Közölte, az elmúlt tizenhárom évben sikerült egységet teremteni az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó választójog megadásában, az autonómia kérdését tekintve ez a tömbben élő magyarság számára a területi, a szórványban élő magyarságnak pedig a személyi és kulturális autonómia megadását jelenti. Szili Katalin úgy fogalmazott, „egy egyesült Európa képe látszik felsejleni”, viszont szerinte a most zajló globális folyamatok azt diktálják, hogy ne az egyesült Európa irányába, hanem a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett a nemzetek Európájában gondolkodjanak.
Szili Katalin elmondta, mennyi magyar él az elcsatolt területeken
Trianon óta sosem látott egységet kovácsolt össze a kormány az elmúlt tizenhárom évben – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Mint azt hangsúlyozta, a kormánynak minden magyar fontos, és a magyarok is számíthatnak az anyaországra. A sátoraljaújhelyi Rákóczi-táborban a főtanácsadó által ismertetett népszámlálási adatok szerint egymillió felett van a Romániában élő magyarok száma, Szlovákiában pedig mintegy 460 ezer nemzettársunk él.

Kitért arra az öt pontra is, amelyet Kalmár Ferenc miniszteri biztossal dolgoztak ki, és amellyel Magyarország leendő európai uniós elnöksége idején tematizálni szeretnék a nemzeti kisebbségek európai ügyét. A pontok között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye európai ügy és a nemzeti kisebbségvédelem alapja a jog az identitáshoz.
A miniszterelnöki főtanácsadó demográfiai adatokról is beszámolt. Elmondta,
a friss népszámlálási adatok szerint Romániában 1 113 973 a magyar nemzetiségűek száma,
ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a négy és fél százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen. Hozzátette, 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
Szlovákiában a 2021-es adatok szerint mintegy 460 ezer ember alkotja a felvidéki magyarságot, és 2013-mal csökkent a magyar népesség száma a 2011-es népszámlálás óta. A Vajdaságban 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya, ez mintegy kétszáz ezer embert jelent – ismertette.
Hozzátette, Horvátországban 2021-ben 10 315-en vallották magukat magyarnak.
Szlovéniában a meglévő állami statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat, ezek alapján hatezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot tízezerre becsülik. Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás, becslések szerint Kárpátalján a magyar nemzetiségűek száma 21 ezerrel csökkent a legutóbbi adatokhoz képest – tudatta Szili Katalin.
További Belföld híreink
Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián a Rákóczi Szövetség rendezvényközpontjában Sátoraljaújhelyen 2023. október 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!