Hátrányos megkülönböztetés éri a magyar fogyasztókat, ugyanis számos árucikk esetében állapítható meg kettős minőség, és egy-egy termékcsalád jobb, minőségi darabjait idehaza nem árusítják a gyártók – mutatott rá közleményében a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja.
Tóth Edina képviselő szerint az egységes piac kétsebességes piaccá vált. Az egyenjogúság brüsszeli élharcosai számos alkalommal kiemelik, hogy minden EU-polgárnak éreznie kell, hogy úgy bánnak vele, mint bárki mással, és mindenkinek tisztességes, egyértelmű módon kell tájékoztatást kapnia az általa vásárolt termékekről – fejtette ki.
Ez azonban a mai napig nem valósult meg: beigazolódott, hogy egyes állampolgárok másodosztályú fogyasztóvá váltak, hiszen asztalaikra és háztartásaikba gyengébb minőségű termékek kerülnek
– húzta alá a képviselő.
Mint arról már a Magyar Nemzet is beszámolt korábban, a kettős minőség problémája már régóta jelen van. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint több olyan árucikket tudna felsorolni minden vásárló, aminek kapcsán hallott olyat, hogy a nyugat-európai változat jobb minőségű – a leginkább emlegetett termékek között mosópor, öblítő, tisztítószer, kozmetikum, mogyorókrém, tartós élelmiszerek szerepelnek.
Emlékezetes, hogy a Földművelésügyi Minisztérium döntésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2017 első fél évében számos termékpárt vizsgált meg, felmérve, valóban létezik-e a kettős minőség jelensége, ami szerint a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszertermékeket forgalmaznak a nemzetközi gyártók.
E vizsgálat mellett végeztek egy felmérést a lakosság körében arról, hogy mit gondolnak és mit várnak el a témában a magyarok. Kiderült:
itthon minden második fogyasztó tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában is kapható élelmiszerek minőségében,
leginkább az édesipari termékek, tejtermékek és üdítőitalok között.
A kettős minőséggel szembeni, elkötelezett kormányzati törekvések abban gyökereznek, hogy a Nébih felmérése igazolta: kedvezőtlenek a magyarok tapasztalatai, és jellemzően úgy tartják, hogy az ide került termékek 97 százaléka rosszabb minőségű, mint azok, amelyek a nyugat-európaiakhoz kerülnek.
