Karácsony Gergely szerint jó szakmai javaslat volt a járatritkítás a fővárosban, hiszen mint Budapest főpolgármestere fogalmazott: „a legjobb szakmai javaslat is elvérezhet, ha az egyesek gátlástalan önzésének és a lejárató politikai kampánynak válik áldozatává”.
Pénteken aztán kiderült, a főpolgármester ennek ellenére mégis visszavonatta a járatritkítást.
Arra kérte a BKK munkatársait, hogy óvják meg a szakmai munkát a politikai kampány hatásaitól, állítsák vissza a korábbi menetrendet, és a közlekedési fejlesztésekről egyeztessenek a kerületekkel.
A Mandiner azonban nem sokkal később kiszúrta, hogy az ATV oldalán egy érdekes nyilatkozat jelent meg Karácsony Gergelytől a járatritkítások visszavonása kapcsán.
Lesz még módunk arra, hogy a kerületekkel egyeztetve egy jobb menetrendet alakítsunk ki, de ezt nem a kampányban kell megcsinálni
– magyarázta Budapest főpolgármestere. Elmondta azt is: szerinte a választási kampányban nagyon nehéz a racionalitásnak és a szakmai érveknek teret szerezni egy hisztériával szemben.
Vagyis Karácsony Gergely gyakorlatilag belengette, hogy a kampány után megvalósítja a járatritkítást.
Amint arról már a Magyar Nemzet is beszámolt, Karácsony Gergely utasította a BKK vezetését, hogy vonják vissza a nagy felháborodást keltő rendelkezést a járatritkításról a fővárosi közösségi közlekedésben.
Ezt megelőzően azonban a közösségi médiában arról írt, büszke rá, hogy olyan emberekkel dolgozhat együtt, mint Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója. A napokban óriási botrányt keltett a járatritkításokat bevezető BKK-vezér azon kijelentése, miszerint a járatritkításról szóló egyeztetésekbe nehéz lett volna bevonni az utasokat, mivel az olyan, mintha hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele. Walter benyújtotta a lemondását, Karácsony azonban nem fogadta el.
A főpolgármester a közösségi médiában arra utasította a BKK vezetését, hogy állítsák vissza a korábbi menetrendeket és töröljék el a meghirdetett járatritkításokat.
A BKK vezetőjének idézett kijelentését számos politikus és civil szervezet kritizálta, akik mind a vezérigazgató lemondását követelték. Walter végül pénteken beadta lemondását Karácsony Gergelynek, aki azonban visszautasította azt.
A járatritkítás és az azt övező kommunikáció, illetve az előzetes egyeztetések hiánya számos fővárosi polgármestert is felháborított. A kerületi vezetők jó része, köztük az ellenzéki Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, illetve Óbuda vezetője, Kiss László is egyeztetéseket kezdeményezett a fővárossal a járatritkítások mihamarabbi megszüntetése érdekében, amely számos, a lakosság számára égetően fontos busz-, villamos- és trolijáratot is érintett városszerte.
A járatritkításnak a gyakorlatban az lett a következménye, hogy hétfőn és pénteken csúcsidőben azok a BKK-járatok, amelyek a mért utasforgalomhoz képest eddig sűrűbben vagy több párhuzamos járattal együtt közlekedtek, ritkábban járnak. Az eddigi napokon a kevesebb járatszám miatt több járművön is elviselhetetlen tömeg volt. Az intézkedést minden érintett járaton közlekedő budapesti lakos megérezte, leginkább a külső kerületekben csökkent a közösségi közlekedés színvonala az intézkedés nyomán. A fővárosi közlekedési vállalat szervezetlenségből jelesre vizsgázott, a főpolgármester pedig nem csinált mást, csak összevissza beszélt.
A járatritkításokért azonban valójában nem Walter Katalin, hanem sokkal inkább a cég elnöke, a háttérben meghúzódó Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere lehet felelős. Gyurcsány emberének tevékenysége is eredményezhette azt, hogy évek óta meredeken zuhan a BKK szolgáltatásának színvonala.
A BKK átgondolatlan lépéseinek és a budapesti közösségi közlekedés lassú leépítésének persze a politikai térben is megvan a magyarázata. Emlékezetes, Karácsony Gergely a kampányában még arra utalgatott, hogy akár együtt is dolgozna Vitézy Dáviddal, akinek érdemeit a BKK létrehozásában nehéz lenne vitatni. Megválasztása után a jelenlegi főpolgármester azt is mondta, hogy várja Vitézy jelentkezését a BKK élére. Végül azonban a Demokratikus Koalíció nyomására Draskovics Tibor lett a BKK elnöke, aki Vitézy Dáviddal ellentétben a közösségi közlekedéssel kapcsolatban semmilyen gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezett.
