Tuzson Bence: Meg kell változtatni a brüsszeli gondolkodást!

Először mosolygunk azon, ami Brüsszelben történik, ám végül kiderül, hogy mindent komolyan gondolnak – fogalmazott Tuzson Bence a lapunknak adott interjúban. Az igazságügyi miniszter beszámolt több uniós javaslatról, valamint arról is, hogy az elkövetkezendő időszak során milyen kérdésekkel foglalkozik majd az általa vezetett tárca.

20240130 Budapest Tuzson Bence igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Fél éve vette át az Igazságügyi Minisztérium irányítását. Miként értékeli az eddig elvégzett munkát?

– Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt időszakban, párhuzamosan több kitűzött célt is elkezdtünk megvalósítani, van, ahol már komoly eredményeket értünk el. Ezek közül az egyik legfontosabb a jogi versenyképesség kérdése. Az Európai Unió igazságügyi minisztereinek a találkozói jellemzően a jogállamiság témája körül forognak, miközben az uniónak az eredeti célja elveszett, mivel ez mégiscsak egy olyan közösség, aminek a versenyképességét biztosítani kell. Ha megnézzük az Egyesült Államokat vagy Kínát, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió a versenyképesség terén egyre jobban kezd lemaradni. Ennek jogi aspektusai is vannak, mert minden törekvésünk jogszabályokban ölt testet, és vannak olyan szabályaink, amelyek kapcsán érdemes lenne azon gondolkodni, hogy a jogállamisági helyett inkább versenyképességi kérdésekről egyeztessünk. Az idén júliusban kezdődő magyar uniós elnökség idejére az a célunk, hogy a fő fókusz a jogi versenyképesség kérdésén legyen.

– Milyen célkitűzései vannak az elkövetkezendő időszakra?

– Szintén nagyon fontos kérdés, amivel foglalkozunk, hogy a jogalkotó szándéka miként érvényesül, miután egy jogszabály életbe lép. Erre gyakorlati példa, hogy amikor a Nők 40 programot megalkottuk, akkor nyilván nem az volt a célunk, hogy egy nemváltó műtéten átesett férfi igénybe veheti a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, hanem azoknak a nőknek akartunk segíteni, akik gyerekeket neveltek. Ugyancsak foglalkozni kell azzal, hogy amikor egy illető a saját jogát keresi, akkor nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Ezért fontos, hogy egy olyan jogtára legyen Magyarországnak, amelyből mindenki tud tájékozódni és világos magyarázatokat tartalmaz. Érdekesség, hogy ennek használatához a jövőben akár a mesterséges intelligenciát is használhatják majd az emberek. Emellett a fogyasztóvédelem területe is prioritást élvez. Itt már egy nagyot léptünk előre, mert jelentősen megemeltük a bírságokat, amik immár jelentős visszatartó erővel bírnak. Bizonyos esetekben már milliárdos bírság is kiszabható, ami a nagy láncoknak is megálljt parancsolhat. De nem állunk meg félúton, javaslatot fogunk tenni egy olyan szervezetrendszer kialakítására, ami még hatékonyabban tudja képviselni a fogyasztókat.

Emellett létrehoztunk egy munkacsoportot, amely az online csalásokkal foglalkozik, hogy a megfelelő büntetőjogi, valamint szervezeti lehetőségeket biztosítsa. Elejét akarjuk venni az online csalások terjedésének. Innen üzenem a csalóknak, hogy elkapjuk őket és elnyerik a méltó büntetésüket. Ezekkel kapcsolatos javaslatainkat hamarosan a kormány elé terjesztjük.

– Azon miniszterek közé tartozik, akik egyéni választókerületi képviselők is. Miként tudja összehangolni a választókerületi és a miniszteri munkát?

– Úgy kell dolgoznom, hogy mindkét munkának eleget tudjak tenni. Nem árulok el azzal titkot, hogy aki országgyűlési képviselő, valamint miniszter is, egy kicsit nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Mindent megteszek azért, hogy a választókerületem érdekeit továbbra is ugyanúgy képviseljem, ahogy eddig. Fontos kiemelni, hogy ha a polgármestereknek nincsenek jó javaslataik, akkor hiába minden segítség. Azonban szerencsés helyzetben vagyok, mivel olyan polgármesterek vannak a választókörzetemben, akik megfelelően tudják képviselni a saját településüknek és az ott lakóknak az érdekeit, így közös erővel nagyon sok eredményt tudtunk elérni.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Fotó: Kurucz Árpád

– Öt, művészeket és kiadókat tömörítő közös jogkezelő egyesület mintegy negyven perben támadta meg bíróságon a miniszteri határozatait. Mi a véleménye erről a lépésről?

