Mint felidézte, tavaly nyáron a Forbes ismertetett egy tanulmányt, melyből kiderült, hogy a TikTok böngészőjében van egy kód, amelynek a segítségével az alkalmazás látja, milyen billentyűket ütnek le a felhasználók, így az app hozzáférhet a bankkártya-jelszavakhoz is, hiszen nem új ablakban nyitja meg a külső hivatkozásokat. A kutatás készítője úgy vélekedett: a módszer alkalmazása a cég tudatos döntésének az eredménye. A TikTok elismerte a kód létezését, de tagadta az adatgyűjtést, állítván, hogy a funkciót csupán hibakeresésre és hibaelhárításra használják.
Hunter Biden adócsalásáról is hazudtak
Egy másik esetről szólva Jeszenszky Zsolt úgy fogalmazott: előfordulhat, hogy hivatalos szervek akarnak egy nyilvánosságra került történetet eltitkolni, ezért sütik rá, hogy összeesküvés-elmélet. Felidézte, hogy sokáig álhírnek titulálták azt az értesülést a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt, miszerint az akkoriban még csak elnökjelölt Joe Biden fia, Hunter Biden elhagyta a laptopját, amiről bizalmas információk kerülhettek napvilágra. Az FBI-nak köszönhetően a közösségi médiavállalatoknak folyamatosan azt mondták, hogy csak az oroszok akarták félrevezetni az embereket, ez dezinformáció, így nem is kavart nagy port az ügy, és mindenkit letiltottak, aki mást állított.
Miután 2020 októberében a New York Post napilap lehozott egy cikket a témában, a nyomozóiroda úgy döntött, hogy semmilyen további információt nem oszt meg az üggyel kapcsolatosan, így az emberekkel elhitették, hogy nem is igaz. Most azonban az FBI egyik magasrangú tisztségviselője egy tanúvallomásban elmondta,
a nyomozóiroda munkatársai, akik letagadták a Hunter Bidenről szóló történetet, mindvégig tudták, hogy nem dezinformációról van szó.
Az FBI először 2019-ben értesült a laptopról, és tudták, hogy olyan adócsalásra utaló bizonyítékok lehetnek rajta, amelyeknek hasznát vehetik a szövetségi nyomozásban. Az amerikai adóhivatal is tudott már 2019-ben az informatikai eszközről, ahogy azt is tudták: nem manipulált, megbízható információkat tartalmaz, ám mégsem férhettek az adatokhoz. Jack Dorsey, az X (korábban Twitter) igazgatója úgy nyilatkozott, hogy hiba volt eltitkolni az ügyet, már bánja a döntését. Ez azért is lényeges, mert egy felmérés szerint a demokrata szavazók jelentős része másképpen voksolt volna, ha ismeri a Hunter Biden-botrányt, és akkor ma Donald Trump lenne az USA elnöke – világított rá lapunk publicistája.
Előre tudtak az Északi Áramlat elleni szabotázsról
Jeszenszky Zsolt az Északi Áramlat gázvezeték megrongálásáról, elmondta, hogy a holland hírszerzés már három hónappal a robbantás előtt figyelmeztette a CIA-t, hogy egy ukránokhoz köthető csoport a víz alatti gázvezeték felrobbantására készül, amiről a katonai hírszerzési szolgálat már annak tervezési szakaszában információt szerzett. Érdekesség, hogy 2022 januárjában Joe Biden amerikai elnök kijelentette: egy ukrajnai orosz invázió esetén nem lesz többé Északi Áramlat. A Der Spiegel című lap és a ZDF televízió közzétette a gázvezeték felrobbantásának részleteit, amelyből kiderült, hogy egy robotpilóta nélküli hajóról telepíthették a bombákat.
Az információk hírszerző ügynökségektől, nyomozóktól, magas rangú tisztviselőktől és politikusoktól származnak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyanúsítottakkal. Az elkövetők indítéka az oknyomozók szerint az volt, hogy megfosszák Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásának egyik fontos bevételi forrásától.
Az IP-címek és egyéb adatok elemzését követően a nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a szabotázs előtt és után is Ukrajnában tartózkodtak, és onnan kommunikáltak – ismertette a publicista.
Rosszabb minőségű árukat hoztak hozzánk Nyugatról
Jeszenszky Zsolt kitért arra is a videóban, hogy az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált vegyipari laboratóriuma összesen 420 termékminta alapján 120 féle Magyarországon kapható háztartási, vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert vizsgált meg és hasonlított össze Nyugat-Európában forgalmazott termékpárjaikkal, az összetevők és a hatóanyagok szempontjából.
Mintegy harmaduknál a külföldi szerben talált hatóanyag-tartalom magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké, de 24 esetben az is előfordult, hogy a hazai csomagoláson kevesebb információ szerepelt, 14 terméknél pedig a termékcsalád jobb minőségű árucikkeit Magyarországon nem is árusították, tehát igaznak bizonyult a kettős minőségről való feltételezés
– vonta le a következtetést a műsorvezető.
Hozzáfűzte, ezen felül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 312 egyedi minta alapján 117 termékpár és trió összehasonlítását végezte el 2018 és 2021 között, hasonló következtetésre jutva, mint az ITM akkreditált laboratóriuma: lényeges eltérést a termékek több mint negyedénél állapítottak meg. Az eltérések fakadhatnak a különböző nemzeti szabályozásokból, gyártási körülményekből, fogyasztói ízlésből. A fő kérdés az, hogy mely eltérések lehetnek szükségszerűek és jogszerűek, és azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat. A gyártók nyitottak volt a párbeszédre és a jogszabályoknak való megfelelésre. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként 2022 május végétől már szankcionálható a kettős minőség, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének öt százalékát is elérheti, ami multicégek esetében akár ötszázmillió forint is lehet – ismertette Jeszenszky Zsolt.