– A köztársasági elnök lemondására adott baloldali reakciók többsége már relativizálni igyekszik a lemondás fontosságát, a 2010 utáni államfők kapcsán például a „súlytalan aláírógép” és hasonló minősítéseket használva, vagyis a tisztséget eleve súlytalannak igyekeznek beállítani – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán Novák Katalin lemondása kapcsán. Az alkotmányjogász szerint a kétszínűség iskolapéldája, hogy a baloldali pártok a lemondást megelőzően még azzal érveltek, hogy az államfő méltatlanná vált a tisztségére, mert a pápalátogatás ürügyén kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót, ezért mielőbbi lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt. A lemondásra adott baloldali reakciók többsége viszont már relativizálni igyekszik a lemondás fontosságát.
– A következmények nélküli baloldalon soha nem történhetne meg az, ami 2024. február 10-én a nemzeti oldalon történt: beismerte a hibáját, és lemondott Novák Katalin és Varga Judit – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán, aki hangsúlyozta, míg a baloldalon a bűnöknek sem, a polgári, konzervatív oldalon a hibáknak is van következménye.
– Gyurcsány Ferenc, Gréczy Zsolt, Niedermüller Péter, László Imre, Baranyi Krisztina, Gyöngyösi Márton, Bangóné Borbély Ildikó és még sorolhatnánk azokat a prominens baloldali helyi és országos politikusok nevét, akik nem távoztak a politikából, holott ezt meg kellett volna tenniük. És a guruló dollárok ügyét vagy hídpénzbotrányt még nem is említettem – sorolta a botrányba keveredett baloldali politikusokat a szakember.
Jelezte azt is, Göncz Árpád kapcsán több alkalommal felvetődött az elnöki hatalommal való visszaélés vagy éppen súlyos politikai hiba, például a taxisblokádnál, mégsem mondott le, de valójában fel sem merült akkoriban ilyen lépés a rendszerváltás utáni első államfő, Göncz részéről.
Ifjabb Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy még a rendkívül hasonló közjogi berendezkedéssel rendelkező Németországban is akadtak arra példák, hogy a szövetségi elnökök a mandátum lejárta előtt távoztak a hivatalokból. – Horst Köhler német államfő 2010. május 31-én váratlanul és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. Lemondását egy korábbi rádióinterjúban tett kijelentése utáni erős kritikákkal magyarázta – emlékeztetett az alkotmányjogász. Hozzátette, utódjára, Christian Wulff elnökre 2011. december 13-ától kezdve a gyanú árnyéka vetült, hogy állítólag 2007-ben, még Alsó-Szászország miniszterelnökeként tiltott adományokat fogadott el. – Az államfő mentelmi jogának felfüggesztését 2012. február 16-án este indítványozta a hannoveri ügyészség, ami példátlan lépés volt a német államfői hivatal történetében. Másnap délelőtt Wulff lemondott a tisztségéről – idézte fel az alkotmányjogász.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és Gréczy Zsolt, a DK korábbi szóvivője (Fotó: MTI/Máthé Zoltán )
