„Brüsszel gyűlöletbeszéddé nyílvánítaná az alaptörvény egyes részeit”

– A gyűlöletbeszéd definícióját akarják kiterjeszteni a genderideológiával kapcsolatos véleményekre – mondta Deutsch Tamás uniós parlamenti képviselő egy szólásszabadságról rendezett konferencián. A Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: Brüsszel olyan hatóságokat akar létrehozni, melyek beleszólhatnak a szerkesztőségek munkájába és korlátozhatják a politikai pártok véleménynyilvánítását kampányidőszakban is. Hozzátette, Magyarország ellen egy jogállamisági dzsihád van folyamatban, és Brüsszel a magyar alaptörvény egyes rendelkezéseit is felül akarja írni. Schmidt Mária és Demeter Szilárd arról folytattak eszmecserét, hogy a közösségi médiában az USA kormánya lett a legfőbb cenzor.

– Ennek ellenére van szólásszabadság, aminek az a bizonyítéka, hogy a résztvevők itt vannak a konferencián – állította Deutsch Tamás. Nagyon tudatos törekvésnek látta azt, hogy a közösségi platformok sajtójogon kívül akarnak maradni, ezért a sajtónyilvánosság terepe lett a közösségi média világa. – A jogon kívüli állapot lehetővé teszi a sajtószabadság csorbítását – vonta le a következtetést a képviselő.

Jogállamisági dzsihád hazánk ellen

Kiemelte: 

Magyarország jogállamisági dzsihád megtámadottja, az Európai Unió csonka jogállami felfogásra építi a szabályrendszerét.

Felidézte, hogy ő már élt diktatúrában, amikor a véleménymondót akarták kiiktatni, ismeri személyes életéből, milyen a szabadságért küzdeni. – Pontosan értjük, kik azok, akik az egyéni, a nemzeti és az európai szabadságunkra törnek. A szabadságért minden eszközzel küzdeni kell. A szuverenitást vissza kell nyerni a szabad magyarok szabad közösségeiért, a szabad Magyarországért és a szabad Európáért – mondta.

A tényellenőrzés valójában cenzúra

Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke emlékeztetett: a közép-európaiakban még frissen él a cenzúra emléke, amit most tényellenőrzésnek neveznek, és ami mögött valamilyen cenzúratörekvés figyelhető meg. Úgy vélte, az internet vált az elsődleges hírforrássá az emberek 50-60 százalékának, a televízióból elsőként már csupán a hírfogyasztók 30 százaléka szerez értesüléseket, az írott sajtó pedig alig a lakosság 3-4 százalékának jelenti az elsődleges hírforrást. Az alapítvány elnöke felidézte azt is, hogy mennyire elterjedtek az összeesküvés-elméletek, amelyek pánikot okoznak az amerikai elit köreiben, ahol félnek a közvéleménytől, ezért cenzúrázzák ezeket az őrült elképzeléseket. 

Úgy vélekedett, a médiaelit veszélyesnek tekinti az embereket, emiatt pedig korlátozza a szabad véleményalkotást. 

A technológiai óriáscégek egyre inkább átveszik a politikai véleményformálás feladatát, és közben arra hivatkozva cenzúráznak, hogy magánszerződésben foglalt joguk van megtagadni a szolgáltatást attól, akinek a véleménye nekik nem tetszik. 

Hozzátette, saját cenzúrarendszer kiépítésébe kezdtek, ilyen a tényellenőri rendszer, amit számukra megbízható NGO-hálózatok végeznének, és ezekre alapozva tudná Brüsszel korlátozni a véleményszabadságot az interneten. Közép-Európában megmaradt az a kegyelmi pillanat, hogy mi még megbecsüljük a szólás- és véleményszabadságot – jelentette ki.

Kizárólagossá vált a kommunista ideológia

– A nyugat-európai országokban sokáig voltak jobboldali, kereszténydemokrata kormányzatok, mégis lehetővé tették, hogy a kommunista ideológia ne csak beszivárogjon a nyugati értelmiség köreibe, hanem kizárólagossá váljon. A tematizálás, a nyelv, a szabályozás az ő érdekeiknek felel meg – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Kiemelte: nemcsak az egyetemeken látható retorziókkal kell együtt élni, hanem ma már az állam a cenzúra alkalmazásával segít a megmondó szerepét elvesztő véleményelitnek a szociális médiában. 

Fotó: Ladóczki Balázs

– Az USA kormánya ellenőrzi a közösségi platformokat, a Coviddal kapcsolatos cenzúradömping ennek az eklatáns példája volt. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya lett a legnagyobb cenzor 

– szögezte le a főigazgató. Hozzátette, a vélemények megjelenését magánszereplők szabályozzák a nyilvánosság kizárásával, ők döntik el, hogy mi fér a szólásszabadságba és mi nem, továbbá egyre szélesebb körben korlátozzák a véleményeket.

– A jobboldallal szembeni intolerancia elfogadott cselekvési mód a baloldalon – jelentette ki Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója. Az intézményvezető erre példaként említette, hogy feljelentette őt Vadai Ágnes DK-s képviselő, amiért az igazgató azt mondta, hogy a baloldal politikusai eszközként használják a gyermekvédelem kérdését. A gyurcsányista képviselő követelte Csák János kulturális és innovációs minisztertől a főigazgató eltávolítását a PIM tisztségéből – ismertette. 

Kitért a #Metoo kampányra is, ami olyan, mint egy nyilvános kivégzés, ellentmond a római jognak, ugyanis nem bíróság nyilvánítja bűnösnek a vádlottakat, és nincsen szükség bizonyításra sem. Szólt arról is, hogy ő múzeumigazgatóként halott fehér emberek örökségét gondozza, amire büszke, mert a saját kulturális teljesítményünkről van szó. – A mi hozzáadott értékünkbe beletartoznak azok is, akik másképpen gondolkodnak, mint mi. A magyar kultúra attól erős, hogy színes – fogalmazott.

Megadja Gábor, a Politikai Gondolkodás Kutatóintézet és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója szerint a sajtószabadság nevében a véleményelit kívánja eldönteni, hogy az egyes állampolgárok elmondhatják-e a véleményüket.

A magyar állam védi a szólásszabadságot

– Elvárható az eltérő nézetű véleményekkel szembeni megértés és empátia – hangoztatta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke. Az állam dolga a szólásszabadság védelme jogi eszközökkel, a normarendszerek korlátozzák a szabad beszédet a közmegegyezés alapján. 

Fotó: Ladóczki Balázs

A szólásszabadság jogi védelme nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, mert például trollhadseregek képesek lehetnek értelmetlenné tenni egy online vitát. Aki hangosabban kiabál, az győz az ilyen vitákban – vélekedett. Kifejezte azt a reményét, hogy a magyarországi közbeszéd állapota a jövőben színvonalasabb lesz a jelenleginél.

Borítókép: Deutsch Tamás a mai konferencián (Fotó: Ladóczki Balázs)