Angliát hozták el Magyarországra

– Gyomorgörcs nélkül jönnek hozzánk dolgozni a munkavállalóink, ez az elmúlt húsz év legfontosabb eredménye – mondta lapunknak Láng László, az International Business School rövidesen leköszönő rektora. Az egyetemi vezető bemutatta utódját, és kiemelte: megtalálták a helyüket a piacon, bár egyre nehezebb jó tanárokat szerződtetni. A rektor kitért arra is, hogy hozzájuk akkor érdemes beiratkozni, ha valaki befektetésként tekint a képzésére.

20240213 budapest grafisoft international busines school lang laszlo rektor havran zoltan magyar nemzet

Nem kerülhet be oktató az IBS-re próbaóra nélkül (Fotó: Havran Zoltán)

Hozzátette, ennek nem mindenki örül, veszítettek el miatta jónak tűnő oktatókat, mert nem voltak hajlandók alávetni magukat a felvételi folyamatnak, mondván, hogy ők professzorok, és régóta oktatnak neves helyeken, de nagy cég híres csúcsvezetőjét is el kellett utasítaniuk, mert képtelen volt tanítani. Ezért nagyon nehéz tanárokat találniuk, ráadásul az oktatás nyelve kizárólag angol. Most arra koncentrálnak, hogy egyre több külföldi tanárt hoznak be.

Megtérülő befektetés

A diákokról szólva Láng László azt javasolta a szülőknek: csak az hozza ide a gyerekét, aki befektetésként tekint a taníttatására, ugyanis ez hosszú távon fog „rendes reálhozammal” megtérülni. – A diplomások többet keresnek, tovább és egészségesebben élnek, vagyis jobb az életük, amit szociológiai felmérések tömkelege is kimutatott. Mi ugyanazt a minőségű oktatást adjuk fél áron, a magyar mellett angol diplomával, amiért sokan Angliába mennek. Nálunk éppen olyan nemzetközi légkör és fizikai környezet van, mint amivel a szigetországban találkoznak, de olyanok az elhelyezkedési lehetőségek is. Mi egy kicsit a külföld vagyunk belföldön – mutatott rá a rektor.

Tapasztalata szerint a cégeknek nem az számít, hogy valakinek milyen diplomája van, hanem az, hogy mire képes. 

Ezek közé tartoznak a „soft skillek”, vagyis az emberi magatartási készségek mellett a tényleges nyelvtudás, a problémamegoldó, a digitális, illetve a praktikus numerikus készségek, azaz hogy tudja-e a munkavállaló értelmezni a statisztikákat.

A pénzügyi szolgáltató cégek azért vesznek fel szívesen bölcsészdiplomásokat, mert azt gondolják, hogy aki már megtanult két nyelvet vagy irodalomtörténetből doktorált, az valószínűleg alkalmas lesz a cégnél szükséges tudnivalók elsajátítására is. – Ezeket a készségeket a vállalati piacon sokkal nagyobbra értékelik, mint azt, amit régen tudásnak neveztünk. Néha nekem is fáj, hogy leértékelődik az a típusú tudás, ami nem közvetlenül hasznosítható, de jó, ha a háttérben ott van. A diploma csak a bizonyítéka annak, hogy az illető már tud tanulni – vélekedett.

Láng László elmondta: 

bekerüléskor az első évfolyamosok többségét meg kell tanítani arra, hogyan tanuljanak, ráadásul a hallgatóiknak több mint a fele nem az európai iskolarendszerből jön. 

Nekik nyolcvan ország különféle tanintézményeiből érkező diákokat kell az elejétől kezdve összehangolniuk és közös szintre felhozniuk, ami az első év egyik kiemelt feladata. Akár tetszik, akár nem, a tudást érdemes kisebb darabokra szétszabdalni, majd az interaktív foglalkozásokon felépíteni a kapcsolatokat a darabok között – fogalmazott.

Az első évfolyamra járóknak először azt kell megtanulniuk, hogyan tanuljanak (Fotó: Havran Zoltán)

A rektor piaci kényszernek nevezte, hogy legalább nyolcvan országból jönnek az IBS-re diákok, mert csak a magyar piacról nem tudnának fennmaradni. – Nyitni kell a külföld felé, mert mi nem kapunk adófizetői pénzt, abból kell megélni, amit megtermelünk. Ezt nagyon nagy előnynek látom, mert a külföldi hallgatók motiváltabbak a magyaroknál, így könnyen egy szintre lehet őket hozni – magyarázta. Hozzáfűzte: 

itt nincsenek etnikai konfliktusok, az intézmény azt sugározza, hogy éppen az ellenkezőjét támogatják, semmilyen összetűzést nem tolerálnak. 

Az emberek megtanulnak viszonyulni a legkülönfélébb kultúrákhoz, ami segíti azt, hogy később az életben egymással együtt tudjanak dolgozni.

A rektor egy másik előnynek a nemzetközi kapcsolatok kiépítését nevezte, ami az egyik legnagyobb támasz lehet a diákok későbbi szakmai pályafutásában. – A teljesen más kultúrából érkező diákok sem omlanak össze a kulturális sokktól, amikor Magyarországra érkeznek, hanem beilleszkednek, vidámak, tanulnak, leküzdik az esetleges nyelvi hátrányokat, harcolnak és győznek.

Borítókép: Láng László, az International Business School rektora rövidesen átadja a stafétabotot (Fotó: Havran Zoltán)