– 1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin – fogalmazott Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnepen. A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve elmondta: míg Európa akkori fővárosaiban sok helyen erőszak tombolt, a magyarok verset írtak, tizenkét pontot szerkesztettek, átsétáltak Pestről Budára. – Az volt az első békemenetünk – tette hozzá a kormányfő. Mint jelezte, estére győztek a magyarok. Kiemelte, hogy a forradalom nem romboló, hanem építő, és élet sarjad belőle. Szerinte ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
– A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Micsoda kolosszális tévedés, ugyanis a dolog éppen fordítva van. A kérdés, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden – húzta alá. Leszögezte, hogy ezen múlt minden már 1848-ban is.
– A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, míg van, aki szeresse. A magyar hazát csak polgárai szeretete tartja fenn. Ez tesz bennünket különlegessé – szögezte le.

Magyarnak születtünk, küldetésünk van
– A nyugati világban ma emberek milliói gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy. Ezért meggyőződésük szerint nem kell tekintettel lenniük senkire és semmire.
Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi, magyarok másképpen élünk és másképp is akarunk élni. Jövünk valahonnan és tartunk valahová – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: mindent, amink van, elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és továbbadjuk magyarságunkat. Ez a szabadság veleje a miniszterelnök szerint.

– Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés. A magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amit szeretne – mondta.