Földön fekvő, magatehetetlen emberek, a drogtól eltorzult arcok és az ebből hasznot űző kisboltosok – ez a látvány fogadja azokat, akik Kanada egyik városába, Vancouverbe látogatnak. A gazdag kikötővárosból néhány hónap alatt egy drogtanya lett, miután idén január 31-én – ahogy a magyarországi baloldali pártok is időnként bedobják a köztudatba – dekriminalizálták a drogfogyasztást.
Ez azt jelenti, hogy valamennyi 18. életévét betöltött, Brit Kolumbiában tartózkodási hellyel rendelkező kanadai állampolgár birtokolhat 2,5 gramm drogot, így minden gond nélkül elérhetővé váltak az úgynevetett opioid származékok, mint a heroin, a morfin és a fentanyl, valamint a kokain és a crack; de a metamfetaminból készült szerek is könnyedén beszerezhetők, így a speed, kristály, meth, valamint az ecstasy.
A Vancouverben uralkodó állapotról forgatott egy amerikai youtuber, aki egy szociális munkással járta be a várost. Tyler Oliveira az utcákon csellengő függőkkel igyekezett beszélgetni több-kevesebb sikerrel. A riporter egy kisboltba is bement, ahol a drogfüggők nélkülözhetetlen eszközeit árulták: pipát, fáklyát és bongot. A videóban feltűnik egy férfi, aki elmondja, ő egyike volt azoknak, akik támogatták a drogok legalizálását, mert ő is azt remélte, a dekriminalizálással a függők segítséget kérnek majd, de már belátta, elhibázott volt a döntés.
Fontos tisztázni, hogy a dekriminalizáció ugyanakkor nem egyenlő a legalizációval: ez egy kisebb mértékű jogalkotói engedmény, egészen pontosan azt jelenti, hogy a fogyasztás szankcionálásától eltekintenek, ám minden más, ehhez kapcsolódó magatartás büntetendő, így továbbra is büntetik azokat akik a kábítószert előállítják, szállítják vagy forgalomba hozzák, kínálják vagy épp átadják. Ugyanakkor a fogyasztók így továbbra is a feketepiacról tudják csak beszerezni a szereket.
Tyler Oliveira a 15 perces videóban arra is rávilágít, a függők még inkább a dílerek markába kerültek, az egyik jelenetben a bank előtt a szociális segélyért állnak sorban az emberek, akik a pénzből a dílereknek fizetik majd ki a tartozásaikat. A riportban többen elmondják, mit és mennyit használnak naponta, egyikük arról számolt be, hogy napi 7 grammot, fenylt és meth-et fogyaszt.
A Drogkutató Intézet szerint a rendőrök nincsenek egyszerű helyzetben, hogy az új előírásoknak megfelelően járjanak el, egyetlen eszközük maradt, egy patikamérleg, ugyanis kizárólag bemondás alapján tudják ellenőrizni, hogy a fogyasztóknál pontosan milyen drog és abból mennyi van.
Az intézet arra is felhívta a figyelmet, meglepő, hogy szertípusonként semmiféle eltérő mennyiségmeghatározással nem éltek a kanadai jogalkotók, és egységesen 2,5 grammban állapították meg a birtokolható mennyiség felső határát. Ez viszont biztos út a halálba, ugyanis a fentanyl esetében a 2,5 gramm azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen a halálos dózis 1250-szeresét tarthatja magánál bármely fogyasztó. Természetesen ez a szám így nem helytálló, hiszen ebből ki kell vonni a tabletta vagy a por egyéb összetevőinek a tömegét. Ha egy átlagos tabletta súlyával számolunk, akkor is magától értetődő, hogy a halálos dózisnak a sokszorosát tarthatja magánál a fogyasztó. A fenti aggályok ellenére Kanadában a közéleti diskurzusban külön vita tárgyát képezte, hogy a 2,5 gramm elegendő-e, miközben a drogtúladagolásról szóló adatok magukért beszélnek:
2016 és 2022 júniusa között 32 632 fő halálozott el bizonyíthatóan opioid mérgezésben: csak 2022 első félévében 3556 fő hunyt el, ami napi húsz áldozatot jelent. A halálozások mellett 33 493 fő opioid-, 14 606 fő pedig pszichostimulánssal kapcsolatos mérgezés miatt szorult kórházi kezelésre. A kórházi kezelések többségét 20 és 49 év közötti férfiak kapták.
Magyarország nem kér a drogokból
Egy hazai kutatás szerint, amely a cannabis németországi legalizálása kapcsán készült, kiderül, hogy a válaszadók többségükben úgy gondolják, a marihuána árt az egészségnek, a kiskorúakat pedig meg kell védeni a kábítószert pozitív módon bemutató médiatartalmaktól. A Drogkutató Intézet felmérése szerint bár a droghasználattal összefüggő társadalmi toleranciaszint világszerte emelkedik, a válaszadók kétharmada akkor sem engedné gyermekének a marihuána fogyasztását, ha az legális lenne Magyarországon.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)
