Emlékeztetett arra is: a honvédség vesztesége a második világháború alatt meghaladta a 350 ezer halottat és sebesültet, illetve félmillió magyar katona esett hadifogságba.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója felidézte, hogy
a város lakói több mint három hónapon keresztül éltek ágyútűzben, bombák robbanásai között. Tízezrek várták reménykedve a harcok befejeződését.
Az ostrom felfoghatatlan károkat okozott, hiszen a főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a Várban és környékén alig maradt ép lakás. Kiégett a Pesti Vigadó, a budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat – sorolta.
A főigazgató hangsúlyozta: ennél is felfoghatatlanabb károkat okoztak a harcok a családokban, hiszen anyák, apák, gyermekek haltak meg teljesen értelmetlenül.
– Az épületek visszaépíthetők, ám a családokban keletkezett veszteség pótolhatatlan – tette hozzá.
Mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a mostani megemlékezés kiemelten jelentős, mert a szomszédunkban, nemzettársaink, a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a szörnyűségeket élik át, amelyek 79 évvel ezelőtt Budapesten történtek.
– Emlékeztessük magunkat arra, hogy milyen nagy értéke van a békének
– fejezte be beszédét Móczár Gábor.
Az ünnepség résztvevői a megemlékezés végén megkoszorúzták azt a két szimbolikus sírt, amely az ostrom alatt felrobbant II. kerületi Regent-ház, illetve a Vitéz utca 2. és a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.
Borítókép: Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén, amelyet Budapest második világháborús ostroma civil áldozatainak emlékére tartottak a Farkasréti temetőben, az áldozatok síremlékeinél 2024. február 13-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)