Fülöp Attila: A baloldal sohasem rendszerető, hanem heccszerető

– Semmilyen bántalmazást nem fogadunk el, és nincs tolerancia a pedofília ügyében – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Fülöp Attila. A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a parlament tavaszi ülésszaka során benyújtandó törvénycsomag megerősíti a gyermekvédelmi rendszert, de adott esetben további szigorítások is várhatók a területen.

Fülöp Attila, gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár Fotó: Havran Zoltán

– Az utóbbi időben több gyermekvédelmi központban is járt. Milyen tapasztalatokról tud beszámolni?

– Hetente járok szociális és gyermekvédelmi intézményekbe, a látogatások nem újszerűek. Eleve közszolgálatot csak úgy lehet végezni, ha tisztában vagyunk a tereptapasztalatokkal. Mindezt azért is tartom kifejezetten fontosnak, mert a gyermekvédelem területén több ezren végzik elkötelezettséggel és tisztességgel a munkájukat. Szeretném megmutatni, hogy ők most is ott vannak és teszik a dolgukat. Azok a gyerekek és fiatalok, akikkel odaadóan dolgoznak, olyan traumákon mentek keresztül, amiket elgondolni is nehéz. A gyermekvédelem területén azért dolgoztunk az elmúlt években, hogy a gyermekotthonok és a nevelőszülők világát meg tudjuk erősíteni úgy, hogy a nevelőszülői rendszer legyen az erőteljesebb, de közben vigyázunk a gyermekotthonokra is. A terepen szerzett tapasztalatokat, valamint a nevelők és gyerekfelügyelők kéréseit és javaslatait mind figyelembe vesszük, amikor a gyermekvédelemről beszélünk.

– Mi a célja a gyermekvédelmi intézményekben zajló hatósági vizsgálatoknak?

– Összességében 530 gyermekvédelmi intézmény van az országban, még tartanak az ellenőrzések. A vizsgálatoknak kettős célja van. Ez egy rendkívüli hatósági ellenőrzés, amely egyrészt azt vizsgálja, hogy milyen a gyermekotthonokban a napi működés, és azok a szabályoknak megfelelnek-e, de különösen célba veszi a gyermekbántalmazási eseteket, ha előfordult ilyen, akkor mi volt az eljárásrend, történt-e feljelentés, foglalkoztak-e utána a gyermekekkel, továbbá milyen megoldási lehetőséget találtak. Fontos kiemelni azt, hogy 2018-ban lett bevezetve a gyermekbántalmazás esetén minden intézménynek kötelezően alkalmazandó protokoll, amely kimondja, hogy az ilyen esetek nem maradhatnak következmények nélkül. Minden gyermekbántalmazás után jegyzőkönyvet kell készíteni, és indokolt esetben feljelentést kell tenni. Ez több száz esetben megtörtént. 

Ennek az ellenőrzése zajlik most, hogy le tudjuk vonni a következtetéseket, hogy kell-e még szigorítani ezen a protokollon.

– Milyen változások várhatók a gyermekvédelem területén?

– Március elsején jelent meg az első jogszabályi változás, a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálat a gyermekvédelemben dolgozó vezetőknek. Ennek további kiterjesztése várható. A következő változást a parlament tavaszi ülésszakában a gyermekvédelmi törvénycsomag fogja jelenteni, ami további szigorításokat, segítségeket, fejlesztéseket és a gyermekvédelmi rendszer megerősítését fogja tartalmazni. Fontos kifejezni, hogy ez nem egy kampány jellegű munka, mivel a gyermekvédelmi törvényt 2010 óta minden évben módosították. Ha csak a legfontosabbat szeretném kiemelni: 2014-től – ami korábban elképzelhetetlen volt – a nevelőszülőknek foglalkoztatási jogviszonyuk van. Amikor egy gyermeket kiemelnek a családjából, akkor vagy egy intézménybe kerül vagy egy nevelőszülői családhoz. Mi azt mondjuk, hogy a nevelőszülői család jobb, mert családi közegben lehet a gyermek. Ezek a nevelőszülők korábban nem voltak foglalkoztatási jogviszonyban, és mindössze havi körülbelül tizenötezer forintot kaptak, ám 2014 óta bért kapnak. Ugyanilyen fontosnak tartom a nevelőszülői gyedet, így a kiskorú gyermek után is kap a nevelőszülő pluszjuttatást. Szintén fontos a gyermekbántalmazási protokoll bevezetése, valamint a nevelési ellátmány 25 százalékos megemelése is. 

