„Brüsszel gyűlöletbeszéddé nyílvánítaná az alaptörvény egyes részeit”

– A gyűlöletbeszéd definícióját akarják kiterjeszteni a genderideológiával kapcsolatos véleményekre – mondta Deutsch Tamás uniós parlamenti képviselő egy szólásszabadságról rendezett konferencián. A Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: Brüsszel olyan hatóságokat akar létrehozni, melyek beleszólhatnak a szerkesztőségek munkájába és korlátozhatják a politikai pártok véleménynyilvánítását kampányidőszakban is. Hozzátette, Magyarország ellen egy jogállamisági dzsihád van folyamatban, és Brüsszel a magyar alaptörvény egyes rendelkezéseit is felül akarja írni. Schmidt Mária és Demeter Szilárd arról folytattak eszmecserét, hogy a közösségi médiában az USA kormánya lett a legfőbb cenzor.

A valóság rémisztő ahhoz képest, hogy az Európai Unió (EU) milyen durva, radikális lépéseket kíván tenni a sajtószabadság korlátozásáért, a jogalkotás eszközével élve – hívta fel a figyelmet Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég által rendezett Szólásszabadság konferencián. A képviselő Széki Attila Curtist idézve arról beszélt, hogy 

„a nagy liberálisok csak addig azok, amíg azt fújod, amit ők” , kiegészítve azzal, hogy amikor a liberálisok az övéktől eltérő véleményt hallanak, akkor minden eszközzel ki akarják iktatni az ő meggyőződésüknek nem tetsző nézeteket.

Uniós hatóság döntene a médiatartalmakról

A képviselő szólt arról, hogy az EU elfogadta a médiaszabályozását, amellyel nyíltan megsérti a saját alapszerződését. Ez olyan, mintha egy miniszteri rendelet jelenne meg, ami az alaptörvényt megsértve, kötelező előírásokat fogalmazna meg a szerkesztői munkáról. Deutsch Tamás hangsúlyozta, ez már egy elfogadott jogszabály, ami másfél-két év múlva hatályba lép, ráadásul van egy olyan rendelkezés is a jogszabályban, miszerint létrejön egy új uniós hatóság, amely kötelező érvényű döntéseket fog hozni a tagállamok tömegtájékoztatási intézményeiről. Ennek az EU-hatóságnak joga lesz például arra, hogy jogi lépéseket tegyen, ha szerintük uniós alapjogokat sért egy vélemény megjelenése a tömegtájékoztatásban. 

Fotó: Ladóczki Balázs

A képviselő kitért egy másik előterjesztésre is, ami arról szól, hogy a büntetőjog eszközével élnének azzal kapcsolatban, amit gyűlöletbeszédnek és gyűlöletbűncselekményeknek bélyegeznek. Hangsúlyozta, 

a gyűlöletbeszéd definícióját akarják kiterjeszteni a genderideológiával kapcsolatos véleményekre, ami azt jelentené, hogy a magyar alapörvény rendelkezése, miszerint az anya nő és az apa férfi, alkalmas lenne gyűlöletkeltésre gendersemlegesség híján. 

Cenzúráznák a kampánytartalmakat

A politikai reklámokra vonatkozó uniós jogszabály azt a célt tűzte maga elé, hogy megmondják, miről beszélhetnek a politikai pártok, így bizonyos dolgokról egy kampányban nem lehetne vitatkozni. Azokra, akik nem tartják be a szabályokat, jogi és pénzügyi szankciókat vetnének ki – világított rá a képviselő. Hozzáfűzte, a tervezet értelmében az Európában működő politikai pártoknak írásos garanciát kell adniuk arról, hogy minden tagpártjuk elismeri az uniós alapértékeket, azokat nem vonják kétségbe, de ha ennek ellenére kiderül, hogy egy párt másként vélekedik, akkor egy másik hatóság korlátozhatja annak a pártnak a működését és az uniós választásokon történő indulását. 

– Ennek ellenére van szólásszabadság, aminek az a bizonyítéka, hogy a résztvevők itt vannak a konferencián – állította Deutsch Tamás. Nagyon tudatos törekvésnek látta azt, hogy a közösségi platformok sajtójogon kívül akarnak maradni, ezért a sajtónyilvánosság terepe lett a közösségi média világa. – A jogon kívüli állapot lehetővé teszi a sajtószabadság csorbítását – vonta le a következtetést a képviselő.

Jogállamisági dzsihád hazánk ellen

Kiemelte: 

Magyarország jogállamisági dzsihád megtámadottja, az Európai Unió csonka jogállami felfogásra építi a szabályrendszerét.

Felidézte, hogy ő már élt diktatúrában, amikor a véleménymondót akarták kiiktatni, ismeri személyes életéből, milyen a szabadságért küzdeni. – Pontosan értjük, kik azok, akik az egyéni, a nemzeti és az európai szabadságunkra törnek. A szabadságért minden eszközzel küzdeni kell. A szuverenitást vissza kell nyerni a szabad magyarok szabad közösségeiért, a szabad Magyarországért és a szabad Európáért – mondta.

