Fontos döntéseket hozott idén az Országgyűlés

Mozgalmas időszakot hagyhatott maga mögött a parlament, mivel az utóbbi hónapokban több fontos döntést is hoztak a képviselők. Az Országgyűlés elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, amivel szigorúbban léphetnek fel azok ellen, akik külföldről fogadnak el kampánypénzeket. Emellett megszavazta az idegenrendészeti törvény módosítását is, és a hagyományoknak megfelelően már nyáron a jövő évi költségvetést. A képviselők egy békepárti határozatot is elfogadtak az orosz–ukrán háború mielőbbi befejezése érdekében.

Budapest, 2023. május 2. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Idén is fontos döntések születtek a parlamentben. Az Országgyűlés idei utolsó ülésén a képviselők például megszavazták a szuverenitásvédelmi törvényt, valamint ehhez kapcsolódóan módosították az alaptörvényt. Az új törvénnyel változik a büntető törvénykönyv, amelybe bekerül a „választói akarat tiltott befolyásolása” passzus. A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt,

aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A módosítás szerint a választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő legyen.

Továbbá létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és már az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választások vonatkozásában is börtönbüntetéssel sújthatják azokat a jelölteket, illetve az érintett jelölő szervezetek tisztségviselőit, akik külföldről érkező támogatást használnak fel.

Szigorodnak a szabályok

Ugyancsak az utolsó ülésnapon megszavazta a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokat, amely az idegenrendészeti szabályok szigorítását tartalmazza, valamint meghatározza külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit. Az engedélyek csak konkrét munkahelyre, korlátozott időre vonatkozhatnak. Lesznek kizáró okok és negatív lista, továbbá szigorú szabályok vonatkoznak arra is, aki már nem jogszerűen tartózkodik itt, visszaküldése érdekében akár idegenrendészeti őrizet is alkalmazható.

Emellett minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, és ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni.

A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk hazánkat.

A képviselők megszavazták a Mi Hazánk javaslatát, ami átalakítja a fővárosi választási rendszert, így már a jövő évi önkormányzati választáson visszatérnek Budapesten a 2014 előtti szabályozáshoz, és nem a kerületi polgármesterek kerülnének be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő.

Büdzsé már nyáron

Az elmúlt években szinte már szokássá vált, hogy a parlament még a tavaszi ülésszak során szavaz a következő évi költségvetésről. Idén sem volt ez másképp, miután júliusban a kormánypárti többség elfogadta a 2024-es büdzsét. Az előterjesztő Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, a 2024-es büdzsé védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

Ezért a jövő évi büdzsé fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.

A költségvetés mellett az Országgyűlés júliusban fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. A baloldal által támadott törvény új keretek között szabályozza a tanárok munkaviszonyát, így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz. A jogszabály egyúttal megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.

A béke pártján

A tavaszi ülésszak során az Országgyűlés egyik legfontosabb döntése a békepárti határozat elfogadása volt. Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyújtotta be a javaslatot, ami kifejezi hazánk elkötelezettségét a béke mellett, elítéli Oroszország katonai agresszióját és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a Brüsszelben elfogadott szankciók nem csillapították a háborút, a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, továbbá felszólítják a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan politikai akcióktól és megszólalásoktól, amelyek Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.

A baloldal már a vita során egyértelművé tette, hogy nem támogatják a javaslatot, amit végül a kormánypárti képviselők 130 igen szavazatával fogadott el a Tisztelt Ház. A parlament március elején szavazta meg az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja.

Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)