Kiss Ambrus a beszélgetésen elmondta: az ÁSZ a 2020-2021-2022-es gazdálkodásukat vizsgálta hónapokon keresztül. A jelentés szerint a fővárosi önkormányzat többet fizet be szolidaritási hozzájárulásként, mint amennyit a központi költségvetésből feladatai ellátására kap.
A működésre költött kiadás ezt az összeget 210 milliárddal haladta meg, ebből 63 milliárd forint a kormányt által előírt szolidaritási hozzájárulás volt
– számolt be a jelentésről a főpolgármester-helyettes. A dokumentumból kiderült az is, hogy
a többlettámogatást alapvetően az energiaárak jelentős emelkedése és a gazdasági társaságoknál végrehajtott bérfejlesztések indokolták.
Mint ismert, tavaly áprilisban Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a főváros nem tud a központi költségvetésbe több különböző adót befizetni, amelyek öt-tíz milliárd forint körüli összegek, azok átütemezését kérik az adóhatóságtól. A szolidaritási adóról kijelentették azt is, hogy szerintük törvénytelen, és pert indítottak a szolidaritási hozzájárulás összegének csökkentésére, de ezt illetékesség hiányában visszadobta a bíróság.
Az ÁSZ vizsgálata szerint kevesebb volt a felhalmozási pénz a főváros oldalán, mint amennyi támogatást kaptak – eközben az uniós pénzek nem érkeztek, fejlesztési hitel felvételét pedig nem hagyta jóvá a kormány. Kiss Ambrus szerint ugyanakkor a költségvetés jelentős részét elvitte a szolidaritási hozzájárulás, az energiaárak, a bérfejlesztés és a kiesett BKK-bevételek. A kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza: Karácsonyék felelőtlenül gazdálkodtak, például elherdálták a Tarlós István által a kasszában hagyott több mint 200 milliárdos tartalékot.
Fővárosi Lakásügynökség – kinek éri meg?
A főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette: keresik azokat a budapesti ingatlantulajdonosokat, akiknek van üresen álló lakásuk, és azt szívesen bérbe adnák a fővárosi önkormányzaton keresztül. Ők a Fővárosi Lakásügynökségnél tudnak jelentkezni. Karácsony Gergely elmondta, a program célja a kitörés segítése a hajléktalanságból, valamint a hajléktalanná válás megelőzése. Szavai szerint hamarosan megjelennek azok az európai uniós pályázatok, amelyek segítségével „az elmúlt harminc év legnagyobb lakhatási programját” tudja megvalósítani a főváros.
Az ingatlanokat a lakásügynökség kezeli és adja majd bérbe, garantálva a tulajdonosoknak a rezsidíjak és a lakbér fizetését – tette hozzá Kovács Vera. Gyakorlatilag minden, a bérbeadással járó kockázatot át tudnak vállalni – jelentette ki, majd hozzátette: a tulajdonos a lakását az átadáskori állapotában veheti majd vissza az együttműködés lejártakor.
A lakásügynökség hatékonysága kapcsán azonban kételkedésre ad okot, hogy – Kiss Ambrus elmondása szerint – mindössze három alkalmazottat foglalkoztatnak. A főpolgármester-helyettes hozzátette: eddig 12 felajánlás érkezett.
