– Magyarország nem lehet szuperhatalom, de lehet szuverén állam. Az ország történelme bizonyítja, mekkora kincs a szuverenitás, amelyet elveszíteni könnyű, de megszerezni nagyon nehéz – fogalmazott Simicskó István (KDNP) az Országgyűlés keddi ülésén, aki egyben figyelmeztetett is:
Ma Brüsszel próbál diktálni, ultimátumokat ad, dönteni akar helyettünk minden fontos kérdésben, meg akarja mondani, kivel éljünk együtt. Így fennáll a migránsgettók kialakulásának veszélye, de mi nem kérünk a terrorveszélyből.
A politikus hozzáfűzte, Brüsszel öngyilkos politikát folytat. – Az európai civilizációt tönkre fogják tenni a brüsszeli döntéshozók, ezért változás kell Brüsszelben – vélte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, a brüsszeli vezetők tévedhetetlennek gondolják magukat, a magyar baloldal pedig a külföldi szervezetek mondandóját szereti visszhangozni. – Az illegális migráció egyre nagyobb problémát jelent, egyre több a merénylet, míg az európai szociális rendszer egyre kevésbé bírja a bevándorlók okozta terhelést. Hiába ellenkeznek az országok, a brüsszeli vezetők akkor más fórumra terjesztik be a migrációs paktumot, a magyar baloldal pedig beáll ebbe a sorba – sorolta.
Az államtitkár felidézte azt is, hogy a magyar határvédelem az elmúlt nyolc évben egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg. Ezért nem szabad elfogadni, hogy az EU-s források ki nem fizetésének egyik oka, hogy Magyarország nem migrációpárti – közölte.
Győrffy Balázs (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Ukrajna az unió második legnagyobb agrárimportőrévé lépett elő, már csak Brazília előzi meg. – Nemcsak gabonát, hanem baromfit, tojást, mézet is hoznak Ukrajnából olyan áron, ami kiszorítja az európai termékeket a piacról.
Ez azért lehetséges, mert az ottani termelőknek semmilyen szabályozást nem kell betartaniuk, amit az európai termelőknek, és évtizedek óta betiltott, a környezetre igen káros növényvédőszereket használnak, miközben az uniós gazdákat szigorúan ellenőrizik
– szemléltette, majd megköszönte a kormánynak, hogy nemzeti hatáskörben határozottan kiállt a magyar élelmiszeripar mellett. – De kit képvisel az Európai Bizottság? – tette fel a kérdést, rámutatva, a tíz legnagyobb ukrán cégből kilenc nem Ukrajnában van bejegyezve, hanem többségük az Egyesült Államokban.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt felelte: sem a hazai gazdatársadalom, sem a logisztikai kapacitások rendszere nem készülhetett fel előre az ukrajnai termékek ideáramlására. Mint fogalmazott, a magyar kormány a kezdetektől a hazai gazdákért küzdött, az Európai Bizottság szerinte nem tett érdemi intézkedéseket. Ezért vezetett be Magyarország elsőként nemzeti importtilalmat, amely azonban a tranzit áruszállítást nem érinti. Hangsúlyozta, hogy a szállítmányokat a hatóságok szigorúan ellenőrzik és fontos, hogy azok elhagyják az országot. Az államtitkár hatékonynak ítélte a meghozott intézkedéseket, valamint bírálta az Európai Bizottságot, amiért szeptemberben nem hosszabbította meg a korábban bevezetett importtilalmat.
Az ülésen kiemelt szerepet kapott a Közös ügyünk állatvédelem parlamenti csoport is, amelyet több fideszes és kereszténydemokrata képviselő alapított meg. A 2021 végén előterjesztett, „Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el nemrégiben.
Az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, Ovádi Péter kijelentette: Az állatvédelemben eddig elért eredmények megkívánják, hogy szorosabbra fűzzék az együttműködést az országgyűlési képviselőkkel.