– Az a véleményem, hogy a jogkezelők által beszedett összegekből több járna a művészeknek. Nagy összegeket szednek be a jogkezelők, amit néha kevésbé átlátható módon kapnak vissza a művészek. Ez egy fontos ügy a következő időszakra nézve. A művészek többet érdemelnek! Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy mit jelentenek a jogdíjak. Például ha egy pendrive-ot vásárolunk, akkor annak az árában komoly mértéket tesz ki a jogdíj, ez pedig az inflációt is növeli. Egy ilyen eszköz árának legalább 14 százalékát a jogdíj teszi ki. Ez nagyon régóta így van, ám egyszer majd át kell tekinteni, hogy mindez indokolt-e még a mai világban. Annak idején azon az alapon kerültek megállapításra a jogdíjak, hogy az emberek pendrive-okon vagy az SD-kártyákon zenét tároltak. Ugyanakkor manapság ez már jóval ritkábban fordul elő, inkább saját tartalmakat tárolnak az ilyen eszközökön. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a közös jogkezelők igényt terjesszenek elő arra, hogy emeljék a jogdíjat. Ennek a felső határa az infláció mértéke, afelett már külön kormánydöntés kell ahhoz, hogy ezt az igényt az igazságügyi miniszter elfogadhassa.

Ám ez nem azt jelenti, hogy ezt nem kell megindokolni. Megjegyzem, nagyon hasonlítanak a kérelmek egymásra, így valószínűleg összedolgoztak a jogkezelők. Az indoklás azonban elmaradt ezekben a határozatokban, így jogszerűség szempontjából más döntést nem tud hozni az igazságügyi miniszter.

– Nemrég egyeztetett Renner Erikával, akit a lúgos orvos áldozataként ismert meg az ország. Miről volt szó az egyeztetésen?

– Azon az állásponton vagyunk, hogy a bűnelkövetők megbüntetése mellett elsősorban az áldozatokra kell odafigyelni. Ezért működik tizenhárom áldozatsegítő központ, valamint három áldozatsegítő pont Magyarországon. Ezeken a helyeken az áldozatok különböző formában kaphatnak segítséget. Azzal kapcsolatban egyeztettem Renner Erikával, hogy ha valaki egy erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, akkor joggal félhet attól, hogy miután kijön az elkövető a börtönből, akkor ismételten megkeresi őt. Erre jelenleg nincsen megfelelő védelmi mechanizmus a magyar jogrendszerben, ezen változtatni akarunk. Mindez azt jelentené, hogy mielőtt egy erőszakos bűncselekmény elkövetőjét feltételesen kiengedik a börtönből, meghallgatják az áldozatát is. Meg akarjuk teremteni, hogy lehessen olyan magatartási szabályokat előírni, amivel az elkövetőket távol tarthatjuk az áldozattól.

– Egy brüsszeli javaslat azt szorgalmazza, hogy ne legyen bűncselekmény a prostitúció elősegítése. Mindez milyen aggályokat vet fel?

– Nemrég zajlott egy informális találkozója a tagállamok igazságügyi minisztereinek, amelyen felmerült, hogy a prostitúcióhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek ne legyenek bűncselekmények. Hazánkban ezek szigorúan büntetendők. Pontosan nem tudom, hogy mi volt a motiváció a brüsszeli javaslat mögött, de nagyon szomorúnak tartom, hogy az EU ilyen kérdésekkel foglalkozik. Még rosszabb az, ha a javaslatból jogszabály lesz, de van esély rá, hogy ezt megakadályozzuk. Ezek a kérdések nem tartoznak az Európai Unió jogalkotási hatáskörébe, de láttunk már arra példát, hogy a lopakodó jogalkotás az ilyen típusú javaslatokkal is kezd teret nyerni. Aztán egy olyan brüsszeli szabályba kapaszkodnak, ami nem erre jött létre, majd a javaslat az egész unióban terjedni kezd. Ezt szeretnénk megállítani.

– Egy másik uniós javaslat szerint a kisebb súlyú bűncselekmények esetében nem kellene börtönbe kerülnie az elítélteknek, hanem lakóházakban helyezik el őket. Hogyan vélekedik erről a felvetésről?

– Ez a javaslat is az igazságügyi miniszterek legutóbbi ülésén vetődött fel, és bizonyos szempontból veszélyesebbnek érzem, mert sokkal több tagállam támogatja ezt a javaslatot. A javaslat szerint, ha valaki csak egy kisebb súlyú bűncselekményt követ el, akkor az illetőt nem börtönbe zárják, hanem egy háznak a szobájában zárják el, és adott esetben eljárhat akár dolgozni is erről a helyről. Fontos kérdés, hogy vajon helyes-e az, ha egy büntetésnél eltüntetjük a büntető jelleget. Érthető az a törekvés, hogy vissza kell vezetni a bűnelkövetőket a társadalomba, de ha valaki bűncselekményt követ el és a bíróság elítéli, akkor a büntetés végrehajtásának megvan a hagyományos helye.

