Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján nem zárható ki, hogy további büntetéseket kapnak a baloldali pártok. Egyrészt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) további vizsgálatai, másrészt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásai végett. Az ÁSZ csupán egy 260 millió forintos támogatást vizsgált, így a jövőben újabb büntetéseket kaphatnak a baloldali pártok, hiszen az ÁSZ tovább ellenőrzi a kapott támogatásokat, a külföldi megrendelésekre is kiterjesztve a vizsgálatot – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója.
Mint korábban írtunk róla: lapunk arról értesült, hogy a tavalyi választási összefogás baloldali pártjaival szemben ötszázmillió forintos büntetést szabott ki az ÁSZ. Információnk szerint a szankció összefüggésben áll a dollárbaloldal kampányfinanszírozási botrányával. Úgy tudjuk, a büntetés összegét egyenlő arányban osztják el az összefogás pártjai,
a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között.
Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: a teljes vizsgált finanszírozási összeg 1,6 milliárd forint, amelyből az ÁSZ eddig az említett 260 millió forintos összeget vizsgálta. Az ÁSZ júniusban arról tájékoztatta az érintett hat pártot, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és
emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.
A további több mint 1,4 milliárd forint részéről ugyanakkor – az ÁSZ jelzése alapján – a NAV részéről hatósági eljárások vannak folyamatban. „Ez olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre 1,4 milliárd forintért szerződtek le egy osztrák céggel – a kérdés, hogy kampányfinanszírozásra költötték-e a külföldi forrásokat, vagy sem. Amennyiben kiderül, hogy az ellenzék érintettjei az osztrák cégen keresztül csak megszerezték a dollártámogatásokat, és végül nem a kampányra költötték, akkor viszont nem történt illegális kampányfinanszírozás” − ismertette a szakértő.
Kiemelt jelentőségű az ÁSZ vizsgálata
A legutóbbi ÁSZ vizsgálatnak kiemelt jelentősége van abból a szempontból, amit a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat is rögzít, miszerint a 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni − fogalmazott Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kifejtette: a jogi kiindulópont, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény értelmében, a párt vagyoni hozzájárulást más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől nem fogadhat el, és ugyanez vonatkozik a névtelen adományokra is. Az a párt, amely a törvényben foglalt vonatkozó szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el,
köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni.
Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Lomnici Zoltán tájékoztatott: a büntetést tehát önként kell, tizenöt napon belül befizetni, ha pedig az nem történik meg, a tartozás adók módjára behajtható. A büntetés másik fele a költségvetésből jutatott támogatásnak az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékével való csökkentése, tehát effektíve a pártoknak nem kell a második 260 millió forintot megfizetniük, csak nem kapják meg. A pártok pedig nem a kampányra kapnak kevesebb pénzt, hanem az általános központi pártfinanszírozásuk fog ezen értékkel csökkenni.
Arányos terhet jelent mindez az összefogás pártjaira nézve?
A szakértő ismertetése szerint a parlamentbe jutott pártok minden évben (negyedéves kifizetések során) kapnak állami támogatást, mely támogatásra fordítandó összeget évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Az összeget az országgyűlési választáson 1 százaléknál nagyobb támogatást szerző pártok között osztják szét. A pártok működésére fordítható állami költségvetési források elosztási arányát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg. A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklete értelmében,
- a DK 268,6 millió Ft,
- a Jobbik 236,4 millió Ft,
- a Momentum 185,1 millió Ft,
- az MSZP 183,3 millió Ft,
- a Párbeszéd 135,9 millió Ft,
- az LMP pedig 105,6 millió forint párttámogatásban részesül jövőre.
Lomnici Zoltán ennek kapcsán megjegyezte: Gyurcsány Ferenc pártjának könnyebb lesz ezt az elvonást kigazdálkodni, mint a kisebb baloldali pártoknak. A szakértő szerint a DK semmi esetre sem fog átvállalni más – velük egyébként korábban összefogó és sorsközösséget vállaló – pártok büntetéséből egyetlen forintot sem. Mint mondta:
ők színházba is kedvezményes jeggyel járnak (Katona József Színház-botrány) – miközben erős cinizmussal kiabálják teli a baloldali sajtót arról, hogy ilyen szegénység van Magyarországon.
Az alkotmányjogász leszögezte: a szuverenitásvédelmi törvény hatályba lépésével a baloldali pártok lehetőségei korlátozottabbak, a kilátásba helyezhető szankciók pedig jóval szigorúbbak lesznek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Alapjogokért Központ)
