Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek

Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében kedden a Farkasréti temetőben abból az alkalomból, hogy 79 évvel ezelőtt ért véget a második világháború egyik leghosszabb ideig tartó városi csatája.

Budapest, 2024. február 13. Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén, amelyet Budapest második világháborús ostroma civil áldozatainak emlékére tartottak a Farkasréti temetõben, az áldozatok síremlékeinél 2024. február 13-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az ostrom során a városi közművek zöme és a szervezett élelmiszer-ellátás leállt és járványveszély alakult ki, a Duna-hidak felrobbantása miatt a Buda és Pest közötti forgalom csaknem lehetetlenné vált. Csak a Margit híd pusztulása, amely a szombati csúcsforgalomban történt, csaknem félezer civil életét oltotta ki.

– Az európai fővárosok közül Budapest szenvedte el a leghosszabb támadást, a legnagyobb rombolást a második világháborúban. Több mint 38 ezer civil vesztette életét, és több mint 15 ezer zsidó polgártársunk vált a nyilasok és a nácik üldözésének áldozatává – sorolta.

Kiemelte, hogy az ostrom civil áldozatainak emblematikus helyszínei azok a felrobbant budai lakóházak, a Fő utca, a Vitéz utca egy-egy lakóháza, illetve a mai Margit körút és Keleti Károly utca sarkán található Regent-ház, amelyek több száz civilt temettek maguk alá.

Emlékeztetett arra is: a honvédség vesztesége a második világháború alatt meghaladta a 350 ezer halottat és sebesültet, illetve félmillió magyar katona esett hadifogságba.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója felidézte, hogy

a város lakói több mint három hónapon keresztül éltek ágyútűzben, bombák robbanásai között. Tízezrek várták reménykedve a harcok befejeződését.

Az ostrom felfoghatatlan károkat okozott, hiszen a főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a Várban és környékén alig maradt ép lakás. Kiégett a Pesti Vigadó, a budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat – sorolta.

A főigazgató hangsúlyozta: ennél is felfoghatatlanabb károkat okoztak a harcok a családokban, hiszen anyák, apák, gyermekek haltak meg teljesen értelmetlenül.

– Az épületek visszaépíthetők, ám a családokban keletkezett veszteség pótolhatatlan – tette hozzá.

Mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a mostani megemlékezés kiemelten jelentős, mert a szomszédunkban, nemzettársaink, a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a szörnyűségeket élik át, amelyek 79 évvel ezelőtt Budapesten történtek.

– Emlékeztessük magunkat arra, hogy milyen nagy értéke van a békének

 – fejezte be beszédét Móczár Gábor.

Az ünnepség résztvevői a megemlékezés végén megkoszorúzták azt a két szimbolikus sírt, amely az ostrom alatt felrobbant II. kerületi Regent-ház, illetve a Vitéz utca 2. és a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.

Borítókép: Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén, amelyet Budapest második világháborús ostroma civil áldozatainak emlékére tartottak a Farkasréti temetőben, az áldozatok síremlékeinél 2024. február 13-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)