– Az újonnan megjelenő pszichoaktív anyagok esetében meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ki lehet-e alakítani a WADA dopping rendszerhez hasonló gyakorlatot – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes A német droglegalizációs törekvések veszélye Magyarországra című rendezvényen, melyet a Drogkutató Intézet szervezett.
Mint az államtitkár hangsúlyozta, ez a gyakorlat alkalmas lenne arra, hogy amennyiben az elkövetés pillanatában a szer még nem volt a kábítószerek és pszichoaktív anyagok tiltólistáján, akkor a büntetőeljárás során felelősségre vonhatnák a drogkereskedőt.
A miniszterhelyettes azt állította, hogy a korábbi kábítószer-kereskedő afgán tálibok most áttértek a még jövedelmezőbb embercsempészetre, amit a drogkereskedelemből finanszíroztak. A hálózat ugyanaz, évről évre erősödnek, eurómilliárdokat keresnek az embercsempészettel, és most ezzel egy nagyobb piacot fognak szerezni, hiszen tőlük ezután majd legálisan meg lehet venni a marihuánát. Ezáltal az alvilág még inkább erősödik, aminek megálljt kellene parancsolni és visszaszerezni a korábbi biztonságos életformánkat – mutatott rá a miniszterhelyettes.
Az államtitkár kiemelte:
a baloldalnak, ha lehetősége lenne kormányozni, lefordítaná a német jogszabályt és erre az útra lépne. Emlékeztette, hogy Fekete-Győr András momentumos képviselő arról beszélt, hogy nem büntetné a saját célra marihuánát termesztőket.
– A németeknél egy baloldali kormányváltás után egyből napirendre került a kérdés. A magyar törvények az Orbán-kormánynak köszönhetően Európában a legszigorúbban büntetnek, de az állam emellett segíti az áldozatokat és prevenciós foglalkozásokat is szerveznek. A drogfüggőségből való kigyógyulást egy felelősségteljes, orvosi hozzáállásra alapozzák – fogalmazott Rétvári Bence.
Illegálisból legális
A miniszterhelyettes szerint a baloldali fordulat a legalizáció irányába eléggé drasztikus törvényjavaslatot szült, ami azért jelentős, mert Németország Európa vezető országa, és ezáltal sok ország számára példává válhat. – Hasonló ez, mint amikor az illegális migrációból legálisat faragnak, az illegális drogfogyasztást legálissá teszik, vagy a gender esetében, amit ha valahol elismernek, akkor más országok is le fogják azt modellezni – világított rá az államtitkár.
Emlékeztetett: a magyar kormány pont a másik irányba megy, hiszen amikor megjelentek hazánkban újfajta kábítószerek, azonnal módosították a törvénykönyvet. Versenyfutás van a droglaborok és a rendőrség között: a laborok új képletekkel állnak elő, ezeket a törvényhozók felteszik a tiltólistára, és ha a törzsképlet rajta van, akkor az új anyag büntethető. Ennek köszönhetően egy új szer pár hónap alatt fel tud kerülni a pszichoaktív anyagok listájára, és hamar információt kapnak külföldről is a legaktuálisabb drogokról, így azok még a hazánkba érkezésük előtt kerülnek a tiltottak közé. Folyamatosan azt vizsgálják, hogyan tudnak még gyorsabbak lenni – jelentette ki Rétvári Bence. Mióta 2016-ban bevezették a rugalmas szabályozást, 12 500 embernél is többet ítéltek el kábítószer-bűncselekmények miatt – ismertette.
Nem ellenőrizhetők az otthon termelt anyagok
Magyarországon a magyar jog számít, ezeket mindenkinek, még a turistáknak is be kell tartani – szögezte le az államtitkár. A németországi törvényjavaslat azt üzeni: most már lehet azt mondani, hogy magának termelte az ember, ami nem ellenőrizhető. Ez egy életszerűtlen és betarthatatlan törvénytervezet, egy alibi arra, hogy lehessen drog a fogyasztóknál, de például azt sem tudja senki mérni, hogy mennyi lesz a szer THC-tartalma, így a legális mennyiséget sem lehet kontrollálni – fogalmazott Rétvári Bence.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy balesetekhez és ezáltal tragédiákhoz is vezethet, amikor kábultan a volán mögé ülnek a bedrogozott emberek. Sokszor még ők maguk sem tudják, hogy egy szer rájuk milyen hatással lesz, nemhogy másokra, tehát ez nem magánügy. Az egészségügyi és a szociális ellátást is a közösség fizeti – fogalmazott Rétvári Bence. A pénz is előbb-utóbb elfogy, emiatt pedig több bűncselekményt is el fognak követni.
A miniszterhelyettes kitért arra, hogy látható egy új jelenség:
mivel olcsók az új szerek, a nehezebb sorsú emberek is könnyen hozzájutnak, és ezzel az ő társadalmi felzárkózásuk végképp lehetetlenné válik, így a szegregátumokat is nehéz lesz felszámolni.
Amikor drága és nehezen hozzáférhető volt a kábítószer, kevesen jutottak hozzá, most az internet és az olcsóság teszi lehetővé a széles körű terjedést – világított rá az államtitkár.
Legtöbbször egy füves cigivel kezdődik
A drog káros hatásairól elmondta: a legtöbben az első füves cigivel kezdték a kábítószerezést, majd a drog iránti sóvárgás határozta meg a mindennapjaikat, leépültek, csökkent az intelligenciahányadosuk, bűnözővé váltak, szorongók lettek, pánik- és memóriazavarok léptek fel náluk, fertőző betegségeket kaptak el. Visszaemlékezett arra, amikor egy függőségből gyógyult fiatallal beszélgetett, és tizenketten voltak az elvonón, akik közül ketten börtönbüntetésüket töltötték, kilencen pedig meghaltak. Mindez pár év alatt történt – idézte fel Rétvári Bence.
Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy a német törvénytervezet értelmében állami engedéllyel árulhatnák a boltok a marihuánát. Egy személy egyszerre 25 gramm, egy hónapban ötven gramm füvet vehetne magához, három tövet termeszthetne, a drogot pedig cannabisklubokban lehetne fogyasztani. Kérdés, hogy a schengeni szabályok tükrében hogyan lehetne a potenciális Magyarországra áramlást megállítani – mutatott rá az igazgató.
Kitért arra is, hogy
a marihuánára is rá lehet szokni, a rendszeres szerhasználók 15 százaléka ugyanolyan függő lesz, mintha kemény drogot fogyasztana. Mint mondta, egyre fiatalabbak válnak drogossá, mert már a 14 évesek próbálják ki a kábítószert.
Az a baloldali vádaskodás sem igaz, hogy egy füves cigi miatt börtönbe küldik a fogyasztókat, ami miatt meg fognak telni a fogházak, hiszen egy kábítószer-fogyasztónak hét-nyolc lehetősége is van arra, hogy elkerülje a börtönt – fogalmazott Téglásy Kristóf.
Borítókép: Rétvári Bence (Fotó: MTI/Vajda János)
