Angliát hozták el Magyarországra

– Gyomorgörcs nélkül jönnek hozzánk dolgozni a munkavállalóink, ez az elmúlt húsz év legfontosabb eredménye – mondta lapunknak Láng László, az International Business School rövidesen leköszönő rektora. Az egyetemi vezető bemutatta utódját, és kiemelte: megtalálták a helyüket a piacon, bár egyre nehezebb jó tanárokat szerződtetni. A rektor kitért arra is, hogy hozzájuk akkor érdemes beiratkozni, ha valaki befektetésként tekint a képzésére.

20240213 budapest grafisoft international busines school lang laszlo rektor havran zoltan magyar nemzet

– Az IBS nem akar a többi hazai egyetemre hasonlítani – mondta lapunknak Láng László, az idén 33 éves International Business School rektora. Indoklása szerint sok magánegyetemnek az a végzete, hogy olyanná akar válni, mint a tradicionális állami egyetemek. – Ebbe bele lehet halni. Másnak kell lennünk, mást kell csinálnunk és adnunk, különben nincs helyünk a piacon, de nekünk 33 év után láthatólag van. Stabilan létezünk – fogalmazott.

Láng László szerint egy magánegyetemnek különböznie kell az állami intézményektől (Fotó: Havran Zoltán)

A legnagyobb eredmény

A rektor azt tartja a húszéves rektori munkája legfontosabb eredményének, hogy létrejött egy olyan munkahely, ahová jó bejönni, mert az embereknek nincs gyomorgörcsük. Az itt dolgozóknak kellő szabadságuk van abban, amit végeznek, amellett, hogy ezt megfelelően ellenőrzik. 

Nem engedik el a gyeplőt, ugyanis a brit egyetemekre jellemző minőség-ellenőrzési rendszerük nagyon szigorú, de a vezető kollégáival arra törekednek, hogy az IBS dolgozói jól érezzék magukat. 

Ezt úgy tudják elérni, hogy az alkalmazottak értelmes tevékenységet végeznek, megfelelő önállóságot kapnak, melyhez az iskola biztosítja a kereteket. A rektor kiemelte: nem tűrik azokat a mérgező vezetőket, akikkel a gondokat nem lehet megbeszélni, felkészületlenek, irigyek, és félnek náluk okosabb emberekkel körülvenni magukat.

Láng Lászlónak lejár a rektori megbízatása, és húsz év után már átadja a stafétabotot. Utódja az egyik helyettese, Rácz Márton lesz, akivel már az IBS-en dolgozik hosszú évek óta. Róla a rektor elárulta, hogy fiatal, élt és dolgozott Angliában, így megvan az a speciális ismeretanyaga, ami az itteni egyetemi léthez szükséges. A rektor azt várja utódjától, hogy az intézmény pénzügyileg és akadémiailag továbbra is stabilan működjön, illetve megmaradjon az a munkahelyi légkör, amit nagyon fontos értéknek tart.

Kötelező próbatanítás

Láng László az intézmény tanárairól elmondta: senki nem mehet oda tanítani próbatanítás nélkül, ami egy előre egyeztetett témában történik, és az iskola vezetői, oktatói vesznek részt rajta, a hallgatók szemszögéből figyelve az órát. 

Elvárják, hogy a diák az oktatás részese legyen egy interaktív órán, mert nem tűrik a frontális oktatást. 

– Kiderül 25 perc alatt, hogy ez tud-e működni, utána pedig a kollégák elbeszélgetnek a tanárjelölttel az emberi oldaláról, ahol azt nézik, megvan-e a „kémia”. Ha a jelölt ezeknek megfelelt, már tudható, hogy van az egyetemen túli, gyakorlati tapasztalata – mutatta be a felvételi eljárást a rektor.

Nem kerülhet be oktató az IBS-re próbaóra nélkül (Fotó: Havran Zoltán)

Hozzátette, ennek nem mindenki örül, veszítettek el miatta jónak tűnő oktatókat, mert nem voltak hajlandók alávetni magukat a felvételi folyamatnak, mondván, hogy ők professzorok, és régóta oktatnak neves helyeken, de nagy cég híres csúcsvezetőjét is el kellett utasítaniuk, mert képtelen volt tanítani. Ezért nagyon nehéz tanárokat találniuk, ráadásul az oktatás nyelve kizárólag angol. Most arra koncentrálnak, hogy egyre több külföldi tanárt hoznak be.

