Korszakváltás zajlik a magyar hadseregben – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán.
A miniszter hozzátette: a magyar emberek jogos elvárása, hogy az ország szuverenitásának, az emberek biztonságának és életének garantálására hivatott fegyveres szervezet ezt a szövetségeseivel közösen, a lehető legmagasabb színvonalon garantálja. Kiemelte: mindent ennek érdekében tesznek.
– Ennek együtt kell járnia azzal, hogy a haderő fejlesztése során a régió meghatározó, tekintélyt parancsoló, megfelelő elrettentőerőt felmutatni képes haderejévé váljunk – mondta.
Hozzátette: teljes átalakulás szükséges ahhoz, hogy a hadsereget felrázzák a korábbi békeállapotból, hogy az egy összeszedett, éles, harcolni képes, megfelelően felfegyverzett és kiképzett haderővé válhasson.
Romló biztonsági helyzet
A miniszter emlékeztetett rá: kinevezése óta az ország biztonsági helyzete romlott, még tart az orosz–ukrán háború, amelyben a kormány a béke pártján áll és eltökélt a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalás mellett. Megjegyezte: a déli határt olyan illegális migránsok tartják nyomás alatt, akiknek kimutatható kapcsolatuk van a terrorizmus szereplőivel. Emellett néhány hete a Közel-Kelet is lángba borult, mozgolódás van a Távol-Keleten, Afrikában pedig puccshullám és a nyomában erősödő fundamentalizmus, iszlám terrorizmus tapasztalható. – Ezek olyan potenciális veszélyforrások, amelyek magukban hordozzák az eszkalációt – jegyezte meg.
Folytatódik a fegyverkezés
Elmondta: a tervezettnél egy évvel korábban, már ebben az évben elérte Magyarország, hogy a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékát költse védelmi kiadásokra. Jelezte: a 2 százalékot küszöbnek és nem plafonnak tekinti, és erre szükség is van ahhoz, hogy ahol lehet, az élőerő helyett a technikai eszközöket használó, modern, digitális hadereje legyen Magyarországnak. Mint mondta, a katonai költségvetésben több mint 20 százalékot fordítanak fejlesztésekre, ugyanis a hadsereg átfegyverzése zajlik, folyamatosan érkeznek az új, NATO-kompatibilis eszközök az elavult technológiák lecserélésére.
Kiemelte: a kormány komolyan veszi az ország NATO-elkötelezettségét, ugyanis ez adja biztonságunk nemzetközi garanciáját, úgyhogy Magyarország anyagi forrással, missziós részvétellel, elkötelezetten áll a NATO működése mellett. Jelezte: nem szabad csak a keletről érkező veszélyre koncentrálni, fenn kell tartani a délről érkező fenyegetettség iránti figyelmet is, Magyarország például jelen van a Nyugat-Balkán stabilitását biztosító NATO-misszióban, valamint az EU bosznia-hercegovinai EUFOR Althea misszióban is, amelynek jövőre magyar parancsnoka lesz Sticz László személyében. Hozzátette: Csád a Száhel-övezet bástyája, helyzete közvetlenül befolyásolja Magyarország biztonsági helyzetét, ezért 200 tagú katonai kontingenst küldenek az országba.
A miniszter elmondta, folyamatos az új eszközök beszerzése a honvédségnél, a kormány szándéka pedig az, hogy a haderő fejlesztése összekapcsolódjon a védelmi iparon keresztül a gazdaság fejlesztésével. A tárcavezető fontosnak nevezte a védelmi innováció területét is, ahol a magyar vállalkozások bevonása a cél.
Hadműveleti szintre emelés
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy áprilisban Böröndi Gábor lett az új vezérkari főnök, akitől azt várta, hogy a hadsereget harcászati szintről hadműveleti szintre emelje.
Jelezte: a napokban kezdődött az ország modern kori történetének legnagyobb összhaderőnemi gyakorlata, az Adaptive Hussars 23, amelyet a szövetségesekkel együtt hajtanak végre és amelyben az egész magyar hadsereg megmozdul.
