– Vége annak a világnak, amelyikben az érintett szolgáltatók (így például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok) indoklás nélkül moderálhattak tartalmakat, törölhették bárki profilját. Óriási különbség az eddigiekhez képest, hogy mostantól a szolgáltatóknak világos, érdemi indoklást kell adniuk minden egyes tartalommoderálási lépésükről – mondta a Magyar Nemzetnek Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének igazgatója annak kapcsán, hogy február 17-től a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) hatályba lépett az Európai Unió országaiban.
Mint korábban beszámoltunk róla: a DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat. A szabályozás legfontosabb törekvése, hogy
- hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést,
- megakadályozza a szándékos álhírterjesztést, ezáltal biztosítsa a felhasználók biztonságát
- és védje az alapvető jogaikat.
Panaszkezelés, vitarendezés, bíróság
Mint a szakértő kifejtette: a DSA hatályba lépése azért kiemelt jelentőségű, mert az EU-nak ez az első rendelete, amely átfogóan szabályozza az online platformok és a nagy keresőmotorok tevékenységét.
Ezek a szolgáltatások az elmúlt években hihetetlen befolyásos szereplőivé váltak nemcsak az internet világának, hanem azon keresztül mindennapjainknak is
– jelentette ki a kutató. Mint fogalmazott, azok a szabályok eddig várattak magukra, amelyek rendezik az újszerű szerepét ezeknek a szolgáltatóknak. A rendelet azokat a platformokat, amelyeknek az EU-n belül legalább 45 millió felhasználójuk van, külön szabályozza.
A szolgáltató a jogellenes, veszélyes tartalmakat köteles moderálni,
de az ezzel kapcsolatos visszaélésék, hibás döntések elkerülése végett a bírósági út mellett speciális eljárásokra is kényszerítik a platformokat, hogy panaszokkal, kifogásokkal foglalkozzanak. Az uniós rendelet indokolási kötelezettségen alapuló, belső panaszkezelési mechanizmusok és peren kívüli vitarendezési mechanizmusok biztosítását írja elő a felhasználók által megosztott tartalmakkal kapcsolatos platformdöntések felülbírálatára. Mindezeken túl persze megvan a bírósági eljárás lehetősége is, a rendelet viszont új szabályokat ad a bíróság kezébe, amelyeket a nemzeti bíróságok is közvetlenül alkalmazhatnak.
Lejárt a trollok ideje?
A rendelet létrehozta a nemzeti hatóság által odaítélhető „megbízható bejelentő” kategóriáját is. Ennek az a lényege, hogy a platformszolgáltató a valóban érdemi jelzésekkel hangsúlyosabban foglalkozzon, ne pedig trollok tömegszerű, esetleg rossz szándékú bejelentései alapján járjon el.
Eddig kis túlzással teljesen eszköztelen volt egy felhasználó, hogy például a Facebook mit csinál vele. A startvonalhoz jutottunk el. Most kezdődik az a jogalkalmazási időszak, amikor helyzetbe kerülhet a felhasználó
– fejtette ki Török Bernát. A kutató emlékeztetett: korábban itthon is elindult már egy gondolkodás ezen platformok szabályozásáról, ám amikor látta a magyar jogalkotó, hogy egy uniós jogalkotás is elindult, megvárta, hogy mindez hogyan ér véget, hiszen uniós szinten hatékonyabban lehet fellépni a globális óriáscégekkel szemben. A szakértő szerint az uniós jogalkotó jó alapokat teremtett a fellépésre, most már minden azon múlik majd, hogy a jogalkalmazók mennyire szigorúan juttatják érvényre az új szabályokat.
