Van egy jó összeesküvés-elmélete? Ezek már megvalósultak + videó

A TikTok megfigyel, Biden fiának laptopján terhelő bizonyítékok voltak, az ukránok robbantották fel az Északi Áramlatot, illetve Magyarországra rosszabb minőségű áruk érkeznek Nyugatról – ezeket a történeteket eleinte összeesküvés-elméletnek címkézték, aztán bebizonyosodott, hogy mégis igazak. Erről értekezett egy videóban Jeszenszky Zsolt műsorvezető-publicista, aki részletekbe menően idézte fel, hogyan próbálnak tényeket elhallgatni és manipulálni politikai és gazdasági érdekek mentén oly módon, hogy összeesküvés-elméletnek titulálják őket.

Forrás: Kontextus Youtube-csatorna2023. 10. 17. 14:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több incidens is ismertté vált a TikTok adatgyűjtési gyakorlatáról az elmúlt években – mutatott rá Jeszenszky Zsolt, lapunk állandó publicistája, a Hír TV Politikai Hobbista című műsorának vezetője a Kontextus nevű YouTube-csatorna új videójában. Mint felidézte, 

2020-ban iOS14-fejlesztők vették észre, hogy a TikTok figyelte, mit ír be a felhasználó egy másik alkalmazásba, azaz leolvasta a kijelzőt. 

A TikTok azzal védekezett, hogy egy spamellenes mechanizmusról van szó, és azt állította, hogy az alkalmazás frissítésével letiltják ezt a funkciót. Arról nincs információ, hogy adatokat tároltak-e, illetve, hogy Android rendszeren futott-e a szóban forgó mechanizmus – mondta a publicista.

Felhasználói adatok illetéktelen kezekben

Emlékeztetett: az Anonymus nemzetközi hackercsoport a TikTok forráskódjában arra utaló jeleket talált, hogy az app a véltnél kiterjedtebben gyűjt felhasználói adatokat, és felszólították a felhasználókat a TikTok azonnali törlésére, mivel az a kínai kormány által fejlesztett kémalkalmazás. A Wall Street Journal azt derítette ki, hogy a TikTok 15 hónapon át, egy kiskapu felhasználásával titokban gyűjtött tiltott felhasználói adatokat, hozzáférve az androidos mobilok MAC-címéhez, amivel a telefonkészülékek beazonosíthatók. Még a szűrés kikapcsolására sem adott lehetőséget a népszerű kínai alkalmazás – tette hozzá Jeszenszky Zsolt. A TikTok mögött álló cég nem tagadta a vádakat, arra viszont nem tértek ki, hogy miért tették ezt törvénytelenül, és azt állítják: az alkalmazás legfrissebb változata már nem végez ilyesmit.

A műsorvezető rámutatott: egy Reddit-felhasználó feltárta 2020-ban, hogy pontosan milyen személyes adatokhoz fér a TikTok, és mit kezd velük. A fejlesztéssel is foglalkozó felhasználó szerint

a TikTok egy adatgyűjtő szolgáltatás, amely közösségi platformnak álcázza magát. Hozzájut a telefon hardveres adataihoz, illetve más alkalmazásokban lévő adatokhoz, beleértve olyanokat is, amelyeket már töröltek, például kapcsolatok, üzenetek, böngészési és keresési előzmények, hálózati adatok, vagy félpercenként küldött aktuális GPS-adatok. 

A leleplezést közzétevő felhasználó arra is rávilágított, hogy a fejlesztők több időt fektetnek az adatgyűjtés nyomainak eltüntetésébe, mint a Facebook vagy az X (korábban Twitter) fejlesztői, amire a szabályszerű működés mellett nem lenne ekkora szükség. Ezen kívül a TikTok algoritmusa igyekszik függővé tenni a felhasználókat azzal, hogy a tartalomelőállítók első bejegyzéseire aránytalanul sok kedvelés és komment érkezik, ami később csökkenni kezd. Vagyis kezdeti sikerekkel kábítják el a felhasználókat, majd arra ösztönzik őket, hogy ezt a szintet fenntartsák – jelentette ki a publicista.

Mint felidézte, tavaly nyáron a Forbes ismertetett egy tanulmányt, melyből kiderült, hogy a TikTok böngészőjében van egy kód, amelynek a segítségével az alkalmazás látja, milyen billentyűket ütnek le a felhasználók, így az app hozzáférhet a bankkártya-jelszavakhoz is, hiszen nem új ablakban nyitja meg a külső hivatkozásokat. A kutatás készítője úgy vélekedett: a módszer alkalmazása a cég tudatos döntésének az eredménye. A TikTok elismerte a kód létezését, de tagadta az adatgyűjtést, állítván, hogy a funkciót csupán hibakeresésre és hibaelhárításra használják.

