Az elmúlt hetekben intenzív tárgyalássorozat folyt a svéd és a magyar kormány között, hatalmas katonai és hadiipari szerződés lehet születőben – adta hírül az Index. A hírportál információi a gigantikus katonai és hadiipari megegyezés pedig a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség szerint is rendkívül előnyös Magyarországnak.
Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök szombaton tartotta évértékelő beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy a svéd NATO-csatlakozásról szóló vita a végéhez közeledik, és már a Parlament kezdeti ülésszakaszában ratifikálhatják. Az Index szerint arról nincs megbízható információ, hogy milyen új eszközök érkezhetnek a honvédséghez, de elképzelhető, hogy a magyar Gripen-program is fejlődik.
A legmagasabb, miniszterelnöki szinten egyeztek meg a részletekről, amely a szerdai kormányülés kiemelt napirendi pontja lesz
– hangsúlyozta a hírportál. Mivel a Fidesz rendkívül frakcióülése szerdán, a parlamenti döntés előtt kezdődik, könnyen elképzelhető, hogy a kormány döntése és a miniszterelnöki stábok egyezsége az új beszerzésekről megnyitja az utat, hogy a Fidesz-frakció is megszavazza az első ülésen a svéd NATO-csatlakozást.
Bár Ulf Kristresson miniszterelnöki látogatására mindeddig nem került sor, a lap információi szerint a magyarországi svéd nagykövetség már nagyon készül a kormányfő érkezésére, így a közeljövőben számítani lehet a látogatásra.
Földön, vizen, levegőben
A két ország között évtizedekre visszanyúló hadiipari-katonai kapcsolatok vannak.
A Magyar Honvédség 14 darab JAS–39 Gripen C/D harcászati vadászrepülőgépet üzemeltet, amelyeknek a lízingje 2026-ban lejár, ezután a repülőgépek végleg magyar tulajdonba kerülnek.
Az egy századnyi korszerű, szuperszonikus vadászgéppel rendelkező magyar légierő jelenleg részt vesz Szlovénia, Szlovákia és Horvátország légvédelmében is, illetve rotációs rendszerben a balti légtérrendészeti misszióban. Már a két éve kirobbant orosz–ukrán konfliktus előtt szó volt a gépek darabszámának emeléséről. Az akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár úgy nyilatkozott: a katonai tervekben szerepel egy újabb harci repülőszázad létrehozása a honvédségen belül, de erről még döntés nem született. Később olyan beszerzési tervek láttak napvilágot, hogy rövid távon négy darab Gripennel bővülhet a kecskeméti bázis harcigép állománya. Az Index információi azonban jelentősebb beszerzést, hadiipari együttműködést sejtetnek egy rajnyi vadászgép beszerzésénél.
A SAAB jelenleg a legújabb E és F változatát gyártja a Gripen vadászbombázónak, amelyet Svédország mellett eddig Brazilia rendelt meg. Az új gép több és nagyobb súlyú fegyverzetet hordozhat, nagyobb távolságra, valamint megújult a radarja és elektronikai harcrendszere.
Folyamatban van a Magyar Honvédség elektronikai felderítési és harci képességeinek is a fejlesztése. A svéd hadiipar számos ilyen eszközt, légi és földi telepítésű felderítő és célkövető rendszert gyárt.
Magyarország is rendszerbe állította a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli fegyverét.
A hordozható, kézi tüzérségnek is nevezett, vállról indítható, páncélozott és más szárazföldi célok ellen bevethető fegyverből a mintegy 55 millió dollár értékben vásárolt be a Magyar Honvédség, az eszközöket 2019–2024 között szállítja le a gyártó.
Hazánk korábban érdeklődését fejezte ki CB90-es rohamnaszádok beszerzésére is, megújítva a honvédség folyami hadihajós képességét.
A komoly fegyverzettel és felderítő rendszerekkel felszerelt gyors, csekély merülésű járművek kisebb kommandós egységek partraszállítására is képesek. Információink szerint két darab ilyen egység beszerzése került szóba, a hajó magyar színekre festett makettjét az AN–2-esek naszádok váltótipusaként mutatták be egy a folyamőrségről szóló kiállításon.