A tényellenőrzés valójában cenzúra

Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke emlékeztetett: a közép-európaiakban még frissen él a cenzúra emléke, amit most tényellenőrzésnek neveznek, és ami mögött valamilyen cenzúratörekvés figyelhető meg. Úgy vélte, az internet vált az elsődleges hírforrássá az emberek 50-60 százalékának, a televízióból elsőként már csupán a hírfogyasztók 30 százaléka szerez értesüléseket, az írott sajtó pedig alig a lakosság 3-4 százalékának jelenti az elsődleges hírforrást. Az alapítvány elnöke felidézte azt is, hogy mennyire elterjedtek az összeesküvés-elméletek, amelyek pánikot okoznak az amerikai elit köreiben, ahol félnek a közvéleménytől, ezért cenzúrázzák ezeket az őrült elképzeléseket. 

Úgy vélekedett, a médiaelit veszélyesnek tekinti az embereket, emiatt pedig korlátozza a szabad véleményalkotást. 

A technológiai óriáscégek egyre inkább átveszik a politikai véleményformálás feladatát, és közben arra hivatkozva cenzúráznak, hogy magánszerződésben foglalt joguk van megtagadni a szolgáltatást attól, akinek a véleménye nekik nem tetszik. 

Hozzátette, saját cenzúrarendszer kiépítésébe kezdtek, ilyen a tényellenőri rendszer, amit számukra megbízható NGO-hálózatok végeznének, és ezekre alapozva tudná Brüsszel korlátozni a véleményszabadságot az interneten. Közép-Európában megmaradt az a kegyelmi pillanat, hogy mi még megbecsüljük a szólás- és véleményszabadságot – jelentette ki.

Kizárólagossá vált a kommunista ideológia

– A nyugat-európai országokban sokáig voltak jobboldali, kereszténydemokrata kormányzatok, mégis lehetővé tették, hogy a kommunista ideológia ne csak beszivárogjon a nyugati értelmiség köreibe, hanem kizárólagossá váljon. A tematizálás, a nyelv, a szabályozás az ő érdekeiknek felel meg – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Kiemelte: nemcsak az egyetemeken látható retorziókkal kell együtt élni, hanem ma már az állam a cenzúra alkalmazásával segít a megmondó szerepét elvesztő véleményelitnek a szociális médiában. 

Fotó: Ladóczki Balázs

– Az USA kormánya ellenőrzi a közösségi platformokat, a Coviddal kapcsolatos cenzúradömping ennek az eklatáns példája volt. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya lett a legnagyobb cenzor 

– szögezte le a főigazgató. Hozzátette, a vélemények megjelenését magánszereplők szabályozzák a nyilvánosság kizárásával, ők döntik el, hogy mi fér a szólásszabadságba és mi nem, továbbá egyre szélesebb körben korlátozzák a véleményeket.

– A jobboldallal szembeni intolerancia elfogadott cselekvési mód a baloldalon – jelentette ki Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója. Az intézményvezető erre példaként említette, hogy feljelentette őt Vadai Ágnes DK-s képviselő, amiért az igazgató azt mondta, hogy a baloldal politikusai eszközként használják a gyermekvédelem kérdését. A gyurcsányista képviselő követelte Csák János kulturális és innovációs minisztertől a főigazgató eltávolítását a PIM tisztségéből – ismertette. 

Kitért a #Metoo kampányra is, ami olyan, mint egy nyilvános kivégzés, ellentmond a római jognak, ugyanis nem bíróság nyilvánítja bűnösnek a vádlottakat, és nincsen szükség bizonyításra sem. Szólt arról is, hogy ő múzeumigazgatóként halott fehér emberek örökségét gondozza, amire büszke, mert a saját kulturális teljesítményünkről van szó. – A mi hozzáadott értékünkbe beletartoznak azok is, akik másképpen gondolkodnak, mint mi. A magyar kultúra attól erős, hogy színes – fogalmazott.

Megadja Gábor, a Politikai Gondolkodás Kutatóintézet és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója szerint a sajtószabadság nevében a véleményelit kívánja eldönteni, hogy az egyes állampolgárok elmondhatják-e a véleményüket.

A magyar állam védi a szólásszabadságot

– Elvárható az eltérő nézetű véleményekkel szembeni megértés és empátia – hangoztatta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke. Az állam dolga a szólásszabadság védelme jogi eszközökkel, a normarendszerek korlátozzák a szabad beszédet a közmegegyezés alapján. 

Fotó: Ladóczki Balázs

A szólásszabadság jogi védelme nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, mert például trollhadseregek képesek lehetnek értelmetlenné tenni egy online vitát. Aki hangosabban kiabál, az győz az ilyen vitákban – vélekedett. Kifejezte azt a reményét, hogy a magyarországi közbeszéd állapota a jövőben színvonalasabb lesz a jelenleginél.

Borítókép: Deutsch Tamás a mai konferencián (Fotó: Ladóczki Balázs)