„Bizalomra van szükség a leszakadó térségekben”

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos lapunknak elmondta, kiemelten fontos, hogy az ilyen térségekben munkát végző pedagógusok az extra juttatások mellett, kiemelt megbecsülésnek örvendjenek.

Sztojka Attila (Esztergom, 1979. október 25. –) magyarországi roma szociálpedagógus, szociálpolitikus, politikus, 2021 óta roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, 2022-től országgyűlési képviselő (Fidesz). Fotó: Teknős Miklós

A tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette a pedagógusbér-emelés részleteit. Pontosan milyen bérfejlesztésben részesülnek a hátrányos helyzetű régiókban dolgozó pedagógusok?
A kormány ígéretének megfelelően 32 százalékos átlagos bérfejlesztésben részesülnek a pedagógusok az idei évben. Ez a bérfejlesztés egy folyamat, ennek az első szakaszáról beszélünk most, és ehhez kapcsolódik további húszszázalékos bérfejlesztés a hátrányos helyzetű térségekben a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő munkatársak számára. Ez nagyon komoly bérfejlesztés, ami több mint ötvenszázalékos emelést jelent a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak. Az intézkedés 986 településen 2192 feladatellátási helyet, köznevelési intézményt, 18 200 pedagógust és 6485 oktatómunkát segítő személyt érint.

A helyzet pontosításaként, ki fog 32 százalékos béremelést kapni, és kinek jár majd a húszszázalékos, illetve a szakos béremelés?
Minden pedagógus és pedagógusvégzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő személy részesül az átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben. Ezenfelül az alapbérhez kapcsolódóan további húsz százalékot, esélyteremtési illetményrészt kaptak a felzárkózó, illetve kedvezményezett településeken nevelő-oktató munkát végző pedagógusok és ezt a munkát közvetlenül segítő emberek, ami az alapbér emelkedésével tovább emelkedik. A béremeléssel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a fizetések a pedagóguskategóriák, tehát a pedagógus I., a pedagógus II., a mester- és a kutatópedagógus alapbéréhez igazítva fognak növekedni.

Mi a helyzet a pedagógusok többi sztrájkkövetelésével?
Az oktatást érintő ügyekkel kapcsolatban a saját szakterületemre fordítok kiemelt figyelmet. Örömmel mondhatom el azt, hogy a pedagógusok béremelése részeként számottevően emelkedik a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó emberek bére is. Nyilván van még további tennivaló, de 2023-ban rengetegszer tapasztalhattuk, hogy a baloldal érdeke főleg a botránykeltés és a hergelés volt. Az, hogy a társadalmat megossza, és egymás ellen fordítsa azokat a szereplőket, akik kezében a jövőnk garanciája van, hiszen gyermekeinket nevelik, oktatják. Ezzel szemben a kormányzat higgadtan és szisztematikusan hajtja végre az oktatáshoz szükséges, a modern kor minden kihívásához igazodó intézkedéseket.

A húszszázalékos bérkiegészítésen túl kapnak más extra juttatást azok, akik hátrányos helyzetű térségekben vállalnak munkát pedagógusként?
Szeretném a gyermekek oldaláról is megközelíteni a kérdést, ugyanis ez az összességében több mint ötvenszázalékos fizetésemelés azt mutatja, hogy az egész Európát érintő gazdasági nehéz­ségekkel szemben kiemelt bérfejlesztést hajt végre a kormányzat. A nevelő-oktató munkát segíti a tanulók ösztönzése is. Ugyanis a pedagógusok eltökélten, hosszú távon is gondolkodva igyekezhetnek segíteni a gyermekek egészséges fejlődését, de akkor is a gyerekek motivációja a döntő. Ezért olyan ösztöndíjhálózatot hoztunk létre, amely az általános iskolától egészen a diplomaszerzésig kíséri a fiatalokat. Ebben az ösztöndíjrendszerben több mint tízezer diák vesz részt, és több mint 2,7 milliárd forintot fordítunk rá éves szinten.

