Hozzátette: az elkészült jogszabályba a tájékoztatási kötelezettség kapcsán végül mégis bekerült egy kibúvó, amely bizonyos esetekben kifejezetten megtiltotta a felvilágosítást, az adatok sajtónak való kiadását. Ha az információ állami, szolgálati, üzemi, üzleti vagy magántitkot sért, akkor erre hivatkozva a kiadása megtagadható marad. Az újságíróknak egyre nyilvánvalóbb lett, hogy tarthatatlan az akkori helyzet – magyarázta.
Pál Zoltán Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának MSZMP referense azt hangsúlyozta: zajlik az MSZMP KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya (PGO) iratainak vizsgálata is. Rámutatott: ennek az osztálynak a tevékenységével nem nagyon foglalkoztak eddig, pedig médiatörténeti szempontból jelentős dokumentumokat lehet fellelni köztük. A szakember ismertette, hogy ez az osztály foglalkozott többek közt a pártsajtóval és más kiadványokkal, gyakran tett javaslatokat a lapkiadás fejlesztésével kapcsolatban is; olykor ellentétes álláspontra helyezkedve, mint az APO – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: a PGO készítette el az MSZMP Központi Bizottságának költségvetését, felelt a beruházások irányításáért, a bizalmas ügykezelésért, irányította a pártvállalatokat, kezelte a párttagok üdültetését és jelentős szerepet játszott a lakáskiutalásokban is. Az osztály iratanyagának feldolgozása várhatóan az év végéig fejeződik be – jelezte Pál Zoltán Miklós.
A volt kommunisták hirtelen demokraták lettek
Vicsek Ferenc, a MÚOSZ alelnöke felszólalásában megköszönte, hogy a médiatudományi intézet foglalkozik az újságírószövetség történetével és vizsgálja a rendszerváltás előtti korszak dokumentumait. Bencsik Gábor előadására reagálva hozzátette azt is: az egypártrendszer bukásakor keletkezett hatalmi vákuumban valójában az újságírók voltak a hatalom szervezői. A médiumok olyan szerepet kaptak, amellyel a társadalom önszerveződésének aktív részesei lettek – jelentette ki.
Azt mondta: véleménye szerint a médiaelit nem pártérdekeket szolgált, hanem a demokratikus működés egyik alapfeltételéért, a demokratikus nyilvánosságért folytatott harcot.
László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze Megyeri Károlyról, a MÚOSZ egykori (1983–89 közötti) főtitkáráról tartott előadást. Kiemelte: Megyerinek korszakon átívelő karrierje volt, amely egyúttal képet ad a Kádár-rendszer médianyilvánosságáról is. Úgy fogalmazott: Megyeri a Kádár-kor kultúrájának meghatározó személyisége, egyúttal közel tíz évig volt Kádár kvázi személyes riportere. Felidézte, hogy a volt MÚOSZ-főtitkár a kommunista állami vezetés berkein belül kezdte pályafutását, és még 1997-ben, halála előtt két évvel is úgy nyilatkozott, hogy a szovjetek felszabadították Magyarországot.
Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője a konferencia megnyitóján ismertette: 2021-ben indították útjára azt a médiatörténeti kutatást, amelynek célja, hogy a történelemtudomány eszközeivel feltárja és elemezze a Kádár-korszak sajtóirányítási rendszerének működését, illetve a pártállami kapcsolatrendszerek médián belüli tovább élését. Hozzátette: a munka fókuszában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által őrzött iratok állnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!