Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Tóth Erik szerint a Momentum megalapításának pillanata nem egy nemes tetthez, hanem egy ország álmának elárulásához kapcsolódik.
A jövő évi olimpiai játékoknak Magyarország is otthont adhatott volna, de hat évvel ezelőtt a Momentum politikusai úgy gondolták, hogy aktuálpolitikai érdekből a magyar helyett a francia érdeket kezdik el követni. Innen nézve a Momentum sohasem volt Gyurcsány-ellenes párt, hiszen több az, ami összeköti őket a bukott miniszterelnök politikájával, mint ami elválasztja
– jelentette ki a szakértő, aki szerint ugyan 2017-ben még elhangoztak olyan mondatok Fekete-Győr Andrásék szájából, hogy a DK elnöke eltűnhetne már a közéletből, és hogy nem fognak egy listán szerepelni Gyurcsánnyal, azonban ez a kezdeti lelkesedés hamar elszállt. Így jött létre 2020 decemberében a 2022-es országgyűlési választásra a közös ellenzéki lista. Ezzel a politikával a kutatási igazgató szerint óriási öngólt is rúgott magának a párt, ugyanis ma már nincs olyan szavazó, aki hitelt adna a Momentum kirohanásainak, amik rendszerint választásokhoz közeledve ismétlődnek.
A Momentum képtelen volt domináns ellenzéki pozíciót szerezni magának az utóbbi években. Pedig lett volna rá lehetőségük: a 2019-es EP-választáson önmagukhoz képest jó eredményt értek el, és rögtön a DK kihívójának tűnhettek az ellenzéki szavazók körében. Az utóbbi négy évben azonban szisztematikusan felemésztette őket Gyurcsány Ferenc, aki szántszándékkal a generációs pártként létező Momentum gerincét próbálja megtörni a fiatal, 18–29 évesek megszólítása révén
– jelentette ki a kutató, majd hozzáfűzte, hogy Gyurcsány szemmel látható konfliktusokat eredményez, ugyanis rendszeresen politikusok lépnek át a Demokratikus Koalícióba, azokat pedig, akik fel mernek szólalni Donáth Anna véleményével szemben, rögtön elhallgattatják.
A kutató szerint így járt Nyirati Klára, Baja polgármestere, aki otthagyta a pártot Donáth szerinte érthetetlen DK-ra irányuló kritikái miatt. A Momentum pávatánca mögött két dolog húzódik meg: sosem a magyar nemzeti érdek szerint alakították politikájukat, ráadásul most már ha akarnák sem tudnák megszorongatni a DK-t, mert az leuralta az ellenzéki térfelet.
Tóth Erik szerint a Momentum vezetése a harmadikutas politikától való elforduláskor elsősorban arra gondolt, hogy képesek lesznek ők egységesíteni az ellenzéki térfelet. Ez azonban csak egy hiú ábránd maradt a kutató szerint.
A Momentum centrista, harmadikutas politikáról már csak álmodozhat. Úgy európai, mint magyar színtéren. Ehhez ugyanis kiszámítható és elkötelezett politizálásra van szükség, ami kevésbé jellemzi a pártot. Azt, hogy mekkora fejetlenség uralkodik a szervezetben, jól mutatja a tény, hogy bár Donáth Anna jelenik meg az első számú politikusként, az elnök továbbra is Gelencsér Ferenc, aki egyben a parlamenti frakció vezetője is
– tette hozzá a kutató, majd a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, a jelenlegi körülmények között nem lát esélyt arra, hogy egy újabb, esetleges választási kudarc esetén a Momentum ismét önálló politizálásba kezd.
A Momentum a legfontosabb politikai kérdésekben ugyanis szinte teljes mértékben ugyanazt mondja, amit Gyurcsány Ferencék: támogatják az illegális bevándorlást és Brüsszel kvótaterveit, az EP-ben képviselőik rendre együtt szavaznak a Magyarországot elítélő jelentésekről, a háború kapcsán a konfliktusba való bekapcsolódás és nem a béke szükségességének álláspontját hangoztatják, de a genderkérdésekben is a magyar és az európai baloldali mainstream üzeneteit mondják vissza
– jelentette ki a kutató, aki szerint amennyiben ez a folyamat így folytatódik, úgy előállhat az a helyzet, hogy az MSZP-n belüli egykori platformok szerepét átveszik az ellenzéki pártok, akik a DK utánfutóiként funkcionálnak majd.
Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)