Ezt a rendszert nem szabad fellazítani olyan szinten, hogy ezek a helyek egyszerű szállásokká váljanak. Vannak olyan uniós országok, ahol kevés a börtön, és a zsúfoltságot úgy próbálják elkerülni, hogy a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéseket egyáltalán nem hajtják végre. Ám a javaslat nem oldja meg a problémát, és aggodalomra ad okot, hogy ez uniós szinten is felvetődik.

Reméljük, hogy ebből nem lesz EU-s jogszabály, de az ördög nem alszik. Először mosolygunk azon, ami Brüsszelben történik, ám végül kiderül, hogy mindent komolyan gondolnak, így a javaslat jogszabályként és kötelezettségként jelenik meg és számonkérik rajtunk.

– Elejét lehet venni annak, hogy a két javaslat valósággá váljon?

– Hadd mondjak erre egy példát, ami nem a két javaslathoz, hanem a migrációhoz kapcsolódik. Az egyik EU-tagállam igazságügyi miniszterével beszélgettem egy vacsorán, majd beszélgetés közben úgy fogalmazott, hogy nem ez a hivatalos álláspontjuk, de az igazság az, hogy a migráció óriási probléma. Ám amikor az álláspont kihirdetésére kerül sor, akkor ennek mégis az ellenkezőjét mondják a miniszterek. Ezért veszélyes az, ha az előbb elhangzott javaslatokból is a későbbiekben jogszabály lesz. Ennek egyféleképpen lehet elejét venni: ha alapjaiban változtatjuk meg a brüsszeli gondolkodást. Ezért fontos, hogy jó helyre húzzuk be az X-et az európai parlamenti választáson.

– Ismét napirendre került a jogállamiság kérdése az Európai Parlamentben. Várható, hogy Brüsszel egyszer már nem a magyar jogállamiságért fog alaptalanul aggódni, hanem a saját háza táján teszi rendbe a jogi aggályokat?

– Eddig ezek a jogállamisági kérdések különböző ügyekkel voltak összekötve. Ilyen volt a bírói függetlenség kérdése, ám a végén Brüsszelben is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a magyar szabályozás megfelelő. Éppen a napokban választotta meg az Országos Bírói Tanács az elnökét, és kétség nem férhet ahhoz, hogy ez demokratikusan történt. Amit még fontos megjegyezni, hogy amikor közeledünk egy választáshoz – mint most az európai parlamenti voksoláshoz –, akkor a csaták kiéleződnek. Ilyenkor ki kell jönni a napra és egyenesen kell beszélni. Ez megtörtént, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiállt és elmondta – amit mi már régóta tudunk –, hogy Brüsszelnek valójában mi a problémája Magyarországgal. Az egyik, hogy hazánk a béke pártján áll és nem akar bevonódni az ukrajnai háborúba, a másik pedig, hogy nem támogatjuk a migrációt. Az EP-választás tétje, hogy Brüsszelben továbbra is háborúpárti vélemény fog érvényesülni, vagy felváltja azt egy békepárti álláspont. Emellett a voksolás tétje az is, hogy a migrációt támogató vagy azt ellenző erők kerülnek többségbe.

Továbbá a gendertéma és a gyermekvédelem is egy olyan kérdés, amely kirajzolja azt, hogy miről fog szólni a következő időszakban az Európai Unió és az EP-választás. Brüsszelben változás kell, mert a mostani brüsszeli vezetés háborúpárti, migrációpárti és genderpárti. Erről kell dönteni június 9-én.

– A napokban látott napvilágot, hogy Brüsszel az uniós forrásokkal akarja zsarolni hazánkat, hogy támogassuk az Ukrajnának szánt EU-s pénzek folyósítását. Ezzel a lépéssel nyilvánvaló lett, hogy az ügyben színtiszta politikai nyomásgyakorlás zajlik hazánkkal szemben?

– Pontosan így van. Kimondták, hogy ha Magyarország nem járul hozzá Ukrajna átláthatatlan finanszírozásához, abban az esetben hazánkat büntetni fogják. Méghozzá olyan eszközökkel, amilyenekkel nem tehetnék meg. Az a veszély fenyegette Magyarországot, hogy ha az uniós tagállamok nem tudnak megállapodni, az ukrán állam működéséhez szükséges pénzekről a huszonhat másik tagállam megállapodik, elveszik a mi pénzünket, ami nekünk jár, és azt elküldik Ukrajnába. A miniszterelnök komoly csatát vívott, és végül sikerült elérni, hogy a magyarok pénze ne kerüljön Ukrajnába. A nagy országokkal meg lehetett állapodni arról, hogy a pénz elvétele nem fordulhat elő, Magyarország ezért részt vállalt az ukrán állam működéséhez szükséges pénzek küldésében, de fegyvert nem küld, és Magyarországra továbbra is érkeznie kell a hazánknak járó pénznek.

Borítókép: Tuzson Bence igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)