Az Alapjogokért Központ gondozásában megjelentetett, a Lelkiismeret és emberi jogok című könyv bemutatóján elmondott beszédében Kovács István, a központ stratégiai igazgatója kijelentette, hogy a korábbi korszakokkal ellentétben, mostanra a magasabb eszmék és vallások tanításai helyett a nemzetközi szervezetek diktálják a morál alapjait.
Az emberi jogok nem igazi jogi kategóriák, nincs köztük ok-okozati összefüggés, így maguk az alapvető jogok sokkal inkább tényként értendők
– jelentette ki Kovács István, majd pedig hozzátette, ebből is látható, hogy ez nem egy jogi, hanem egy morális kategória.
A stratégiai igazgató szerint ez a megközelítés egészen addig megállja a helyét, amíg el nem jutunk az alapvető jogok legújabb generációjáig. Ebben az esetben ugyanis Kovács szerint felmerül a kérdés, hogy léteznek-e olyan jogok, mint az abortuszhoz való alapvető emberi jog, és ha létezik, akkor milyen eszme vagy szervezet dönti el, hogy mi minősül emberi jognak?
A könyvbemutató részeként szervezett kerekasztal-beszélgetés során a könyv szerzője, Grégor Puppinck feltette a kérdést, hogy mi a valódi kapcsolat a törvények és az emberi jogok között. A költői kérdésre válaszolva a szerző kifejtette, hogy véleménye szerint az idő előrehaladtával a jogok egyre individuálisabbá váltak.
A könyv szerzője elárulta, hogy véleménye szerint van egy negatív dimenziója is a szabadságnak, ugyanis egyes helyzetben nem tudjuk megállapítani, hogy a jog által morálisan elvárhatónak és jónak ítélt cselekedetek valójában rosszak.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a beszélgetés során elmondta, hogy
korábban Európában és Nyugat-Európában egyértelmű volt, hogy miként reagálunk bizonyos morális kérdésekre, azonban mostanra a morális határok elmosódtak, és a társadalom egyes részei pedig teljesen másként viszonyulnak bizonyos morális kérdésekhez.
A Magyar Nemzet kérdésére Szikra Levente kifejtette, a XIX. században kialakult az alapvető emberi jogok és az alkotmányok értelmezése, azonban később az emberi jogokkal kapcsolatban két alapvető megközelítés, az originalista és a progresszív alakult ki.
Az originalista szemlélet, amelyet mondhatunk konzervatív szemléletnek is, azt képviseli, hogy amint ezeket a jogokat és rendelkezéseket leírták, azok úgy helyesek, és úgy kell képviselni őket napjainkban is. Ezzel szemben a progresszív értelmezés képviselői úgy akarják módosítani az alkotmányok értelmezését, hogy közben nem módosítják a leírt szöveget, azaz burkolt módon változtatják meg az alkotmányok által védett emberi jogi rendszert.
– jelentette ki az Alapjogokért Központ vezető elemzője , aki szerint létezik egy alapvető szembenállás a klasszikus szabadságjogok és a modernebb emberi jogok között. Ugyanis a szakértő szerint, hogyha liberális vagy progresszív nézőpontból próbálunk érvelni, akkor igencsak nehéz kritizálni akár az abortuszhoz való emberi jogot, akár az azonos neműek házasságát.
Azonban Szikra Levente szerint ezzel a folyamatos jogkiterjesztéssel az a probléma, hogy nem látni a végét. A szakértő szerint éppen ez a célja a progresszív gondolkodóknak, hogy lépésről lépésre ráerőltessék az új generációs jogokat a többségi társadalomra.
Ezzel áll szemben az Alapjogért Központ és a könyv által is szépen alátámasztott konzervatívabb értelmezés is. Az álláspontunk szerint a jól kialakult, bevált emberi jogi rendszer nem egy folyamatosan bővülő vágylista, hanem egy zárt alapjogi rendszer.
– zárta a mondandóját az elemző.
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, a szervezet európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: Alapjogokért Központ)
