– Mennyibe kerülne Ukrajna uniós tagsága, és kinek kellene ezt kifizetni? – tette fel a kérdést Dömötör Csaba közösségi oldalára feltöltött új videójában. A parlamenti államtitkár rámutatott: nem kaptunk még választ erre a fajsúlyos kérdésre, és így akarnak dönteni Ukrajna EU-csatlakozásáról.
A politikus szerint ez azért lényeges kérdés, mert Ukrajna hatalmas ország, viszont fejlettségében jóval az uniós átlag alatt van. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályok alapján óriási támogatási összegekre számíthat. Azonban ehhez minden mostani tagországnak többet kellene fizetnie az uniós költségvetésbe, és kevesebbet kapnának belőle. Egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról számolt be, hogy
Ukrajna 61 milliárd eurót kapna a kohéziós alapból.
Mivel a kohéziós forrásokat fejlettségi szint alapján számolják ki, és Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelenti, hogy legalább kilenc jelenlegi tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra.
Azaz eddig kaptak uniós támogatást, de az ukrán tagság esetén viszont nekik kellene fizetniük
– hangsúlyozta. A Financial Timesban nyilatkozik egy londoni kockázatelemző csoport vezetője is, aki szerint az ukrán csatlakozással kapcsolatos számok senkinek nem fognak tetszeni. Dömötör Csaba szerint Magyarország feltehetne egy külön bejáratott kérdést is.
Hogyan várhatják el, hogy pluszpénzeket adjunk bármire, ha mi évek óta egyáltalán nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat?
– mutatott rá az államtitkár.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: azok, akik demokráciából oktatnak, jelét sem mutatják annak, hogy esetleg megkérdeznék az európai embereket arról, hogy mit gondolnak Ukrajna, egy hadviselő ország csatlakozásáról. Magyarország ezzel szemben megkérdezi polgárait ebben a kérdésben, a nemzeti konzultációban. A kérdőíveken tizenegy olyan témakört vet fel a kormány, amelyek meghatározók hazánk önrendelkezése szempontjából.
A válaszadók véleményt alkothatnak az ország gazdaságát és biztonságát érintő kérdésekben, kiállhatnak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatják a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését. A konzultációs kérdőíveket legkésőbb karácsonyig kézbesítik minden háztartásnak, és lesz lehetőség az internetes kitöltésre is.
Ukrajna európai uniós csatlakozásáról beszélt pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök is.– Ukrajna tagjelöltként való felvétele nem egyezik Magyarország nemzeti érdekével, ezért ezt a kérdést nem tűzzük napirendre – ismertette a kormány álláspontját Orbán Viktor. A kormányfő szerint úgy lehet megóvni az unió egységét, ha a megosztó kérdéseket nem is tűzik napirendre.
– Arról sincs információ, mekkora pénzt kapna Ukrajna, honnan és kitől – mutatott rá a miniszterelnök. Amíg ezekre a kérdésekre nincs válasz, addig szerinte nem érdemes a csatlakozási tárgyalásokat megkezdeni. Emlékeztetett: a másik vitás kérdés Ukrajnával kapcsolatban a finanszírozás. – A másik vita, hogy ha mégis adunk pénzt, akkor azt honnan adjuk. Azt támogatom, hogy hozzunk létre egy olyan alapot az unión belül, amibe külön be tudjuk tenni – fejtette ki Orbán Viktor.
