Éppen ma tíz éve, 2014. január 14-én alakult meg a baloldali értelmiségének javaslatára a baloldali összefogás, amikor is az MSZP, a DK, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy
megbuktatják a Fidesz–KDNP-t és Orbán Viktort. Ez olyannyira nem sikerült, hogy azóta háromszor is kétharmaddal nyert a kormánypárt.
Már a legeleje is döcögősre sikeredett, hát még a vége
Két hónappal a megalakulása után már nevet is váltott a baloldali összefogás, mert félő volt, hogy az emberek majd összekeverik őket a hasonló nevű Összefogás Párttal, így a rohamosan közeledő választásokat (2014. április 6-án voltak az országgyűlési választások) már a Kormányváltás név alatt kezdte meg a Mesterházy Attila elnöksége alatt működő szervezet.
Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is biztosak voltak a győzelemben, előbbi még azt is kijelentette, hogy nem zárja ki az elsöprő, kétharmados baloldali győzelmet.
A választáson a pártszövetségnek végül sikerült 38 országgyűlési mandátumot szereznie, ezzel a legnagyobb ellenzéki csoportosulás lett, de mindez így is kellemetlenül kevés volt a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmével szemben.
A pártszövetség a választásokat követően felbomlott, a 2014-es európai parlamenti választáson a baloldali pártok már külön indultak, de az összefogás ideáját azóta sem tudták elengedni. Az első összefogás kudarca részben azért következett be, mert a pártoknak a szavazatmaximalizálás volt a céljuk, miközben a magyar emberek világos véleményét nem vették figyelembe, ahogyan azt sem, hogy a választók előtt hiteles választási alternatívaként jelenjenek meg. Így lényegében kormányváltó erő helyett csupán egy hatalomtechnikai alku része volt már a legelejétől kezdve a szövetség.
A következő évben Mesterházy Attila egy interjúban bevallotta, a választás előtt már fél évvel biztos volt benne, hogy nem fognak nyerni, a vereség üzenetével azonban nem tudtak volna kampányolni.
Lemez sem új, a zene is a régi
A baloldal azóta hangos a belső problémáktól, az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok továbbra is különböző együttműködési formációkról, indulási forgatókönyvekről, lehetőségekről ötletelnek és vitáznak. A folyamatos előválasztásokról, listaállításról, miniszterelnök-jelöltről, képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett annyi változott, hogy immáron nem az eltűnőfélben lévő MSZP, hanem Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg a kormányváltónak szánt programokat.
A 2014-es választások után négy évvel, 2018-ban csak az MSZP és a Párbeszéd fogott össze, ez akkor a listás szavazás 3. helyére volt elegendő, az első helyen akkor is a Fidesz–KDNP végzett, a második helyen a Jobbik futott be. 2022-ben aztán megint az összefogás került a baloldali politika középpontjába, azonban hiába vették be ezúttal a Jobbikot is, a végeredmény így is megsemmisítő vereség, és egy újabb kétharmados felhatalmazással felálló Fidesz-kormány lett. Vajon 2026-ban újra megpróbálnak összefogni?