Ezek a lépések mind a gyermekvédelmi törvény módosítását igényelték. A mostani helyzetben azt látjuk, hogy további erősítésre van szükség, elsősorban amiatt, mert a gyermekek sokszor ki vannak téve olyan körülményeknek vagy helyzeteknek, amelyektől meg kell őket védeni.

– Voltak egyeztetések a tervezett szigorításokról?

– Rendszeresek az egyeztetések, mivel a kormány abban érdekelt, hogy azoktól a szereplőktől, akik jelen vannak a gyermekvédelem területén, minél több információhoz hozzájussunk, hogy a törvényeket a lehető legjobban tudjuk módosítani. Én is egyeztettem az elmúlt időszakban fenntartókkal, szolgáltatókkal, civil szervezetekkel, jogvédelmi szervezetekkel, módszertani központokkal, valamint egyházi szereplőkkel.

– Garantálni lehet, hogy a korábbihoz hasonló esetek ne fordulhassanak elő?

– Egyértelmű az álláspontunk: semmilyen bántalmazást nem fogadunk el, és nincs tolerancia a pedofília kapcsán. Egyre rosszabb mentális állapotban vannak a gyermekek, ami hatványozottan igaz a gyermekvédelemben lévőkre. Egyre rosszabb a pszichés állapotuk, ahogy az is tendencia, hogy bármilyen szexuá­lis deviancia is sokkal könnyebben utat tör magának. Eddig is kellően szigorú törvényeink voltak, de ha ezt a jelenséget meg akarjuk előzni, akkor tovább kell szigorítani. Fontos kimondani, hogy olyanok dolgozzanak a gyermekvédelemben, akikről meg vagyunk bizonyosodva, hogy mentesek olyan hajlamoktól, aminek a vége az lehet, hogy bármelyik gyermeket is bántalmazás éri.

Ezért is írtuk elő a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek komplex többnapos pszichológiai vizsgálatát, ezek előkészítése most zajlik. Alaposan átvilágítjuk, kik dolgoznak a gyermekvédelmi intézmények élén.

– Adott esetben lehetnek további szigorítások?

– Pontosan arról szólnak a jelenlegi egyeztetések is, hogy tekintsük át a mostani állapotot, és legyen egy jó látképünk arról, hogy mik azok, amikben javítani kell és mik azok, amikben jól állunk. Ha a következtetéseket levontuk, akkor a tavaszi ülésszakban benyújtandó gyermekvédelmi csomagban kell választ adni. Ha kell, akkor további szigorításokat fogunk bevezetni. Minden ilyen típusú törvénymódosításnak egyetlen célja volt, hogy azokat a gyermekek, akiket az a trauma ért, hogy a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhetnek, megvédjük és felnőtt korukra olyan honfitársaink legyenek, akik megállják a helyüket az életben.

– Szükséges lehet egy teljes szemléletváltás a gyermekvédelem területén?

– Az elmúlt időszakban egy folyamatos munkát látok ezzel kapcsolatban. A gyermekvédelmi törvénynek nemcsak a passzusai, hanem a törvény mögötti támogatás is fontos. A szociális és gyermekvédelmi területre 2010-ben 325 milliárd forint jutott, míg idén ez az összeg a négyszeresére, 1463 milliárd forintra nőtt. Ezen belül csak a gyermekvédelmi intézményekre negyvenmilliárd forint helyett 127 milliárd forint jutott, így háromszoros a változás. Az elmúlt években többször módosult a büntető törvénykönyv, majd 2021-ben elfogadtuk Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét. Rengeteg olyan módosítás volt, ami egyetlen célt szolgált, a gyermekek védelmét. A mostani gyermekvédelmi törvénycsomag ugyanezt fogja szolgálni. A gyermekvédelmi törvény céljai egyértelműek, ott nem kell alapvető szemléletváltás. 

Azonban szemléletváltásra szükség van például abban, hogy ha egy fiatal a gyermekvédelmi rendszerből kilépve elmegy egy állásinterjúra, akkor ne tépjék szét az önéletrajzát azért, mert a gyermekvédelemben nevelkedett. Az apáik vétkeiért a fiúk nem felelősek. Ne a gyermekvédelemben nevelkedett gyermekeken verjük le, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. 

