Újabb mérföldkőhöz érkeztünk, a Lynx a hadsereg egyik új büszkesége, egy páncélozott gyalogsági harcjármű, amelyet először a Magyar Honvédségnél rendszeresítettek, és ezek az első példányok. Az a feladat amelyet a katonák itt elvégeznek – megtanulják a harcjárművet vezetni, majd kifejlesztik a szükséges harceljárásokat és azokat készség szintjén elsajátítják –, egyedülálló nemcsak a Magyar Honvédségben, hanem a NATO-ban is – fogalmazott a Kinizsi Pál 30. páncélozott gyalogdandár táborfalvai kiképzésének megszemlélése után Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki az egyik gyalogsági harcjárműben testközelből ismerhette meg a vezetési gyakorlatot és magát a páncélost. Hozzátette: a Lynxet egy újabb hungarikumnak tekinthetjük.
A tárcavezető hangsúlyozta,
az új gyalogsági harcjárművek a régi BTR-eket hivatottak kiváltani, azoknál azonban jóval több képességgel rendelkeznek. Emlékeztetett, hogy tavaly óta már Magyarországon is gyártják a Hiúzokat, a Rheinmetall Hungária zalaegerszegi gyárából tavaly év végén gördült ki az első hazai példány.
Büszkén állíthatjuk, hogy ez egy hazai, a Rheinmetall német vállalattal közösen gyártott termék
– tette hozzá.
Büszkék lehetünk
A honvédelmi miniszter büszke azokra a fiatalokra, akik az Embert a vasra! toborzókampány keretében tavaly ősszel vonultak be Hódmezővásárhelyre és egy új zászlóaljban szolgálnak.
– A modern, új harci járművekre kerestünk magyar fiatalokat, akik a haza fegyveres szolgálatában látják a jövőjüket – emlékeztetett, majd hozzátette: az ő dolguk lesz az új technika elsajátítása és az új harceljárások kidolgozása, begyakorlása, amelyet kiemelt illetménnyel honorálnak.
Köszönöm a hódmezővásárhelyi alakulat parancsnokának és a kiképző állománynak, hogy a relatíve rövid idő alatt katonákat faragtak a bevonuló fiatalokból, és nem csak katonákat, hanem gránátosokat, így hívjuk ugyanis a most felállt első Lynxekkel felszerelt zászlóaljat
– zárta szavait Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Sikeres toborzás és kiképzés
Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta, hogy tavaly érkeztek meg az első Lynx gyalogsági harcjárművek a Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. páncélozott gyalogdandárhoz, és ekkor döntött úgy a honvédelmi vezetés, hogy egy új típusú kiképzési rendszerben kezdjük el toborozni az állományt. – A Lynx pilot programot több mint fél éve, Szentesen hirdettük meg, ezzel a Magyar Honvédség megújulásának új szakasza vette kezdetét, a szárazföldi haderő gépesített lövész alakulatainak a felszerelése, a jövendőbeli állomány felkészítése – emlékeztetett.
Az altábornagy beszámolója szerint
a jelentkezők elvégezték az alapkiképzést, a parancsnokok kiválasztották azokat a katonákat, akik alkalmasak harcjárművezetőnek, irányzónak, illetve a jövőben harcjárműparancsnoknak.
Az akkor bevonult állomány már igazi csapattá kovácsolódott. Öröm látni, hogy egyre felkészültebbek, fizikailag erősebbek azok a fiatalok, akik tavaly szeptemberben jelentkeztek a 30. páncélozott gyalogdandárba. A Lynx-alakulat jó uton jár ahhoz, hogy nemcsak a Magyar Honvédség legjobban felszerelt, hanem a legjobban kiképzett alakulata is legyen, amely biztosítja hazánk szuverenitását, védelmét
– fogalmazott Kajári Ferenc altábornagy a gyakorlat megszemlélése után.
Megremeg a föld
A helyszínen megtudtuk, hogy eddig harminc harcjárművezetőt képeztek ki a magyar instruktorok, az oktatásnál virtuális eszközöket, tableteket is alkalmaznak, hogy az eleve szűkös küzdőtérben már ismerős közeg fogadja a Lynx harcjárművek kezelőit. A gyakorlótéren öt gyalogsági harcjármű rótta a köröket, hajtott végre különféle terepfeladatokat. A mintegy ötventonnás, több mint ezer lóerős monstrumoktól még tíz méterre is remegett a föld, amikor az amúgy puha, homokos talajon 30-40 kilométeres sebességgel elhaladtak. A küzdőtérben nyolc gránátos katonát szállítottak, akik a jármű elhagyását, a tüzelőállás felvételét, majd az újbóli járműre szállást gyakorolták.
Veszélyes nagymacska
A Magyar Nemzet hasábjain már részletesen bemutattuk, hogy mit tud a részben a Magyar Honvédség igényei alapján fejleszett Hiúz. A Honvédelem.hu részletes típusbemutatójából kiderül, a gyalogsági harcjármű a háromfős kezelőszemélyzet mellett nyolc lövészkatonát képes szállítani megfelelő páncélvédelem mellett. A lánctalpas jármű hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter, de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé a páncélzattal összhangban jelentős tömeg is jár: több mint 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, így meghaladják egy 72-es harckocsi súlyát.
A nagymacska mozgásáról egy Renk tipusú hatsebességes automata váltóval összekapcsolt, Liebherr D9612 turbódízel motor gondoskodik. Az akár 65-70 kilométeres sebességgel mozgó monstrum egyenként másfél tonnás lánctalpakon halad, amelyek megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédség számára.
Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO-szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbanása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.
Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok elleni aktív védelemmel is felruházták.
Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítő tevékenységet végezhessen a frontvonalban, egy 30 milliméteres gépágyúval, egy párhuzamosított géppuskával és páncéltörő rakétákkal is fel van szerelve. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.
Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott, lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.