Hunter Biden adócsalásáról is hazudtak

Egy másik esetről szólva Jeszenszky Zsolt úgy fogalmazott: előfordulhat, hogy hivatalos szervek akarnak egy nyilvánosságra került történetet eltitkolni, ezért sütik rá, hogy összeesküvés-elmélet. Felidézte, hogy sokáig álhírnek titulálták azt az értesülést a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt, miszerint az akkoriban még csak elnökjelölt Joe Biden fia, Hunter Biden elhagyta a laptopját, amiről bizalmas információk kerülhettek napvilágra. Az FBI-nak köszönhetően a közösségi médiavállalatoknak folyamatosan azt mondták, hogy csak az oroszok akarták félrevezetni az embereket, ez dezinformáció, így nem is kavart nagy port az ügy, és mindenkit letiltottak, aki mást állított.

Miután 2020 októberében a New York Post napilap lehozott egy cikket a témában, a nyomozóiroda úgy döntött, hogy semmilyen további információt nem oszt meg az üggyel kapcsolatosan, így az emberekkel elhitették, hogy nem is igaz. Most azonban az FBI egyik magasrangú tisztségviselője egy tanúvallomásban elmondta, 

a nyomozóiroda munkatársai, akik letagadták a Hunter Bidenről szóló történetet, mindvégig tudták, hogy nem dezinformációról van szó. 

Az FBI először 2019-ben értesült a laptopról, és tudták, hogy olyan adócsalásra utaló bizonyítékok lehetnek rajta, amelyeknek hasznát vehetik a szövetségi nyomozásban. Az amerikai adóhivatal is tudott már 2019-ben az informatikai eszközről, ahogy azt is tudták: nem manipulált, megbízható információkat tartalmaz, ám mégsem férhettek az adatokhoz. Jack Dorsey, az X (korábban Twitter) igazgatója úgy nyilatkozott, hogy hiba volt eltitkolni az ügyet, már bánja a döntését. Ez azért is lényeges, mert egy felmérés szerint a demokrata szavazók jelentős része másképpen voksolt volna, ha ismeri a Hunter Biden-botrányt, és akkor ma Donald Trump lenne az USA elnöke – világított rá lapunk publicistája.

Előre tudtak az Északi Áramlat elleni szabotázsról

Jeszenszky Zsolt az Északi Áramlat gázvezeték megrongálásáról, elmondta, hogy a holland hírszerzés már három hónappal a robbantás előtt figyelmeztette a CIA-t, hogy egy ukránokhoz köthető csoport a víz alatti gázvezeték felrobbantására készül, amiről a katonai hírszerzési szolgálat már annak tervezési szakaszában információt szerzett. Érdekesség, hogy 2022 januárjában Joe Biden amerikai elnök kijelentette: egy ukrajnai orosz invázió esetén nem lesz többé Északi Áramlat. A Der Spiegel című lap és a ZDF televízió közzétette a gázvezeték felrobbantásának részleteit, amelyből kiderült, hogy egy robotpilóta nélküli hajóról telepíthették a bombákat. 

Az információk hírszerző ügynökségektől, nyomozóktól, magas rangú tisztviselőktől és politikusoktól származnak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyanúsítottakkal. Az elkövetők indítéka az oknyomozók szerint az volt, hogy megfosszák Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásának egyik fontos bevételi forrásától.

Az IP-címek és egyéb adatok elemzését követően a nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a szabotázs előtt és után is Ukrajnában tartózkodtak, és onnan kommunikáltak – ismertette a publicista.

Rosszabb minőségű árukat hoztak hozzánk Nyugatról

Jeszenszky Zsolt kitért arra is a videóban, hogy az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált vegyipari laboratóriuma összesen 420 termékminta alapján 120 féle Magyarországon kapható háztartási, vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert vizsgált meg és hasonlított össze Nyugat-Európában forgalmazott termékpárjaikkal, az összetevők és a hatóanyagok szempontjából. 

Mintegy harmaduknál a külföldi szerben talált hatóanyag-tartalom magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké, de 24 esetben az is előfordult, hogy a hazai csomagoláson kevesebb információ szerepelt, 14 terméknél pedig a termékcsalád jobb minőségű árucikkeit Magyarországon nem is árusították, tehát igaznak bizonyult a kettős minőségről való feltételezés 

– vonta le a következtetést a műsorvezető.

Hozzáfűzte, ezen felül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 312 egyedi minta alapján 117 termékpár és trió összehasonlítását végezte el 2018 és 2021 között, hasonló következtetésre jutva, mint az ITM akkreditált laboratóriuma: lényeges eltérést a termékek több mint negyedénél állapítottak meg. Az eltérések fakadhatnak a különböző nemzeti szabályozásokból, gyártási körülményekből, fogyasztói ízlésből. A fő kérdés az, hogy mely eltérések lehetnek szükségszerűek és jogszerűek, és azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat. A gyártók nyitottak volt a párbeszédre és a jogszabályoknak való megfelelésre. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként 2022 május végétől már szankcionálható a kettős minőség, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének öt százalékát is elérheti, ami multicégek esetében akár ötszázmillió forint is lehet – ismertette Jeszenszky Zsolt.

Borítókép: A kínai kötődésű, rövid videók megosztására épülő TikTok alkalmazás ikonja egy okostelefon képernyőjén Berlinben (Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.