Ez az ösztöndíjrendszer mennyiben csökkentette a diákok lemorzsolódását?
Területileg nagyon-nagyon eltérő a lemorzsolódás aránya. Ugyanakkor az látható, hogy a lemorzsolódás mértéke nem csökken olyan mértékben, mint amennyire mi szeretnénk. Éppen ezért újabb és újabb pedagógiai módszereket kell alkalmazni a hátrányos helyzetű térségekben. Ilyen a Pécsi Gandhi Gimnáziumban kidolgozott és alkalmazott Gandhi-modell, amely példaértékű, hiszen pont a lemorzsolódás csökkentésére tesz intézkedéseket. Ezt a módszert nemrég egy újabb intézménybe, a bátonyterenyei Fáy András Technikumban vezettük be, ahol a program átvétele előtt a lemorzsolódási arány több mint tízszázalékos volt. Ezt az arányt pedig mostanra sikerült négy százalék körülire csökkenteni. Sőt az figyelhető meg, hogy az intézményből most már nemhogy kiesnek, hanem mindinkább újabb és újabb tanulók jelentkeznek.

Mivel segítik a fiatalokat abban, hogy elvégezzék a középfokú tanulmányaikat vagy szakmát szerezzenek?
Hazánkban nagyon meghatározó, hogy a tanórán kívüli délutáni foglalkozások mennyire hatékonyak. Éppen ezért fontos, hogy tanodahálózat jött létre Magyarországon. Csaknem 180 intézményről beszélünk az ország hátrányos helyzetű térségeiben. Itt a diá­koknak tanórán kívüli foglalkozásokat szerveznek. A házi feladat elvégzése mellett különböző foglalkozásokkal segítik azt, hogy a hátrányaikat mielőbb leküzdhessék. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok nagyobb arányban végezzék el sikeresen az iskolájukat, illetve szerezzenek végzettséget maguknak.

Mivel kívánják javítani az oktatás hatékonyságát?
Mi abból az adatból indulunk ki, hogy országosan hányan végzik el az adott iskolát és milyen végzettségeket szereznek. Az figyelhető meg, hogy európai kitekintésben Magyarország a roma gyermekek és a roma emberek iskolai végzettségének kérdésében is élen jár. Európában Magyarországon van a legtöbb, legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező roma, az arányuk itthon mintegy nyolcvan százalék. Nyilván ezzel nem elégedhetünk meg, mert a cél az, hogy minél többen szakmához jussanak, érettségit vagy akár diplomát szerezzenek. Számunkra az mérvadó, hogy hányan jelennek meg a munkaerőpiacon. Tehát az oktatás akkor jó, ha a tanulók végül megjelennek a munkaerőpiacon. E téren a legjobb mérőszám a munkanélküliség aránya a magyarországi cigányság esetében, ami tíz év alatt ötven százalékkal csökkent. 

Ugyanakkor az is látható, hogy ez az adat még mindig elmarad az országos átlagtól. Amíg a magyar munkanélküliségi ráta három százalék körül van, addig a romák köré­ben ez nagyjából 12 és 17 százalék között mozog. Ugyanakkor ez azt is mutatja, hogy bőven van még erőforrás a roma közösségben.

A leszakadó térségek esetében milyen, a munkanélküliséget csökkentő intézkedéseket vezetett be a kormány?
Fontos megnézni, hogy mi okozhatja a munkanélküliséget. Az első kérdés az, hogy mik azok a szolgáltatások vagy erőforrások, amelyek adott esetben hiányoznak. Ezért is lényeges, hogy 2019-ben a kormányzat úgy döntött: a karitatív szervezetek bevonásával kifejezetten területi fókuszálással elindítják a felzárkózó települések programját. Ez a program, amely mostanra majdnem kétszáz településen fut, komplex módon igyekszik segíteni az ott élő emberek élet-, lakhatási, oktatási és közlekedési helyzetét. Ezeknek az együttes kezelésével lehet valódi esélyt adni az embereknek, hogy a munkaerőpiacon megállják a helyüket. Azt azonban be kell látni, hogy ma Magyarországon, aki dolgozni akar, annak van is rá lehetősége.

