Így építi a magyar jogállamot az Európai Bizottság

A legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese szerint az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjének és egyes szervezeteknek az a célja, hogy külföldi nyomásgyakorlással gyengítsék a legfőbb ügyész jogorvoslati lehetőségét súlyosan törvénysértő ítéletek esetén.

bíró, kalapács, ítélet Forrás: Pexels

Ez az ügy azonban szerinte utóbb a törvénysértő határozatot hozó bíró aktivizmusa miatt nem kívánt színezetet kapott. Bár a legfőbb ügyész helyettese nem nevezi meg a konkrét bírót és az ügyet, a Mandiner rámutatott:

egyértelműen Vasvári Csabáról, az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivőjéről, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírájáról van szó, aki az OBT más tagjaival együtt a tavalyihoz hasonlóan idén is találkozott a kormányt folyamatosan bíráló amerikai nagykövettel, David Presmannel.

Vasvári még 2019-ben fordult egy büntetőügy kapcsán az Európai Unió Bíróságához. A főügyész-helyettes értékelése szerint az eljárásban felmerülő akadály egyszerű elhárítása helyett a bíró „az előtte folyó eljárás ürügyén, az ügy kimenetelét nem érintő, annak tárgyával össze nem függő kérdéseket tett fel az Európai Unió Bíróságának, amelyek leginkább a saját sérelmeivel voltak összefüggésbe hozhatók”.

Tette ezt úgy, hogy tudta, ezzel a lépéssel az eljárást fel kell függesztenie, mit sem törődve azzal, hogy ezzel a vádlott a szükségesnél hosszabb ideig áll majd büntetőeljárás hatálya alatt, ami egyébként a tisztességes eljárás követelményének sem felelt így meg

– tette hozzá Ibolya Tibor.

A Kúria az ügyben a legfőbb ügyész álláspontját elfogadva megállapította, hogy Vasvári Csaba lépése törvénysértő volt, csakhogy az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében bizonyos kérdésekben igazat adott a bírónak. Ahogy Ibolya Tibor rámutat, a törvényszék bírája volt az is, aki 2021-ben egy ítélet megfeleltetése során

a kiszabott szabadságvesztés tartamát törvénysértően súlyosan – 4 év 6 hónap helyett 14 évben – állapította meg, ami kirívó justizmordot eredményezett.

Ez ellen szintén jogorvoslattal élt a legfőbb ügyész a Kúriánál, amely megint csak neki adott igazat.

Az elmúlt öt évben benyújtott 71 jogorvoslati indítvány közül 43 célozta – a törvénysértés deklarálásán túl – a terhelt számára kedvezőbb döntés 
meghozatalát olyan törvénysértő határozatok esetében, amelyek más módon nem voltak támadhatók.

Ehhez képest most az előbbi esetek bírája az OBT tagjaként azt követeli – az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt és eredményesen, hisz a követelésből „mérföldkő” lett –, hogy a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében ne fordulhasson a Kúriához akkor sem, ha a bíró törvénysértő módon kezdeményezi az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását

– hívta fel a figyelmet Ibolya Tibor. Rámutatott: „Magyarul a jövőben bármely bírósági ügy bírája bármilyen, az ügy megítélése szempontjából teljesen inadekvát ürüggyel az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti,

amellyel a magyar igazságszolgáltatást – a csatlakozási szerződéssel ellentétesen – teljes egészében az EU protektorátusa alá helyezi.

Ibolya szerint legalább ennyire érdekes fejlemény az is, hogy az Európai Bizottság nyomására a már elfogadott és 2023. január 1-jétől alkalmazandó törvénymódosítás a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén eleve kizárja a legfőbb ügyész ilyen hatáskörét.

Ennek köszönhetően, ha a jövőben bárki, akár egy utcáról beesett politikai aktivista, az ügyészség 98 százalékos váderedményességgel alátámasztott szakmai álláspontját nem elfogadva, a bűnösség vélelme alapján, bizonyos konkrétan felsorolt bűncselekmények miatt vádindítványt nyújt be valaki ellen, és őt a bíró súlyos hibát elkövetve akár életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli, akkor az a jogerőssé vált ítélet immár nem támadható a justizmordok ellen bizonyítottan leghatékonyabb jogi eszközzel.

„A szándékot értjük, a módszer finoman szólva sem elegáns, a zászlóvivő személyes érdeke nyilvánvaló. Tisztelt Európai Bizottság! Biztosan így kell jogállamot építeni?” – teszi fel a kérdést a legfőbb ügyész helyettese.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)