A magyar baloldal és az európai sajtó közös célja a kormány megbuktatása

Ki nem kényszerített hiba történt, a magyar modell elemei a családpolitikát és a gyermekvédelmet illetően nem változnak – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy rendezvényen. Mint az államtitkár kiemelte: Nyugaton populizmusnak nevezik, amit a magyar kormány mond, pedig a magyar politika a valóságon alapszik. Szólt arról is, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején a prioritások továbbra is a versenyképesség és a demográfia kérdése lesznek, de az Európai Parlament erőviszonyainak változásával bármi megtörténhet.

20240213 Budapest Magyarország-kép a világsajtóban Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Kisebb lesz a nyomás idén

Hozzáfűzte: Nyugat-Európában háborús pszichózis van, a politikai és gazdasági döntések az utóbbi években a szankciós politikától kezdve az Ukrajnának adott támogatásig minden egyes döntés nem a béke, hanem az öldöklés fenntartásának irányába mutat. A Nyugatról jövő nyomás ebben az évben el fog maradni, mert jönnek az uniós parlamenti választások. Mint mondta, Európa akkor lesz erősebb, ha a saját tagállamait hagyja kibontakozni és megerősödni, de növekedni fog a negatív spirált jelentő véleménycunami és gyűlölethullám, melynek már szemtanúi is lehetünk – vélekedett.

Az államtitkár kiemelte: a német fősodratú sajtóban rég nem volt látható nem eleve elfogult megnyilvánulás, céltudatosan érkezett hazánkba a német RTL és a Deutsche Welle. Eközben a valóság Németországba elkezdett bekopogni a földművelők lázadásával és a német gazdaság mélyrepülésével, ezt nem lehet huzamosabb ideig elfedni Magyarország kritizálásával.

A háború polarizálja a sajtót is

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója szerint a közbeszédben nem csak a háború vitte el a fókuszt minden másról, de a sajtóban forgó leggyakrabban említett öt téma mind a háborúra vezethető vissza. Azt állította, hogy 

a német sajtóban látható Magyarország-kép nem változott, azaz 61-63 százalékban kritikus, Magyarországot bíráló cikkek jelentek meg náluk.

Amikor a háború kitört, a Magyarországgal kapcsolatos pozitív hírek aránya csökkent, de nem lettek kritikusak, csak semlegesek. Az igazgató kijelentette, hogy a háború polarizál, a magyar kormány pedig békepárti álláspontot képvisel, azért gyakorolnak Magyarországra nyomást, mert azt próbálja elérni a nemzetközi környezet, hogy hazánk változtasson a békepárti álláspontján. 

Fotó: Mirkó István

Az igazgató megosztotta azt a tapasztalatát, hogy a nyugati sajtóban az eddig semleges pozíciók vagy pozitívvá, vagy kritikussá váltak. Ez a polarizáció arról szól, hogy oldalt kell választani, mert az „aki nincs valakivel, az senkivel sincsen” filozófiáját próbálják képviselni, ez pedig jól tetten érhető a közép-európai sajtóban. 

Az angolszász sajtó ellenünk fordult, ilyen magas arányú – 69 százaléknyi – kritikus megjelenés korábban nem volt tapasztalható, mert ők többségében semleges álláspontot képviseltek. Ezzel szemben megerősödött az ellenpólus: az orosz sajtó régebben semleges volt, de 2023-ban egyre több pozitív hazánkra vonatkozó megjelenést láttak – fejtette ki Boros Bánk Levente. Hozzátette, a lengyel sajtó negyven százalék feletti arányban pozitív cikkeket jelentetett meg korábban, tavaly viszont az ilyen hangvételű írások száma kilenc százalékra esett vissza 65 százaléknyi semleges tudósítás mellett. 

Borítókép: Kovács Zoltán államtitkár a mai eseményen (Fotó: Mirkó István)