Jézus történetének sokkal fontosabb üzenete van a mai kor emberének, mint gondolnánk

A húsvét nem csupán az egyház legnagyobb ünnepe: Jézus történetének, sorsának sokkal nagyobb üzenete van a mai kor emberének, mint gondolnánk – mondta lapunknak Fabiny Tamás. Az evangélikus elnök-püspök kiemelte: ahogy Jézust egykor üldözték, úgy sok követőjének is ez a sorsa, de még többen vannak azok, akik „kételkedő Tamásként” élnek.

2024. 04. 01. 5:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Fontos, hogy ne csak bezuhanjunk a húsvéti asztal elé, hanem legyen egy dramaturgiai előzménye: ez az ünnepkör, az arra való felkészülés segít, hogy visszavezessen minket a lényegre – kezdte Fabiny Tamás, aki szerint a negyvennapos böjt nemcsak a lemondásra tanít meg minket, hanem egyfajta lelki koncentrációra ad lehetőséget, és ráirányítja a figyelmünket a mértéktartás fontosságára.

Az evangélikus püspök kiemelte: ma, amikor a mindennapjaink fókuszában a fogyasztói társadalom kísértései, a mértéktelenség és az anyagi javak hajszolása áll, mindennél fontosabb, hogy ki tudjunk szakadni ebből az illúzióból. A húsvétra való felkészülés, az idáig tartó út segíthet az embereknek abban, hogy visszatérjenek a mértéktartáshoz, a megtisztuláshoz, amin Jézus keresztülment.

A feltámadott Jézus mondja Pál apostolnak: elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Fontos beszélni az »elég etikájáról«, hiszen egy olyan világba rendezkedtünk be, ahol semmi sem elég: az anyagiak, a látványosság, a területszerzés, mindenki többet akar megkaparintani a javakból, de mindegy, mennyi mindenünk van, már nem is tudjuk értékelni, élvezni. A húsvét ünnepe viszont segít emlékezni, hogy elég az, amit Isten ad nekünk

– hívta fel a figyelmet. – Meg kell tanulnunk újra a mértéktartást, hogy mit jelent az emberség, és azt is, hogy olykor igenis tudjunk a vesztesek oldalán állni. Ma ugyanis másról sem szól a közélet, mint hogy mindenkit magunk mögé utasítunk – mondta.

Fabiny Tamás elnök-püspök. Fotó: Magyari Márton

Nagypéntek előtt egy héttel Jézus királyként vonult be Jeruzsálembe: alázatosan és szamárháton ülve, egyértelművé téve, hogy ő nem olyan király, mint amit a földi hatalmasságok gyakorolnak. Ez a prófétai cselekedet nagypéntekre azonban már drámai fordulatot vesz, töviskoronát adnak a fejére, megalázzák, ő mégis megőrzi emberi méltóságát, hitét.

Fabiny Tamás szerint fel kell tennünk a kérdést, miért is kapta Jézus a töviskoronát.

 – Nem egyszerűen azért, mert szenvednie kellett, hanem mert tudatosan akarták lejáratni. Egy karikatúrakirályt próbáltak belőle csinálni, akinek igazi korona helyett töviskorona van a fején, akinek kezében nem jogar van, hanem nádszál, és akinek nem bíborpalást van a vállán, hanem egy durva katonaköpeny, és aki előtt hajlongva mulattak a katonák, nevetségessé téve. Isten Jézus sorsában azonban vállalta ezt a megaláztatást, olyannyira, hogy képes volt az ellenségeiért is imádkozni – idézte fel Jézus megpróbáltatásait.

Fabiny Tamás szavai szerint ma is sokaknak ez jut osztályrészül, a hiteles embereket nevetségessé próbálják tenni, karaktergyilkosságot követnek el azok ellen, akik vállalják hitüket, szerepüket. – Adjon erőt ezeknek az embereknek Jézus, akinek nem volt fontos sem a pompa, sem az, hogy bolondot csináltak belőle; csak a hite számított, ez segítette őt a legnehezebb percekben is – húzta alá.

Az elmúlt évek nehézségeivel kapcsolatban a püspök elmondta:

Megtapasztalhattuk, hogy amikor már azt hittük, kicsit fellélegezhetünk, újabb kihívás elé állított minket Isten. Nem vonhatjuk ki magunkat a körülöttünk történő tragédiákból, nem fordíthatjuk el a fejünket a világ borzalmairól. Forduljunk ehelyett szolidaritással azok felé, akiknek szükségük van a segítségre. Minden egyes nehézség, amit az élet elénk állít, azt jelenti, hogy Isten nem mond le rólunk. Minden emberi hanyatlás, rossz újra és újra elhozza a nagypénteket és a feltámadás reményét: esélyt ad az embernek, hogy nemesedjen, és az emberi gonoszság helyett Isten szeretetét fogadja el.

Fabiny Tamás arról is beszélt, az egyház pontosan tudja és érzi, hogy az emberek elfordultak Istentől. – Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az egyháztól való elidegenedés nem létezik. Ez kortünet, keleten és nyugaton is egyaránt jelen van. Mi a magunk részéről levontuk a tapasztalatot, és ahelyett, hogy a régi kliséit mutatnánk fel az egyházunknak, mint a fényűzés vagy a pompa, mi magunk is a lényegre figyelünk: a szegényekkel közösséget vállaló szolidáris egyházzá váltunk, amely a kicsinyekhez, a megalázottakhoz odahajol – fejtette ki.

Az evangélikus püspök emlékeztetett:

az emberiségnek nem csak az ünnepek alkalmával van szüksége kapaszkodókra, a hit ereje, annak oltalma és áldása a hétköznapokon is velünk lehet.

– Bátorítok mindenkit, hogy keressenek minket, az ünnepi istentiszteletek nyilván jó lehetőséget kínálnak erre, de nemcsak a liturgiában van jelen, nem csak az ünnepeken fogjuk a kezüket, hanem a hétköznapokon is – szólt, hozzátéve, hogy ma nagyon sok olyan ember él köztünk, aki olyan, mint Tamás, a kételkedő, akinek végül megjelent a feltámadott Jézus, aki annyit mondott neki, békesség néked. – Erre a békességre nagyon nagy szüksége van ma az emberi léleknek – vélekedett.

– A feltámadott Jézus János evangéliuma szerint „megállt középen”. Ő ma is mindig középen áll: nem jobb vagy bal oldalon, legkevésbé a szélen, a szélsőségesek pártján. Ha engedjük, hogy az életünkben mindig középen álljon Jézus, ha engedjük, hogy az origó legyen, akkor megtapasztalhatjuk, hogy milyen békességben élni – összegezte Fabiny Tamás.

 

Borítókép: Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök (Fotó: Magyari Márton)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.