Szili Katalin elmondta, mennyi magyar él az elcsatolt területeken

Trianon óta sosem látott egységet kovácsolt össze a kormány az elmúlt tizenhárom évben – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Mint azt hangsúlyozta, a kormánynak minden magyar fontos, és a magyarok is számíthatnak az anyaországra. A sátoraljaújhelyi Rákóczi-táborban a főtanácsadó által ismertetett népszámlálási adatok szerint egymillió felett van a Romániában élő magyarok száma, Szlovákiában pedig mintegy 460 ezer nemzettársunk él.

Forrás: MTI2023. 10. 14. 16:34
SZILI Katalin
A Professzorok Batthyány Körének konferenciája Sátoraljaújhelyen Fotó: Vajda János
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban. A főtanácsadó, aki a nemzetpolitikáról és a magyarságról tartott előadást a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián, kiemelte: ez az egység megmutatkozik a magyarság együttműködésében, és ezt az intézményrendszer is jelzi, hiszen tovább él a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), és létrejött a Magyar Diaszpóra Tanács. – Tehát megvannak azok a döntéshozó fórumok, ahol közös és a nemzetstratégiára vonatkozó döntések születnek – hangsúlyozta. 

Szili Katalin elmondta, a Máért minden évben, legközelebb november 17-én ülésezik. Ekkor olyan, a nemzetstratégiához kapcsolódó kérdésekről döntenek, amelyek a többi között az oktatás és a kultúra fejlesztését, valamint az identitás kérdéskörét érintik. A miniszterelnöki főtanácsadó beszélt a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programról is, emellett elmondta, Sárospatakon olyan középiskolai osztály indult, ahol a „magyar tudatú fiatalok” nagyszüleik és dédszüleik gyökereit keresik.

Előadásában hangsúlyozta, a

 kormánynak minden magyar számít, éljen bárhol a világban, ugyanakkor az is fontos, hogy minden magyar számíthat az anyaországra.

Ezért lényegesnek tartják, hogy elősegítsék a szülőföldön élést, a boldogulást a Kárpát-medencében – tette hozzá.
Szólt arról, az európai uniós állampolgársággal „kinyílt a világ”, hiszen mindenki ott él, ahol szeretne. Ugyanakkor az is elvárható, hogy a szülőföldön maradással a kormány hosszú távon biztosítsa a Kárpát-medencei magyarság sorsát – mondta. Szili Katalin kiemelte, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívüli magyarságért, ez pedig a hétköznapi gondoskodást és együttműködést is magában foglalja.

Közölte, az elmúlt tizenhárom évben sikerült egységet teremteni az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó választójog megadásában, az autonómia kérdését tekintve ez a tömbben élő magyarság számára a területi, a szórványban élő magyarságnak pedig a személyi és kulturális autonómia megadását jelenti. Szili Katalin úgy fogalmazott, „egy egyesült Európa képe látszik felsejleni”, viszont szerinte a most zajló globális folyamatok azt diktálják, hogy ne az egyesült Európa irányába, hanem a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett a nemzetek Európájában gondolkodjanak. 

Kitért arra az öt pontra is, amelyet Kalmár Ferenc miniszteri biztossal dolgoztak ki, és amellyel Magyarország leendő európai uniós elnöksége idején tematizálni szeretnék a nemzeti kisebbségek európai ügyét. A pontok között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye európai ügy és a nemzeti kisebbségvédelem alapja a jog az identitáshoz.
A miniszterelnöki főtanácsadó demográfiai adatokról is beszámolt. Elmondta, 

a friss népszámlálási adatok szerint Romániában 1 113 973 a magyar nemzetiségűek száma, 

ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a négy és fél százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen. Hozzátette, 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

Szlovákiában a 2021-es adatok szerint mintegy 460 ezer ember alkotja a felvidéki magyarságot, és 2013-mal csökkent a magyar népesség száma a 2011-es népszámlálás óta. A Vajdaságban 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya, ez mintegy kétszáz ezer embert jelent – ismertette.
Hozzátette, Horvátországban 2021-ben 10 315-en vallották magukat magyarnak.

Szlovéniában a meglévő állami statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat, ezek alapján hatezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot tízezerre becsülik. Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás, becslések szerint Kárpátalján a magyar nemzetiségűek száma 21 ezerrel csökkent a legutóbbi adatokhoz képest – tudatta Szili Katalin.

Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián a Rákóczi Szövetség rendezvényközpontjában Sátoraljaújhelyen 2023. október 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.