Hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása óta idén ötödik alkalommal választhat és küldhet Magyarország képviselőket az Európai Parlamentbe.
Az elmúlt négy választás eredményeit nézve egyértelműen látszik, hogy a Fidesz minden alkalommal megnyerte az EP-választást, függetlenül attól, hogy ellenzéki pártként vagy kormányzó erőként indult a voksoláson.
2004-ben, csatlakozásunkkor 38,5 százalékos részvétel mellett a Fidesz közel másfél millió szavazattal 12 mandátumot szerzett meg a választáson, míg az MSZP mint akkori kormányzópárt összesen kilenc képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.
Az azóta megszűnt SZDSZ és MDF is szerzett mandátumot, a liberálisok két, Dávid Ibolyáék pedig egy képviselőt juttattak az EP-be első alkalommal.
Abban az évben a Csurka István alapította MIÉP, a Szociáldemokrata Párt, a Munkáspárt, valamint a Szabó Albert vezette hungarista Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) nem kapott elég támogatást a szavazóktól.
A legnagyobb ellenzéki pártként is tarolt a Fidesz
Bár a 2004-es fiaskó után úgy tűnt, az MSZP talpra tud állni, és 2006-ban Gyurcsány Ferencék végighazudva a kampányt országgyűlési választást tudtak nyerni, három évvel később már nem kerülhették el a sorsukat.
A 2009-es uniós választás volt eddig a Fidesz számára a legsikeresebb, Orbán Viktor pártja több mint 56,3 százalékos támogatottsággal 1,6 millió szavazattal 14 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, míg
az akkorra Bajnai Gordon miniszterelnökkel kormányzó szocialisták kilenc helyett már csak négy képviselőt küldhettek az EP-be, a szavazatok mindössze 17,3 százalékának megszerzésével.
Az akkor még nemzeti radikális Jobbik 2009-ben vett részt először az EP-választáson, a párt ugyanis annyira ellenezte csatlakozásunkat a szervezethez, hogy 2004-ben tiltakozásul nem indult a választáson. Öt évvel később viszont rögtön három mandátumot szerzett, míg az EP munkájában utoljára részt vevő MDF még egy képviselői helyet bezsebelt. Ebben az évben az SZDSZ már nem, az LMP pedig még nem ért el sikert az uniós voksoláson.
Kormánypártként is népszerű maradt
A 2014-es választáson rekordalacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak mindössze 28,97 százaléka járult az urnákhoz.
Az akkor már kormányzó Fidesz továbbra is toronymagasan, 12 mandátummal nyerte hazánkban az uniós választást, míg az ellenzéki pártok kilenc képviselői helyen osztoztak.
Az MSZP lejmenete nem állt meg, a szocialisták már csak két mandátumot szereztek, míg a Jobbik ismét három képviselőt küldhetett az unióba. Ebben az évben debütált a Gyurcsány Ferenc vezette DK három, valamint az LMP és az Együtt-PM egy-egy képviselővel.
A legutóbbi, 2019-es EP-választáson volt eddig a legmagasabb részvételi arány, a választásra jogosultak 43,48 százaléka szavazott.
A Fidesz ebben az évben is rekordot döntött, több mint 1,8 millió szavazatot kapott a párt (52 százalék), így 13 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.
A DK négy mandátumot szerzett, az MSZP pedig már csak a Párbeszéddel karöltve tudott egyetlen politikust küldeni. A Jobbik néppártosodása is megbosszulta magát, a párt a 2014-es választáshoz képest két mandátumot veszített, viszont színre lépett a Momentum, amely két képviselői helyet szerzett.
Az idei, június 9-i választáson – elemzői előrejelzések szerint – kieshet az Európai Parlamentből a Jobbik és az MSZP, mandátumot veszíthet a Momentum, viszont képviselői helyet szerezhet a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is. A Fidesz–KDNP idén is toronymagas esélyese az EP-választásoknak, az ellenzéki pártoknak valószínűleg már az is siker lenne, ha ötven százalék alá tudnák leszorítani a kormánypártok támogatottságát.
Borítókép: Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