Megtérülő befektetés

A diákokról szólva Láng László azt javasolta a szülőknek: csak az hozza ide a gyerekét, aki befektetésként tekint a taníttatására, ugyanis ez hosszú távon fog „rendes reálhozammal” megtérülni. – A diplomások többet keresnek, tovább és egészségesebben élnek, vagyis jobb az életük, amit szociológiai felmérések tömkelege is kimutatott. Mi ugyanazt a minőségű oktatást adjuk fél áron, a magyar mellett angol diplomával, amiért sokan Angliába mennek. Nálunk éppen olyan nemzetközi légkör és fizikai környezet van, mint amivel a szigetországban találkoznak, de olyanok az elhelyezkedési lehetőségek is. Mi egy kicsit a külföld vagyunk belföldön – mutatott rá a rektor.

Tapasztalata szerint a cégeknek nem az számít, hogy valakinek milyen diplomája van, hanem az, hogy mire képes. 

Ezek közé tartoznak a „soft skillek”, vagyis az emberi magatartási készségek mellett a tényleges nyelvtudás, a problémamegoldó, a digitális, illetve a praktikus numerikus készségek, azaz hogy tudja-e a munkavállaló értelmezni a statisztikákat.

A pénzügyi szolgáltató cégek azért vesznek fel szívesen bölcsészdiplomásokat, mert azt gondolják, hogy aki már megtanult két nyelvet vagy irodalomtörténetből doktorált, az valószínűleg alkalmas lesz a cégnél szükséges tudnivalók elsajátítására is. – Ezeket a készségeket a vállalati piacon sokkal nagyobbra értékelik, mint azt, amit régen tudásnak neveztünk. Néha nekem is fáj, hogy leértékelődik az a típusú tudás, ami nem közvetlenül hasznosítható, de jó, ha a háttérben ott van. A diploma csak a bizonyítéka annak, hogy az illető már tud tanulni – vélekedett.

Láng László elmondta: 

bekerüléskor az első évfolyamosok többségét meg kell tanítani arra, hogyan tanuljanak, ráadásul a hallgatóiknak több mint a fele nem az európai iskolarendszerből jön. 

Nekik nyolcvan ország különféle tanintézményeiből érkező diákokat kell az elejétől kezdve összehangolniuk és közös szintre felhozniuk, ami az első év egyik kiemelt feladata. Akár tetszik, akár nem, a tudást érdemes kisebb darabokra szétszabdalni, majd az interaktív foglalkozásokon felépíteni a kapcsolatokat a darabok között – fogalmazott.

Az első évfolyamra járóknak először azt kell megtanulniuk, hogyan tanuljanak (Fotó: Havran Zoltán)

A rektor piaci kényszernek nevezte, hogy legalább nyolcvan országból jönnek az IBS-re diákok, mert csak a magyar piacról nem tudnának fennmaradni. – Nyitni kell a külföld felé, mert mi nem kapunk adófizetői pénzt, abból kell megélni, amit megtermelünk. Ezt nagyon nagy előnynek látom, mert a külföldi hallgatók motiváltabbak a magyaroknál, így könnyen egy szintre lehet őket hozni – magyarázta. Hozzáfűzte: 

itt nincsenek etnikai konfliktusok, az intézmény azt sugározza, hogy éppen az ellenkezőjét támogatják, semmilyen összetűzést nem tolerálnak. 

Az emberek megtanulnak viszonyulni a legkülönfélébb kultúrákhoz, ami segíti azt, hogy később az életben egymással együtt tudjanak dolgozni.

A rektor egy másik előnynek a nemzetközi kapcsolatok kiépítését nevezte, ami az egyik legnagyobb támasz lehet a diákok későbbi szakmai pályafutásában. – A teljesen más kultúrából érkező diákok sem omlanak össze a kulturális sokktól, amikor Magyarországra érkeznek, hanem beilleszkednek, vidámak, tanulnak, leküzdik az esetleges nyelvi hátrányokat, harcolnak és győznek.

Borítókép: Láng László, az International Business School rektora rövidesen átadja a stafétabotot (Fotó: Havran Zoltán)