Újabb ellenzéki párt nevezte meg államfőjelöltjét

A mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd is beszáll a versenybe.

2024. 02. 14. 7:36
parlament
Budapest, 2024. február 5. Az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülése 2024. február 5-én. Az ülés, amelyet az ellenzék kezdeményezett a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja ügyében, határozatképtelen volt. A kormánypártok mellett több ellenzéki párt - a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP - néhány képviselõje és egy független képviselõ is távol maradt. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaltenbach Jenő jogtudóst, egyetemi oktatót jelöli köztársasági elnöknek a Párbeszéd – derült ki a párt Facebook-oldalán közzétett bejegyzésből. Ugyanakkor nem a mérhetetlen támogatottságú balliberális párt az első ellenzéki formáció, amelyik jelöltet állít az államfői posztra. Az LMP is bejelentette, hogy Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanárt ajánlják államfőnek, aki 1990 és 2002 között az SZDSZ országgyűlési képviselője is volt. Novák Katalin lemondása után elsőként a Mi Hazánk nevezte meg saját államfőjelöltjét Csath Magdolna professzor, közgazdász, egyetemi tanár személyében. A Momentum elnöksége ezzel szemben úgy határozott, hogy a párt és annak frakciója nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. 

Ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása kell, a jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Ugyanakkor a Párbeszéd és a Mi Hazánk is hat-hat, míg az LMP öt képviselővel rendelkezik a parlamentben, így egyedül nem tudnak hivatalos jelöltet állítani a köztársasági elnöki posztra.

Megjegyzendő, hogy most a Párbeszéd, míg néhány napja a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is azt tűzte ki célul, hogy közvetlen legyen az államfőválasztás. Ezzel kapcsolatban Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője korábban lapunknak elmondta, hogy minden jel szerint pillanatnyi politikai érdek vezérli a baloldali pártokat és a közvetlen államfőválasztást kezdeményező DK-t ebben az ügyben, ugyanis nemcsak a Gyurcsány-kormányok, de az alkotmányozó többséggel rendelkező Horn-kormány sem fogadott el ilyen változtatást.

Azt is fontos tudni, hogy a rendszerváltás idején az ún. négyigenes népszavazáson a magyar választók többsége támogatta a most is alkalmazott rendszert, az Országgyűlés általi államfőválasztást

– jelentette ki az elemző. Vagyis a Gyurcsány Ferenc által most előrántott javaslat egy korábban már eldöntött kérdést hozott ismét a felszínre. A Demokratikus Koalíció azonban most a politikai haszon reményében szembehelyezkedett a korábbi népszavazás eredményei alapján kialakított közvetett elnökválasztási rendszerrel.

 

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.