– 1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin – fogalmazott Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnepen. A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeumnál az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve elmondta: míg Európa akkori fővárosaiban sok helyen erőszak tombolt, a magyarok verset írtak, tizenkét pontot szerkesztettek, átsétáltak Pestről Budára. – Az volt az első békemenetünk – tette hozzá a kormányfő. Mint jelezte, estére győztek a magyarok. Kiemelte, hogy a forradalom nem romboló, hanem építő, és élet sarjad belőle. Szerinte ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
– A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Micsoda kolosszális tévedés, ugyanis a dolog éppen fordítva van. A kérdés, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden – húzta alá. Leszögezte, hogy ezen múlt minden már 1848-ban is.
– A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, míg van, aki szeresse. A magyar hazát csak polgárai szeretete tartja fenn. Ez tesz bennünket különlegessé – szögezte le.
Magyarnak születtünk, küldetésünk van
– A nyugati világban ma emberek milliói gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy. Ezért meggyőződésük szerint nem kell tekintettel lenniük senkire és semmire.
Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi, magyarok másképpen élünk és másképp is akarunk élni. Jövünk valahonnan és tartunk valahová – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: mindent, amink van, elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és továbbadjuk magyarságunkat. Ez a szabadság veleje a miniszterelnök szerint.
– Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés. A magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amit szeretne – mondta.
– Nekünk a szabadság az, ha nincs a fejünk felett semmiféle háziúr – szögezte le. Mint mondta, mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája. – A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott. Hozzátette: a nyugati világban azt is képzelik, hogy az ember csak úgy van magában. Kizárólag az ő szabad választásán múlik, melyik államnak lesz polgára, ő dönti el, fiú lesz-e vagy lány, a haza pedig csak működési terület. – Mi, magyarok ebben nem hiszünk. Tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos – jelentette ki. Mint mondta, a 48-as forradalom azt kiáltotta ki, hogy mi, magyarok társak vagyunk.
A magyarok élete folyamatos láncolat Szent Istvántól Mátyás királyon és Petőfin át az 56-os magyarokon át hozzánk, és fel tovább. Dicsőség az őseinknek! – mondta.
A miniszterelnök elmondta, hogy az európai, benne a magyar baloldal múlttól és önmagától megfosztott robot. Ezért sem mindegy szerinte, hogy valaki egész nap csak követ tör vagy katedrálist épít. Emlékeztetett, hogy 1848 hősei harcoltak értünk, hogy itt lehessünk. – Látták a hazát a magasban, ami magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Bátran cselekedtek, amikor esély sem volt a győzelemre vagy arra, hogy a győzelmet megérjék. Dicsőség a márciusi hősöknek! – szögezte le.
Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra
– Petőfitől tudjuk, hogy rabok legyünk vagy szabadok. Minden ezzel kezdődik – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, ma is így van ez, mivel vágyakozunk a csendes és nyugodt élet örömei után, de előtte volna egy kis munka.
– Európa ma nem csendes, hanem egyre hangosabb. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze és idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni a háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni és meg akarják változtatni a gyerekeinket – ismertette a kormányfő. Hozzátette: ezt nem hagyjuk, mivel Magyarország szabad, szuverén ország, és az is marad.
– Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a miénk. Bennünket meghajlítani, bennünket hódoltatni és belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is – mondta.
El kell foglalni Brüsszelt!
A miniszterelnök úgy fogalmazott: az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta, hogy erőszakkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.
– Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is – mondta. Mint fogalmazott, mi vagyunk a homok a gépezetben, mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.
A miniszterelnök elmondta: mi, magyarok a kiegyezésnél megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, amíg a szem ellát. Hozzátette: úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem képes megérteni ezt.
– Ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt – jelentette ki. Mint mondta, Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.
– Itt az ideje, hogy a Helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék – fogalmazott. Kijelentette: nem tűrjük el, hogy tönkre tegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék a vállalatokat, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket és háborúba vigyék egész Európát.
Március 15.
