Vidéken is sokat költenek tanácsadókra és propagandára az ellenzéki polgármesterek

Hiába dolgoznak jogi és államigazgatási végzettségű alkalmazottak az önkormányzatoknál és bármilyen népes a jegyzők kabinetje, a hivatalok előszeretettel foglalkoztatnak külsősöket, legyen az jogász vagy informatikus – írja a Tűzfalcsoport.

Forrás: Facebook/Márki-Zay Péter

A fővárosról és számos budapesti kerületről megjelent már, hogy a baloldali vezetés jelentős összegeket fordít olyan tanácsadók kifizetésére, akiknek a munkáját a hivatali apparátusnak is el kellene tudnia látni. Nincs ez másként a vidéki városokban sem, mint az Tatabányán is látható – derül ki a Tűzfalcsoport tényfeltáró blog kutatásából.

A blog birtokába került adatigénylésből és némi utánajárással kiderült, hogy a város 2021–2022-ben legalább kilenc tanácsadót foglalkoztatott. A legkevesebbe valószínűleg egy informatikus került, akit az ASP programok használatával összefüggő távsegítséggel és eseti jelleggel „helyszíni támogatás” nyújtásával bíztak meg. A megbízási díjat havi 200 ezer forintban állapították meg, a személyes jelenlétért alkalmanként további 90 ezer forint és útiköltség járt neki.

Az ASP (Application Service Provider) modell lényege, hogy a felhasználó nem egy számítógépes programot vásárol meg, amit a helyi számítógépre telepít, hanem egy távoli szolgáltatóközponttól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat. Az állam 2016-tól biztosított lehetőséget az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozásra. A kincstár honlapján az olvasható:

A Magyar Államkincstár (MÁK) önkormányzati ASP rendszerért felelős szakterülete a csatlakozási szándék bejelentésétől a teljes bevezetési időszakban közvetlen szakmai támogatást nyújt, az egyes szakterületek alkalmazási szakértői végigkísérik a folyamatokat, és teljes körű oktatást, valamint igény szerinti gyakorisággal szakmai konzultációkat biztosítanak.

Túl azon, hogy a polgármesteri hivatalok rendszergazdáitól elvileg elvárható lenne, hogy az intézmény működésekor használt szoftvereket és alkalmazásokat ismerjék, ezek szerint a szükséges oktatást, szakmai segítséget a MÁK is biztosította.

Jogi és idősügyi tanácsok

Külső jogi tanácsadóból Tatabányán a vizsgált időszakban négy is volt. Torda Csabáné ügyvéddel azután kötöttek szerződést, hogy a 2022-es országgyűlési választás helyi választási bizottságában befejezte a munkáját, tehát nem volt ismeretlen Tatabányán. A közelebbről meg nem határozott „tanácsadói és ügyvédi feladatok” ellátásáért tavaly június 1-vel egy havi 700 ezer forintos megbízási szerződést kötöttek. Az ország egy másik szegletéből érkező (korábban az Alföldön dolgozott) M. Sz. K. csak két hónapig dolgozott a hivatalnak, de lényegesen többért, 960 ezer forintért adott gazdasági és jogi szaktanácsokat. Sz. H. Cs. megbízatása „kormányzati, önkormányzati koordinációs és működéssel kapcsolatos tanácsadói feladatok” ellátására szólt havi 400 ezer forintért.

A legérdekesebb ebben a körben Fakli István alkalmazása. Neki „a polgármester részére (…) az önkormányzat működésével és az alpolgármesteri feladatokkal kapcsolatos” tanácsadói teendői voltak 2022. november 30-ig havi 689 ezer forintért. Fakli a baloldali szivárványkoalíció jelöltjeként indult az önkormányzati választáson 2019 őszén, de kikapott. Viszont az összefogás, illetve az LMP színeiben külsős tagként bekerült a gazdasági, lakásügyi és turisztikai bizottságba. Ezt követően Szücsné Posztovics Ilona polgármester 2021 nyarán, a veszélyhelyzeti jogrend adta jogkörével élve összehívta az önkormányzati T-Szol Zrt. akkori igazgatóságát, és Fakli Istvánt ültette a testület élére. Állítólag közel egymilliós fizetésért, de ezt nem erősítették meg. Tatabánya képviselő-testülete viszont még az ősz folyamán visszahívta. A tanácsadói megbízás a Tűzfalcsoport szerint amolyan vigaszdíj lehetett a számára.

Végül érdemes még kiemelni Lévai Ferencet, aki havi 300 ezer forintért idősügyi kérdésekkel foglalkozik. 

