Kedd este nyolc óra előtt nem sokkal megremegett a föld Felsőtárkány és Bélapátfalva között a Bükkben. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szerint
2,7 magnitúdójú rengés rázta meg a térséget.
A Heves Vármegyei Hírportál riportot készített a helyszínen. Egy helyi nő azt mondta a lapnak: a kedd esti földrengést Felsőtárkányban szinte mindenki érezte. A furcsa morajló hangtól és a rezgésről először azt hitték, robbanás következett be. Egymást kérdezgették a szomszédok, hogy mi történt.
A kedd esti erősebb földrengést több helyen is kisebb, 1-es magnitúdó közeli rengések követték szerda hajnalban és délelőtt is
– számolt be a lap.
A földrengéshez a legközelebb Bélapátfalva és Szilvásvárad volt, viszont ezen a két településen nem figyeltek föl a földmozgásra.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium, amely hazánkban a földrengések észlelésével, helyük és nagyságuk meghatározásával, az ezzel kapcsolatos széles körű kutatásokkal foglalkozik, a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen a területen nem ismeretlenek a földrengések. A legutóbbi nagyobb rengést 1925. január 31-én jegyezték fel, ez 5,3 magnitúdójú volt, és károkat okozott Eger és Ostoros térségében. A jelenlegi rengés szerencsére ennél lényegesen kisebb erősségű volt.
A 2020. december 29-i horvátországi 6,4-es magnitúdójú földrengésre, valamint az ahhoz kapcsolódó, igen erős elő- és utórengésekre egész Magyarország felfigyelt. Ehhez kapcsolódva az obszervatórium közleményben írta meg: hazánkban is reális veszély a földrengés. A kutatási eredmények alapján az várható, hogy
egy Magyarországon lakó ember élete során jó eséllyel tapasztal érzékelhető földrengéshullámokat.
A térségben bárhol előfordulhat földrengés, és akár súlyos következményekkel járó szeizmikus esemény eshetőségét sem lehet kizárni.
Ennek oka a térség aktív geológiai fejlődése. A Kárpát-medence és a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése mind a mai napig tart.
A földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között. A veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint például a Csendes-óceán körüli térségben, de a decemberi horvátországi földrengéshez hasonló magnitúdójú és hatású rengés Magyarországon is előfordulhat. Az ismert földrengések statisztikai vizsgálata alapján ötösnél nagyobb magnitúdójú földrengések hazánkban átlagosan 40-50 évente várhatók.
