Az igazságszolgáltatás védelméről papol az Amnesty International

Az Amnesty International a magyar igazságszolgáltatást vette célkeresztbe. Soros György egyik legnagyobb civilszervezetének állítása szerint szívügye a független bíróságok védelme, ennek jegyében számos kormányellenes demonstrációt tartottak az elmúlt években. Ugyanakkor a szervezet kettős mércéjét jól szemlélteti, hogy Gyurcsány Ferenc embereit – akik nyomozó ügyészeket és bírákat fenyegettek börtönnel – nem ítélték el.

Budapest, 2015. május 29. Süteményverseny résztvevõi a fennállásának 25. évfordulóját ünneplõ Amnesty International jubileumi rendezvényén a fõvárosi AnKERT szórakozóhelyen 2015. május 29-én. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

„A bíróságok függetlensége azért is fontos, mert így tudják kontrollálni a mindenkori kormányt, és így védik meg az embereket az igazságtalanságtól. Ha nem bízhatunk abban, hogy ügyünkben független bíróság jár majd el, mindannyian veszélyben vagyunk ”– ez a jelmondat az Amnesty International Magyarország üzenete azok számára, köztük természetesen a bíróságok számára, akik másként gondolnak az igazságszolgáltatásról, mutatott rá a Tűzfalcsoport.

A blog emlékeztetett: 2019-ben a bíróságok napjának estéjén szokatlan akcióba kezdett az Amnesty, „fényvetítést rendezett az Igazságügyi Minisztérium homlokzatán”. Állításuk szerint ezzel az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságára, illetve tiltakozzanak a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen.

„A bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai, ha azok kormányzati befolyás alá kerülnek, akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak. 150 éve, 1869-ben jött létre Magyarországon a független, nem a kormánynak alárendelt bírósági rendszer, amelyet most az a veszély fenyeget, hogy ismét gyámság alá kerül” – mondta akkor Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország jelenlegi igazgatója, akinek testvérét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között költségvetési csalással és sok száz milliós számlagyár működtetésével gyanúsított meg. A blog rámutatott:

egy közös cégben, a Help-Me Bt.-ben, amely az elmúlt években összesen több mint százmilliós bevételt realizált, kültagként tulajdonos a konkrét büntetőjogi intézkedés alá vont Vig Mór és úgyszintén kültagként tulajdonos Vig Dávid is.

„A bíróságok ügye mindannyiunkat érint, ezért közös feladatunk kiállni a függetlenségükért is. A lehető leghatározottabban tiltakozunk a bírák zaklatása, a kormányzati befolyás növelése és a hatalomhoz lojális bírák kinevezése ellen. Legyenek a bíróságok függetlenek a kormánytól, a bírák pedig hozhassanak szakmai alapokon döntéseket a saját ügyeikben. Ezt az üzenetet hoztuk a kormánynak” – fejtette ki Vig. A Tűzfalcsoport kiemelte:

arról azonban nem esett szó, hogy valójában Gyurcsány Ferenc és a DK emberei voltak azok, akik börtönnel fenyegették a nyomozó ügyészeket és bírákat, mert szerintük Tátrai Miklós és Császy Zsolt – akiket három, illetve két és fél év börtönre ítéltek – ártatlanok a sukorói telekcsere ügyében.

Három évvel később, a fényjátékon elhangzottakéhoz hasonló érveléssel támadták a Kúria elnökét a bírák etikai kódexe kapcsán – tették hozzá. „A bíráknak mint a jogállamiság egyik utolsó hazai védőbástyáinak fontos, hogy szabadon felléphessenek a bírói függetlenség védelme érdekében. Ez nem önmaguk miatt lényeges, hanem azért, hogy a mi ügyeinket minden esetben egy független és pártatlan eljárásban bírálják el” – olvasható a sajtó és az NGO-k éles elválasztása jegyében született amnesty.444.hu weboldalon.

Szinte receptszerűen működött az Amnesty kampánya.

– emelte ki a Tűzfalcsoport. Mint írták, korábban a Magyar Helsinki Bizottság egyik kezdeményezéséhez egy volt büntetőbírót, Sándor Zsuzsát igazolta le, aki néhány éve arra a riporteri kérésre, hogy az általa említett törvénysértések miért maradnak következmények nélkül, a volt bírónő egyértelmű választ adta: „(…) mert ezt a kormányt nem sikerült eddig még megbuktatni.” A bírói függetlenségre egyébként nyilván érzékeny exítész a bírói tevékenység lehetőségeit az aktuális kormányzat politikai értékrendjéből vezette le.

Egy újabb „független” büntetőbíró

„Én abszolút hiszek a jog erejében. Én azt szoktam tanácsolni, ha tőlem is kérdezik, hogy vegye igénybe legalább a jogot. Ha per, hát akkor per. Ha valahova írni kell, akkor írni kell, de tegye meg” – mondta Diós Erzsébet volt törvényszéki tanácselnök az Amnesty felületén, aki ahhoz a megállapításához is adta a nevét, hogy 

Magyarországon hosszú évek óta óta a kormány szisztematikusan leépíti  a jogállamiság intézményeit, így kerültek a független bíróságok és a bírák is támadások kereszttüzébe.

Forrás: Amnesty.hu

Akinek ez az Amnesty szerint nem tetszik, az többek között részt vehet a 2023 szeptemberében online elindított Amnesty Emberi Jogi Akadémián, amelyet a Facebookon úgy reklámoznak, hogy ott „korlátok nélkül” lehet tanulni. 

A blog szerint aki tud olvasni a sorok között, az tudja, hogy ez mit jelent. Aki nem tud – mint írták –, annak eléggé félreérthetetlenné teszik az alábbi, csatlakozásra felszólító felhívással: „A tanulás szabadságot ad. De csak akkor, ha korlátok nélkül tanulhatunk. Ahol az iskola kapui bezárulnak bizonyos fajta ismeretek elől, ott az ismeretlentől való félelem, a tudáshiányból fakadó bizonytalanság rengeteg probléma táptalajává válik. Mi azért dolgozunk, hogy ez ne forduljon elő, éppen ezért mostantól szabadon, egyszerűen és bárhonnan elérhető az Amnesty Akadémia emberi jogi e-learning felület.”

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)