Így lehet egészségesen böjtölni

A módszerrel csökkenthetjük a kockázatokat és megelőzhetjük a rosszindulatú daganatok képződését.

2024. 03. 13. 13:55
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálnak végbéldaganatot, a tendencia alapján öt éven belül minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az ötven éven aluli korosztályból kerül majd ki – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem legújabb kutatásában, amelyben azt vizsgálták, hogyan lehetne megelőzni az emésztőrendszeri betegségeket.

 

Mi áll a böjtölés hátterében?

– Az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobioma, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk: minden emberé más, a bélrendszerünk különböző szakaszain pedig eltérő az összetétele – kezdte Leiszter Katalin, és kiemelte:

beleink egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk, és akár az is segíthet ebben, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt, időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk.

A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa kifejtette, a böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle. A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott.

A böjthöz ez úgy kapcsolódhat, hogy bizonyos hormonok – például az éhezés során felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, tehát elősegítheti a sejtmegújulást.

Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt.

– Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két napon, lehetőség szerint nem két egymást követő napon pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyasztunk – ismertette a szakorvos.

Megéri több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani (Fotó: Pexels)

Leiszter Katalin arról is beszélt, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak tárgyát képezi, mint ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta.

– Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet – magyarázta, majd megjegyezte:

a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek,

illetve számos alapbetegség, például szív-ér rendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.

De azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjt alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.

 

Javul a végbélnyálkahártya állapota is

A megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bél mikrobiom-összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik.

– Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka többek között, hogy ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez – mondta a gasztroenterológus, kiemelve, hogy

mindez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.

– A túlsúly vagy az elhízás nemcsak a vastagbélrák, hanem számos más daganat kialakulásának kockázatát is növeli, csakúgy mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, illetve az egészségtelen ételek. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, illetve a csökkent folyadékbevitel hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához – összegezte a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.