Ha a társadalom el tudja fogadni, hogy valaki a gyermekvédelemben nőtt fel, akkor sokat tudunk tenni érte. A gyermekvédelemben dolgozók nem fogják tudni megoldani azt, hogy a rendszerből kikerülve az életének a hátralevő részében mi lesz a gyermekekkel. Nyilvánva­lóan az őket ért traumákat fel kell dolgozni, de akkor is szükség van a társadalom segítségére és nyitottságára, hogy a gyermekvédelmis lányokat és fiúkat segítsük abban, hogy integráljuk őket. Ha szemléletváltásról beszélünk, akkor a gyermekvédelem kapuinak a kinyitása és a társadalom megértése irántuk lesz egy fontos változás.

– Miért nem érték el a céljukat a jelenlegi törvények?

– A gyermekvédelem világa nehéz, mivel a leggyorsabban tükrözi le a társadalmi nehézségeket. Összesen 23 ezer gyermek él ma a gyermekvédelem rendszerében. Ezeknek a gyerekeknek az alap szituációja, hogy volt egy olyan családi helyzet, ami lehetetlenné tette, hogy továbbra is a családban maradjanak. Ezen a területen mindig változtatni kell, mert figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen a gyermekek pszichés helyzete, továbbá a gyermekvédelmi intézményeket mennyire éri el az a fajta változás, ami 15 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Ezért nekünk egy dolgunk van, hogy bezárjuk azokat a kapukat, ahol a gyermekeket bántalmazás érheti, hogy a legteljesebb védelmet biztosítsuk a számukra.

– Mi a véleménye arról, hogy a baloldal a gyermekvédelem ügyét felhasználva kíván politikai tőkét kovácsolni?

– A politikában fontos a hitelesség, baloldal kapcsán pedig, ha röviden és címszavakban szeretném megfogalmazni a véleményemet, akkor azt tudom mondani, hogy sohasem rendszeretők voltak, hanem heccszeretők. A kormánypártok rengeteg javaslatot vittek a parlament elé, mint a gyermekvédelmi törvény módosítása, de a baloldal ezeket sosem támogatta, ahogy nem szavazták meg a pedofil bűnelkövetőkre vonatkozó szigorításokat sem. A mostani helyzetben azt látom, hogy az ország kezd a tízmillió gyermekvédelmi szakértő országa lenni. Ám közben azt is látom, hogy ha meg szeretnénk nyitni egy lakásotthont a gyerekeknek, akkor az milyen nehézségekbe, ellenállásba ütközik. Ezt az ellentmondást kell feloldani. 

Ebben a baloldal részéről semmilyen támogatást nem kaptunk. A gyermekvédelem ügye számukra azt jelenti, hogy 20-25 évvel ezelőtti bírósági iratok aberrált részleteit szemezgetik és hozzák napvilágra. Ezzel egy szemernyit nem fognak segíteni, sem a gyerekeknek, sem a gyermekvédelemben dolgozóknak. Ez egészen biztos.

– Mit gondol azokról a kritikákról, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre?

– Ez egy olyan terület, ahol mindig egyre több pénzre van szükség, és ez így is van rendjén. Amikor erkölcsi alapon valaki ilyen munkát végez, akkor azt gondoljuk, hogy a világ összes pénzét oda lehetne adni, de a költségvetési korlátokat figyelembe kell venni. Nekünk az a dolgunk, hogy megtaláljuk az arany középutat. Ha a számokból indulok ki, akkor azt látjuk, hogy az inflációt messze meghala­dóan nőtt a források mértéke. Azért fogunk dolgozni, hogy ez a továbbiakban is így legyen.

– Vajon megszavazza a baloldal a gyermekvédelmi törvény szigorítását?

– Eljött az ideje, hogy nyílt lapokkal játsszanak. A parlamentben már sokszor láttuk azt, hogy az ilyen típusú javaslatokat nem támogatták. Ebben a kérdésben a kormánypárti frakciók csak magukra számíthatnak. Nekünk kell kidolgozni a törvényt, hogy megvédjük a gyermekeket, a gyermekotthonokat, valamint az ott dolgozókat.

Borítókép: Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Havran Zoltán)