A Fidesz–KDNP a legstabilabb politikai erő Magyarországon, most vasárnap a biztos szavazók között 51 százalékot szerezne, amivel az elmúlt évek eredményét tudná elérni – mondta az Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Nézőpont Intézet által szervezett Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt című rendezvényen. Hozzátette:
történtek változások a balliberális térfélen, mert a balliberális pártok 21 százalékot szereznének együtt most vasárnap, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) pedig a baloldali ellenzék vezető erejének tekinthető.
Rajtuk kívül az ellenzéki pártok közül az öt százalékot a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) ugraná meg, öt százalék alá került 2024 elejére a Momentum is. Az ellenzékváltó hangulat továbbra is látható, ami releváns a következő választás előtt – vonta le a következtetést az adatokból a kutatási igazgató.
Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója arról beszélt, hogy a mostani felmérésük egy országgyűlési választási becslés, amely tavaly decemberben nagy mintán vett adatok alapján készült. Ezek alapján a biztos szavazók 49 százaléka szavazna a kormánypártokra, összesen 19 százalék a 2022-es baloldali összefogás pártjaira. A kutatási igazgató úgy fogalmazott: a Mi Hazánk és az MKKP a két nyertese annak, amit a balliberális pártok elvesztettek, és az is várható, hogy az uniós választáson jóval kevesebben mennek el szavazni, mint a két évvel ezelőtti országgyűlési választásokon.
– A Fidesz ugyanúgy áll, mint 2022 áprilisában, ami világszinten is komoly eredmény, mivel nehéz időkben is megőrizte a támogatottságát
– mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Hangsúlyozta, a Nézőpont Intézetben kísérletet tettek az európai parlamenti (EP-) választások részvételének becslésére, eszerint 50 százalékos lenne a részvételi arány; EP-választáson ilyen magas még nem volt.
A baloldali összefogás egykori pártjai a 2022-es választás eredményeihez képest is rosszul állnak, fragmentálódott a szavazótábor. A DK-t 14 százalékra mérték, ahol nem látszik Gyurcsányék előretörése, bár mivel sok az ötszázalékos küszöb alatti baloldali párt, ezért a DK a baloldal domináns erejének tekinthető. A vezető hozzátette: ha a kis pártok összefognak Gyurcsányékkal, akkor ezen a szövetségen belül a DK súlya hatalmas lesz. – A együttesen harmincszázalékos baloldalon belül a DK a meghatározó erő, súlyánál fogva megkerülhetetlen.
– Stagnál a Fidesz–KDNP támogatottsága, a baloldali összefogás pártjai közül bejutna a Momentum és a DK az EP-be, viszont a Jobbik és az MSZP kiesne – fogalmazott Bánki András, a Real-Pr 93 elemzője. Kiemelte: a következő öt hónapban bármi változhat, a MKKP-hoz hasonló pártok esetén a legnagyobb valószínűsége a szavazatok ingadozásának. Kitért arra is, hogy
a 2022-es választás óta alakult pártok megjelentek a választók perifériáján, de messze vannak a mandátumszerzéstől vagy a bejutástól.
Stefkovics Ádám, a Századvég Alapítvány kutatóintézeti igazgatója azt állította, hogy az lesz a kérdés az öt hónap múlva esedékes uniós választáson, hogy a DK, a Momentum, a Mi Hazánk és a Kutyapárt közül melyik formáció mennyi mandátumot szerez, valamint az is, hogy az MKKP mennyire tekinthető viccpártnak. Megjegyezte: az MSZP és a Jobbik esetén már alig-alig találnak szavazókat.
Végkövetkeztetésként Bánki András azt vonta le, hogy négy vagy öt pártlista tud majd uniós mandátumot szerezni. Most az látszódik, hogy a 2022-es baloldali összefogás pártjai azóta jelentősen veszítettek a támogatottságukból, az MKKP és a Mi Hazánk pedig a bejutás közelében áll. Lesznek még arra kísérletek, hogy a kisebb támogatottságú pártok bejussanak, valószínűleg többen együtt fognak indulni – vélekedett az elemző.