A nyugdíjas Lévai alapításától tagja az MSZP-nek, előtte az MSZMP tagja, és 1987–89 között tatabányai párttitkár volt. 

Önkormányzati, megyei és országgyűlési képviselő is volt. Ami az utóbbit illeti, 2002-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy négy év alatt mindössze négyszer szólalt fel. A 2019-es önkormányzati választás után helyet kapott a már említett T-Szol igazgatóságában, ezt követően lett tanácsadó.

A fentieken kívül egyébként a hivatal két céget és egy magánszemélyt, P. Zs.-t bízta meg a vizsgált időszakban közbeszerzési tanácsadással.

Márki-Zay Péter rengeteget költ a Facebookon

A tényfeltáró blog annak is utánajárt, hogy mennyit költenek oldalaik népszerűsítésére a Facebookon az ellenzéki polgármesterek.

Márki-Zay Péter a közösségi oldalán szeptemberben 23 hirdetést indított el (némelyiket több különböző beállítással, de ezeket egybeszámolták). Ezek közül 16-ban kifejezetten politizál, olyan ügyekkel foglalkozik, amelyeknek Hódmezővásárhelyhez, a vásárhelyiek mindennapjaihoz kevés közük van.

Márki-Zay Péter a Meta összesítése szerint 176-198 ezer forintot facebookozott el szeptemberben. A megyei jogú városok kilenc ellenzéki vezetője közül ő az abszolút rekorder: 2019. április 15. és 2023. szeptember 24. között 220 948 581 forintot költött. Márki-Zay Péterhez a saját oldalán kívül további két „megnevezés” tartozik. Az egyik a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amit szerény 182 647 forinttal tolt meg, valamint a Kormányváltok.hu, aminek a reklámozásába 108 308 453 forintot ölt, így saját propagálására 112 452 151 forintja maradt.

Ennek jelentős hányadát, mint a szeptemberi példa mutatja, valószínűleg nem a „termelési jelentésekre”, a város eredményeinek hirdetésére, esetleg közérdekű információk, programok reklámozására fordította, hanem arra, hogy önmagát az ellenzék egyik véleményvezérének, fontos szereplőjének tüntesse fel.

A megyei jogú városok vezetői közül csak Veres Pál, Miskolc polgármestere ugrotta meg a tízmilliós álomhatárt. Ő viszont magára alig költött valamit, és 2020 márciusa óta nem volt kiemelt posztja. A Meta szerint Veres számláján 14 202 778 forint van, 12 340 656 forintból a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesületet promózta, a többi hirdetés 1 862 122 forintért „megnevezés nélkül” jelent meg. Az utóbbiak között a Coviddal kapcsolatos tájékoztatások és a politikus miskolci víziójáról szóló posztok egyaránt megtalálhatók.

Az 1-5 milliót költők közé tartozik Péterffy Attila, Pécs vezetője 4 830 368 forinttal, Szűcsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere 1 151 227 forinttal és Nemény András, Szombathely első embere 1 059 730 forinttal. Közülük Péterffy a legaktívabb, szeptemberben például 47-48,5 ezer forintot költött, és a hirdetési kerete 90 százalékát a saját oldalára fordította.

Nemény András júliusban, Szűcsné Posztovics Ilona tavaly márciusban vásárolt legutóbb hirdetést a Facebooktól. A szombathelyi városvezető szinte minden pénzt a mögötte álló Éljen Szombathely! Egyesület reklámozására fordított, tatabányai kollégája mindössze 155 ezer forintot tett a „Kormányváltás 2022” hirdetéseibe.

Botka László szegedi polgármester utoljára tavaly áprilisban hirdetett. A vizsgált időszakban összesen 872 300 forintot költött, csaknem az egészet az Összefogás Szegedért Egyesület kampányára (826 002 forint). A sorban 441 039 forinttal az érdi Csőzik László következik, aki szeptemberben is promózta magát. Ő a teljes összeget a saját oldalára fordította.

A sor végén Pintér Tamás (Dunaújváros) és Fekete Zsolt (Salgótarján) következik. Az előbbi júniusban fizetett utoljára a Metának, 2019 óta összesen 274 788 forintot fordított erre a célra, körülbelül kétharmad-egyharmad arányban a pártja és a személyes oldala népszerűsítésére. Fekete pedig kizárólag a 2019-es választási kampány idején reklámozott, amikor az MSZP megyei szövetségének oldalát tolta meg 83 258 forinttal.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook/Márki-Zay Péter)