Így juthat tízmilliárd forinthoz nyolcezer diák, kutató és oktató

Húzza az időt a bizottság az Erasmus-ügyben, a kormány így előállt az alternatív programmal. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár Brüsszelben, az oktatási miniszterek tanácskozásáról jelentkezett be, és elárulta a részleteket.

Csütörtök délelőtt a Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amelyet közösen dolgozott ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek: a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével – jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára Brüsszelben. Az európai uniós tagállamok oktatási minisztereinek tanácskozásán résztvevő államtitkár elmondta: 

a jövőre induló program tízmilliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy nyolcezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételi lehetőséget. 

A program első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban – tudatta.
Mint Hankó Balázs elmondta, nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz 

akár ázsiai, akár észak-amerikai intézményekben is lesz lehetőség a csereprogramokon tanulmányokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján. 

Mindemellett több mint kétszáz diák részére biztosítanak majd kiválósági alapú, pályázható ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein tanuljanak. Az államtitkár hozzátette: az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kreditet teljes mértékben elismerik, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek válnak hangsúlyossá.

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy reményei szerint az új program segíti azon kormányzati cél elérését, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem szerepeljen a világ legjobb száz egyeteme között, és három magyar kerüljön be a száz legjobb európai egyetem rangsorába, továbbá megduplázódjon a nemzetközi csereprogramokban részt vevő diákoknak a száma, elérve így az évi húszezret. 

Hankó Balázs az Erasmus-ügy kapcsán elmondta: a kormány közel két hete küldte el legutóbbi javaslatát az Európai Bizottságnak, de a válasz szokásosan nem érkezett meg időben. 

A bizottságnak tudnia kellene, hogy abban az Erasmus együttműködési szabályrendszerben, amit ők lefektettek, február 23-ig kellett a magyar egyetemeknek pályázni, és kilenc hónap áll rendelkezésre, hogy ezek alapján a szerződések megköttethessenek, melynek határideje így a mai nap, de természetesen dönthet úgy a bizottság, hogy ezt kitolja. Tárgyalunk, bízunk abban, hogy a bizottság elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket pont az ő észrevételeikre tettünk, az európai uniós források megfelelő védelmét biztosítandó, és nem követik az eddigi taktikát, miszerint mindig újabb és újabb szempontok beemelését kérik, amely csak az időhúzást szolgálta eddig is a bizottság részéről

– mutatott rá. 

Azt is hozzátette, hogy az új csereprogram jobb, mint az Erasmus, mivel a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak a szempontrendszereit építették bele. – Olyan egyetemekkel erősítik meg a bilaterális szerződéseket, amelyek a legfontosabbak a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak. Mindemellett olyan képzési és kutatási területeket helyez előtérbe, ami a magyar gazdaság és magyar emberek érdekeit szolgálja – tette hozzá. 

Az államtitkár arról is szót ejtett, hogy az elmúlt évek során sikeres versenyképességi fordulat valósult meg a magyar felsőoktatásban. – Mutatják ezt azok az eredmények is, hogy négy éve hét, két éve kilenc, tavaly 11, idén pedig már 12 egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, és az elmúlt évtized legsikeresebb felvételije volt az idei, hiszen több mint 33 százalékkal többen iratkoztak be a magyar felsőoktatásba, mint tavaly – ismertette Hankó Balázs. 

Az államtitkár szerint Magyarországnak kiemelten fontos, hogy minél több nőt lehessen bevonni a műszaki, természettudományos, informatikai oktatásba és kutatásba. – Jelenleg Magyarországon ezeken a területeken minden negyedik diák nő, mi viszont azt szeretnénk, hogy 2030-ra ez az arány megduplázódjon. Ezért számos olyan kezdeményezést indítottunk, mint például a Techlányok program, amelyeken keresztül próbáljuk vonzóbbá tenni ezeket a hivatásokat a nőknek is – jelentette ki.

Borítókép: Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Bosch élményközpontban (Fotó: Mirkó István)