Fülöp Attila: A baloldal sohasem rendszerető, hanem heccszerető

– Semmilyen bántalmazást nem fogadunk el, és nincs tolerancia a pedofília ügyében – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Fülöp Attila. A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a parlament tavaszi ülésszaka során benyújtandó törvénycsomag megerősíti a gyermekvédelmi rendszert, de adott esetben további szigorítások is várhatók a területen.

Fülöp Attila, gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár Fotó: Havran Zoltán

– Március elsején jelent meg az első jogszabályi változás, a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálat a gyermekvédelemben dolgozó vezetőknek. Ennek további kiterjesztése várható. A következő változást a parlament tavaszi ülésszakában a gyermekvédelmi törvénycsomag fogja jelenteni, ami további szigorításokat, segítségeket, fejlesztéseket és a gyermekvédelmi rendszer megerősítését fogja tartalmazni. Fontos kifejezni, hogy ez nem egy kampány jellegű munka, mivel a gyermekvédelmi törvényt 2010 óta minden évben módosították. Ha csak a legfontosabbat szeretném kiemelni: 2014-től – ami korábban elképzelhetetlen volt – a nevelőszülőknek foglalkoztatási jogviszonyuk van. Amikor egy gyermeket kiemelnek a családjából, akkor vagy egy intézménybe kerül vagy egy nevelőszülői családhoz. Mi azt mondjuk, hogy a nevelőszülői család jobb, mert családi közegben lehet a gyermek. Ezek a nevelőszülők korábban nem voltak foglalkoztatási jogviszonyban, és mindössze havi körülbelül tizenötezer forintot kaptak, ám 2014 óta bért kapnak. Ugyanilyen fontosnak tartom a nevelőszülői gyedet, így a kiskorú gyermek után is kap a nevelőszülő pluszjuttatást. Szintén fontos a gyermekbántalmazási protokoll bevezetése, valamint a nevelési ellátmány 25 százalékos megemelése is. 

Ezek a lépések mind a gyermekvédelmi törvény módosítását igényelték. A mostani helyzetben azt látjuk, hogy további erősítésre van szükség, elsősorban amiatt, mert a gyermekek sokszor ki vannak téve olyan körülményeknek vagy helyzeteknek, amelyektől meg kell őket védeni.

– Voltak egyeztetések a tervezett szigorításokról?

– Rendszeresek az egyeztetések, mivel a kormány abban érdekelt, hogy azoktól a szereplőktől, akik jelen vannak a gyermekvédelem területén, minél több információhoz hozzájussunk, hogy a törvényeket a lehető legjobban tudjuk módosítani. Én is egyeztettem az elmúlt időszakban fenntartókkal, szolgáltatókkal, civil szervezetekkel, jogvédelmi szervezetekkel, módszertani központokkal, valamint egyházi szereplőkkel.

– Garantálni lehet, hogy a korábbihoz hasonló esetek ne fordulhassanak elő?

– Egyértelmű az álláspontunk: semmilyen bántalmazást nem fogadunk el, és nincs tolerancia a pedofília kapcsán. Egyre rosszabb mentális állapotban vannak a gyermekek, ami hatványozottan igaz a gyermekvédelemben lévőkre. Egyre rosszabb a pszichés állapotuk, ahogy az is tendencia, hogy bármilyen szexuá­lis deviancia is sokkal könnyebben utat tör magának. Eddig is kellően szigorú törvényeink voltak, de ha ezt a jelenséget meg akarjuk előzni, akkor tovább kell szigorítani. Fontos kimondani, hogy olyanok dolgozzanak a gyermekvédelemben, akikről meg vagyunk bizonyosodva, hogy mentesek olyan hajlamoktól, aminek a vége az lehet, hogy bármelyik gyermeket is bántalmazás éri.

Ezért is írtuk elő a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek komplex többnapos pszichológiai vizsgálatát, ezek előkészítése most zajlik. Alaposan átvilágítjuk, kik dolgoznak a gyermekvédelmi intézmények élén.

– Adott esetben lehetnek további szigorítások?

– Pontosan arról szólnak a jelenlegi egyeztetések is, hogy tekintsük át a mostani állapotot, és legyen egy jó látképünk arról, hogy mik azok, amikben javítani kell és mik azok, amikben jól állunk. Ha a következtetéseket levontuk, akkor a tavaszi ülésszakban benyújtandó gyermekvédelmi csomagban kell választ adni. Ha kell, akkor további szigorításokat fogunk bevezetni. Minden ilyen típusú törvénymódosításnak egyetlen célja volt, hogy azokat a gyermekek, akiket az a trauma ért, hogy a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhetnek, megvédjük és felnőtt korukra olyan honfitársaink legyenek, akik megállják a helyüket az életben.

– Szükséges lehet egy teljes szemléletváltás a gyermekvédelem területén?

