Így lehet egészségesen böjtölni

A módszerrel csökkenthetjük a kockázatokat és megelőzhetjük a rosszindulatú daganatok képződését.

Megéri több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani (Fotó: Pexels)

Leiszter Katalin arról is beszélt, hogy az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe napjaink kutatásainak tárgyát képezi, mint ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta.

– Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet – magyarázta, majd megjegyezte:

a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek,

illetve számos alapbetegség, például szív-ér rendszeri, anyagcsere-, daganatos és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén.

De azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a böjt alatt a fokozódó éhségérzet következtében az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, emiatt érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra, például hétvégére időzíteni.

 

Javul a végbélnyálkahártya állapota is

A megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel, valamint folyadékfogyasztás (főként tiszta víz) javíthatja a bélnyálkahártya állapotát (integritását), a bél mikrobiom-összetételét és diverzitását, valamint gyorsíthatja a bél tranzitidejét, vagyis azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik.

– Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka többek között, hogy ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, illetve a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez – mondta a gasztroenterológus, kiemelve, hogy

mindez azért különösen fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.

– A túlsúly vagy az elhízás nemcsak a vastagbélrák, hanem számos más daganat kialakulásának kockázatát is növeli, csakúgy mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, illetve az egészségtelen ételek. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, illetve a csökkent folyadékbevitel hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához – összegezte a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)