A ketogén étrend, az időszakos böjt, valamint a behatárolt étkezési időtartam is gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derült ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. A szakmai folyóiratban megjelent kutatás a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezte.
– Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés, mégis van bennük valami közös: a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének. Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás) – magyarázta Menyhárt Otília, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, aki egyben a tanulmány egyik szerzője is.
A szakember kifejtette, ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, amellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. – Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált – mondta Menyhárt Otília.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
A kutatás szerint viszont a tumorsejtek kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez: felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalóriadeficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek.
A doktornő hozzáteszi, ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, amely megvédi az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
– A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, amely fokozza a kemoterápia hatását. A böjt, amelynek ideje 1–5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti. Összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással – teszi hozzá az adjunktus.
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százalékánál számolt be tumorellenes hatásról.
Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit.
Nem mindig hatékony a keto
A ketogén diéta azonban nem minden daganattípus esetében kedvező, például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok esetében épp ellenkező hatást érünk el vele és a rák terjedését segítjük, mivel a daganatos sejtek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként. Ez az étrend ráadásul még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár, mint a kimerültég és a székrekedés. A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, amely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
A tanulmányban kiemelték, hogy emiatt más étrendekkel is kísérleteztek, amelyek az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozzák és rugalmasabbak. Ilyen például az időszakos böjtölés (IF), amely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, de jó megoldást jelenthet a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). – Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12–27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki – mondta a doktornő.
A böjtölés jótékony hatásait igazolja az a kutatás is, amelyben több mint kétezer nőt tíz éven át vizsgáltak: a vizsgálat szerint ugyanis csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
A Semmelweis Egyetem szakembere hozzátette, bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, amelyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség.
Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a betegek böjt iránti együttműködési hajlandósága nőjön, ezért olyan protokollokat kell alkotni, amelyet többen végig tudnak csinálni.
– A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal. Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár ötven százalékkal – összegezte Menyhárt Otília.
