoztatás idején az egykori áldozatok vették a hátukra az emlékezést, nekik köszönhetjük, hogy az emlékezés és a magyar szabadság ügye azóta sem kopott meg”.
Fotó: Filep István
– Október 26-a gyásznap, nemcsak Mosonmagyaróváron, hanem mindenhol, ahol a magyar szabadság ügyét számontartják – jegyezte meg. – A maga kegyetlen őszinteségével mutatja meg minden esztendőben, hogy milyen fontos és értékes a szabadság.
Az eseményeket felidézve a tárcavezető kijelentette: a mosonmagyaróvári sortűz jól mutatja a diktatúra védelmezői és az emberek szembenállását.
Dudás István parancsnok önkényesen, jogtalanul és gyáván a tömegbe lövetett, majd saját embereit is elárulva Csehszlovákiába menekült. Felszólítás és figyelmeztető lövés nélkül lőttek és kézigránátot dobtak az emberekre. A karhatalom ölni akart
– mondta.
– Később 1956 nem létezett, és azok, akik ellenálltak, nem hazafiak voltak, hanem fasiszta csőcselék, fantaszták és ügynökök. A gyilkos és a diktatúrának is mérhetetlen károkat okozó Dudás Istvánok pedig hősök voltak – folytatta.
Fotó: Filep István
A honvédelmi miniszter szerint a kommunista vezetőket ugyanakkor a rendszerváltásig kísértette 1956 szelleme, amelytől joggal kellett tartaniuk, és amely még a halálos ágyuk mellett is ott állt.
Szalay-Bobrovnicky Kristóf beszéde után a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium diákjai adtak ünnepi műsort, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész által készített emlékművénél.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Nagy István agrárminiszter is, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben nyilvánította városi gyásznappá október 26-át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
