Újabb közérdekű bejelentést tett Tényi István. A jogász ezúttal az ukrajnai háborúval kapcsolatban írt közérdekű bejelentést Kósa Lajosnak, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága elnökének.
Németország légierejének parancsnoka a múlt hónapban titkos megbeszélésre hívta össze vezető tisztjeit, hogy megvitassák országa legerősebb irányított rakétáinak esetleges Ukrajnába történő szállítását. A német tisztek szerint a nagy hatótávolságú fegyvereket az Oroszországot a megszállt ukrán Krím félszigettel összekötő Kercsi híd megsemmisítésére is fel lehetne használni
– idézte fel Tényi, majd hozzátette, amit a tisztek nem tudtak, az az, hogy orosz kémek rögzítették a beszélgetésüket, amelyből titkos részletek derültek ki a nyugatiak ukrajnai szerepvállalásáról. A beszélgetés 38 perces hangfelvételét 2024. március 1-jén késő este tette közzé az interneten az RT orosz állami műsorszolgáltató vezetője.
A jogász szerint a felvételen olyan tisztviselők is hallhatók, akik szerint Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok azért vannak jelen csapatokkal Ukrajnában, hogy segítsenek a kifinomult nyugati fegyverrendszerek működtetésében, amit ezek az országok tagadtak.
Álláspontom szerint Magyarországnak ebben a helyzetben tájékoztatást kell kérnie NATO-szövetségeseitől. Adott esetben követelni kell ezen országok csapatainak Ukrajna területéről történő azonnali kivonását. A háború semmilyen konfliktusra sem jelenthet megoldást, ellenben fegyvertelen emberek sokaságának életét oltja ki, veszélyezteti vagy lehetetleníti el
– írta Tényi, majd hozzátette, a NATO tagjaként Magyarország már korábban egyetértését fejezte ki azokkal, a szövetség vezetői részéről elhangzott felelősségteljes nyilatkozatokkal, amelyek szerint el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére, mivel ez beláthatatlan következményekkel járna.
„Magyarország alapvető célja a béke és a területén élő emberek biztonságának védelme. Ebből a háborúból hazánknak ki kell maradnia, senkinek sem engedhetjük meg, hogy ebbe belesodorjon bennünket. Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket, és nem járul hozzá, hogy a magyar–ukrán határon keresztül az élet kioltására alkalmas fegyverek szállítására kerüljön sor.”
A jogász hozzátette, tudomása szerint a legtöbb NATO-tagállam nem fordítja a GDP két százalékát védelemre, ami fájó pont az Egyesült Államok számára; ráadásul az ukrajnai háború miatt egyre nyilvánvalóbb, hogy ennél többre volna szükség. A szervezet a vezetők szerint nincs felkészülve egy közvetlen háborúra Oroszországgal.
A 31 tagállamból 2023 júliusára 11 érte el a kétszázalékos célt: a szép csöndben Európa leütőképesebb hadseregét építő Lengyelország (3,9 százalék), az Egyesült Államok (3,49 százalék), Görögország (3,01 százalék), Észtország (2,73 százalék), Litvánia (2,54 százalék), Finnország (2,45 százalék), Románia (2,44 százalék), Magyarország (2,43 százalék), Lettország (2,27 százalék), az Egyesült Királyság (2,07 százalék) és Szlovákia (2,03 százalék)
– írta Tényi István, hozzátéve, hogy a NATO-nak nincs érvényes, szövetségi dokumentumokban közzétett elrettentési szakpolitikája.
A jogász szerint hazánk biztonságának sarokköve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) keretében biztosított kollektív védelem, de ennek a szövetségesi együttműködésnek a nemzeti önerő az elsődleges feltétele.
A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell. A holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést. Az Ukrajnában, illetve a világ több régiójában rohamosan növekvő feszültségek miatt a Magyar Honvédséget fel kell készíteni egy háború sikeres megvívására, melynek érdekében szükséges lehet a védelmi költségek növelése
– zárta a bejelentését Tényi István.