– Az elmúlt időszakban egy folyamatos munkát látok ezzel kapcsolatban. A gyermekvédelmi törvénynek nemcsak a passzusai, hanem a törvény mögötti támogatás is fontos. A szociális és gyermekvédelmi területre 2010-ben 325 milliárd forint jutott, míg idén ez az összeg a négyszeresére, 1463 milliárd forintra nőtt. Ezen belül csak a gyermekvédelmi intézményekre negyvenmilliárd forint helyett 127 milliárd forint jutott, így háromszoros a változás. Az elmúlt években többször módosult a büntető törvénykönyv, majd 2021-ben elfogadtuk Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét. Rengeteg olyan módosítás volt, ami egyetlen célt szolgált, a gyermekek védelmét. A mostani gyermekvédelmi törvénycsomag ugyanezt fogja szolgálni. A gyermekvédelmi törvény céljai egyértelműek, ott nem kell alapvető szemléletváltás. 

Azonban szemléletváltásra szükség van például abban, hogy ha egy fiatal a gyermekvédelmi rendszerből kilépve elmegy egy állásinterjúra, akkor ne tépjék szét az önéletrajzát azért, mert a gyermekvédelemben nevelkedett. Az apáik vétkeiért a fiúk nem felelősek. Ne a gyermekvédelemben nevelkedett gyermekeken verjük le, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. 

Ha a társadalom el tudja fogadni, hogy valaki a gyermekvédelemben nőtt fel, akkor sokat tudunk tenni érte. A gyermekvédelemben dolgozók nem fogják tudni megoldani azt, hogy a rendszerből kikerülve az életének a hátralevő részében mi lesz a gyermekekkel. Nyilvánva­lóan az őket ért traumákat fel kell dolgozni, de akkor is szükség van a társadalom segítségére és nyitottságára, hogy a gyermekvédelmis lányokat és fiúkat segítsük abban, hogy integráljuk őket. Ha szemléletváltásról beszélünk, akkor a gyermekvédelem kapuinak a kinyitása és a társadalom megértése irántuk lesz egy fontos változás.

– Miért nem érték el a céljukat a jelenlegi törvények?

– A gyermekvédelem világa nehéz, mivel a leggyorsabban tükrözi le a társadalmi nehézségeket. Összesen 23 ezer gyermek él ma a gyermekvédelem rendszerében. Ezeknek a gyerekeknek az alap szituációja, hogy volt egy olyan családi helyzet, ami lehetetlenné tette, hogy továbbra is a családban maradjanak. Ezen a területen mindig változtatni kell, mert figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen a gyermekek pszichés helyzete, továbbá a gyermekvédelmi intézményeket mennyire éri el az a fajta változás, ami 15 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Ezért nekünk egy dolgunk van, hogy bezárjuk azokat a kapukat, ahol a gyermekeket bántalmazás érheti, hogy a legteljesebb védelmet biztosítsuk a számukra.

– Mi a véleménye arról, hogy a baloldal a gyermekvédelem ügyét felhasználva kíván politikai tőkét kovácsolni?

– A politikában fontos a hitelesség, baloldal kapcsán pedig, ha röviden és címszavakban szeretném megfogalmazni a véleményemet, akkor azt tudom mondani, hogy sohasem rendszeretők voltak, hanem heccszeretők. A kormánypártok rengeteg javaslatot vittek a parlament elé, mint a gyermekvédelmi törvény módosítása, de a baloldal ezeket sosem támogatta, ahogy nem szavazták meg a pedofil bűnelkövetőkre vonatkozó szigorításokat sem. A mostani helyzetben azt látom, hogy az ország kezd a tízmillió gyermekvédelmi szakértő országa lenni. Ám közben azt is látom, hogy ha meg szeretnénk nyitni egy lakásotthont a gyerekeknek, akkor az milyen nehézségekbe, ellenállásba ütközik. Ezt az ellentmondást kell feloldani. 

Ebben a baloldal részéről semmilyen támogatást nem kaptunk. A gyermekvédelem ügye számukra azt jelenti, hogy 20-25 évvel ezelőtti bírósági iratok aberrált részleteit szemezgetik és hozzák napvilágra. Ezzel egy szemernyit nem fognak segíteni, sem a gyerekeknek, sem a gyermekvédelemben dolgozóknak. Ez egészen biztos.

– Mit gondol azokról a kritikákról, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre?

– Ez egy olyan terület, ahol mindig egyre több pénzre van szükség, és ez így is van rendjén. Amikor erkölcsi alapon valaki ilyen munkát végez, akkor azt gondoljuk, hogy a világ összes pénzét oda lehetne adni, de a költségvetési korlátokat figyelembe kell venni. Nekünk az a dolgunk, hogy megtaláljuk az arany középutat. Ha a számokból indulok ki, akkor azt látjuk, hogy az inflációt messze meghala­dóan nőtt a források mértéke. Azért fogunk dolgozni, hogy ez a továbbiakban is így legyen.

– Vajon megszavazza a baloldal a gyermekvédelmi törvény szigorítását?

– Eljött az ideje, hogy nyílt lapokkal játsszanak. A parlamentben már sokszor láttuk azt, hogy az ilyen típusú javaslatokat nem támogatták. Ebben a kérdésben a kormánypárti frakciók csak magukra számíthatnak. Nekünk kell kidolgozni a törvényt, hogy megvédjük a gyermekeket, a gyermekotthonokat, valamint az ott dolgozókat.

Borítókép: Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Havran Zoltán)