A cigányságot nem aggasztja, hogy a vendégmunkások, akik Magyarországra érkeznek, sok esetben a romákhoz hasonló, alapvetően fizikai munkákat végeznek?
A vendégmunkát szabályozó törvény egyik legfontosabb eleme az, hogy semmiképpen sem alakulhat ki versenyhelyzet. A törvény ugyanis tartalmaz bizonyos garanciális elemeket, hogy egy hátrányos helyzetű ember és egy vendégmunkás között ne keletkezzen versenyhelyzet. Ennek része az is, hogy egy álláshely akkor tölthető be vendégmunkásokkal, ha magyar munkavállaló nem jelentkezett, és nincs nyilvántartásba véve az adott munkakörben.

Mire van a legnagyobb szükségük a hátrányos helyzetű térségeknek?
A legfontosabb az, hogy az ott élők bízzanak azokban a kormányzati intézkedésekben, amelyek sok esetben hosszú távon tudnak eredményt produkálni. Emellett legyenek eltökéltek, hiszen ha hisznek abban, hogy jobb lehet az életük, akkor sokkal nagyobb változást tudunk elérni. Az is látható, hogy a baloldal az Európai Unióval összejátszva a Magyarországnak jogosan járó források visszatartásával nagyon komoly problémákat igyekezett kelteni, és azt gondolta, hogy hátráltatni tudja a felzárkózási folyamatokat, miközben az látható, hogy az uniós források magyarországi felhasználása sokkal hatékonyabb volt, mint más uniós országokban. Ezt bizonyítja a szegénység elleni közdelem is. Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 450 ezer fővel csökkenti a szegénységben élők számát. Ezt 2018–19-re gyakorlatilag megdupláztuk, tehát egymillióval tudtuk csökkenteni a szegénységben élők számát, miközben több mint egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma is, ami kulcskérdés volt Magyarország stabilitása szempontjából. Ha ugyanis munka van, minden van. Ha van munkahely, akkor van megélhetés, ha van megélhetés, van biztonság, ha van biztonság, van család és van jövőkép.
A következő egy évben mire fognak kiemelt hangsúlyt helyezni?
Több szempontból is fontos, sorsfordító év lesz 2024. Nem szabad elfelejteni, hogy 2024 második felében Magyarország fogja betölteni az EU elnökségét. Ráadásul több voksolás lesz idén, nemzetiségi önkormányzati választás is, ahol a roma közösség az érdekképviselete jövőjéről dönt. Sajnálatos, hogy a jelenlegi Országos Roma Önkormányzat körül egyre több a botrány a több száz milliós visszafizetési kötelezettsége miatt. Ez rossz fényt vet egész közösségünkre, számomra már az ORÖ-n belüli morális problémákat is felveti. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem konstruktív az ORÖ hozzáállása sem: a legutóbbi, általam kezdeményezett egyeztetésen részt sem vettek. Közösségünknek kiemelten fontos lesz a nemzetiségi önkormányzati választás, ugyanis a roma érdekképviselet szereplői az elmúlt harminc évben igyekeztek a roma közösségeket megtéveszteni. A mostani választás így korszakváltást hozhat, a megtévesztések korszakának végét jelentheti. Az elmúlt évtizedekben a baloldalnak az volt az érdeke, hogy az embereket segélyeken tartsa, és így megdicsőülhetett azzal, ha egyszer-kétszer adományokat oszt. Számukra ez volt az érdekképviselet, így szereztek szavazatokat. De a cigányság ma már tisztán látja: az egyszeri adományokkal és a változás üres ígéretével ezek a képviselők nem voltak képesek valódi változást hozni sem az emberek, sem a települések, közösségek életében. A mi vállalásunkban az érdekképviselet azt jelenti, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne legyenek segélyekre szorulva az emberek. Erről fog szólni a roma nemzetiségi önkormányzati választás, hogy végre-valahára szakítsunk a múlttal, és létrehozzunk egy, a kiszolgáltatottságot felszámoló, hiteles roma érdekképviseletet a magyarországi cigányságnak. Az ügy érdekében soha nem látott összefogás alakult ki az országban. A célunk, hogy hiteles, szakmailag felkészült képviselői legyenek a magyarországi cigányságnak helyi, megyei és országos szinten is.

Borítókép: Sztojka Attila, 2021 óta a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)