Maruzsa Zoltán: Sok tanár csalódott kellemesen

– Történelmi mértékű béremelés kezdődött a közoktatásban, így a fizetések jövőre elérik a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Sok pedagógus csalódott kellemesen ennek köszönhetően – mondta a lapunknak adott interjúban Maruzsa Zoltán. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára felháborítónak nevezte, hogy a baloldal vissza akarja vetetni Brüsszellel a tanárok és az óvónők megemelt bérének a fedezetét, de bízik benne, hogy az Európai Bizottság ellenáll a nyomásnak, és betartja az ígéretét. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy nőtt a tanárképzésre jelentkező fiatalok száma, még a természettudományos szakok is népszerűbbé váltak.

Maruzsa Zoltán szerint egy szakszervezet sosem elégedett, mert akkor a létalapja szűnik meg Fotó: Bach Máté

– Megvalósult a pedagógusok történelmi léptékű béremelése. Mi érzékelhető most a köznevelésben?
– Azt tapasztalom, hogy a január 1-jétől megvalósított, átlagosan 32 százalékos tanárbéremelés, a 2025-ös béremelés tervei és a 2030-ig tartó távlatos perspektíva világossá tette mindenkinek, hogy itt valóban többéves, történelmi mértékű béremelés kezdődött el. Sokan nem is hitték, hogy végül annyit fognak kapni, amennyit megkaptak, olyan erősen állította nekik a szakszervezet és a dollármédia, hogy mindenki csak a minimumot kapja majd, hogy végül nagyon sokan csalódtak kellemesen. A tankerületi intézményekben a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést.

Maruzsa Zoltán kiemelte: nő a tanárok létszáma és az egyetemeken is egyre többen jelentkeznek a pedagógusképzésekre (Fotó: Bach Máté)

– Hogyan változhat a tanári szakma elismertsége a fizetésemelésnek és az életpályamodell-törvénynek köszönhetően?

– A változás egyértelműen kedvező, ezt már a terepen is érezzük: a pedagógus foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók létszáma növekedésnek indult, a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken pedig a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés. 

Minden szakon emelkedett a jelentkezők száma, több az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a tanító és a tanár, beleértve a természettudományos területet is. A 2025-re tervezett újabb béremeléssel a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, ami a rendszerváltozás óta a legmagasabb, legkedvezőbb arányt jelenti majd.

– Van tudomásuk olyan tanárokról, akik nem írták alá az új jogviszonyt, de a béremelés hatására visszatérnének? Ha igen, hogyan fogadják őket?
– Van, aki puhatolózik, a munkáltató viszont nem feltétlenül bízik abban a munkavállalóban, aki egyszer már otthagyta tanév közben a gyerekeket. A bizalom újraépítése időt igényel.

– Kevesebb szó esik az óvodapedagógusokról. Hogyan alakult az ő helyzetük?
– Döntő többségükben az óvodapedagógusok is megkapták a béremelést, így az ő bérezésük is sokat javult. Néhány városban vitázunk még a polgármesterrel. Van olyan városvezető, aki azt állítja, nem kapta meg a fedezetet, de ott is be fogjuk bizonyítani, hogy megkapta, csak cél szerint kell felhasználni az állami támogatást.

 Az óvodapedagógusok egyébként nagyon jól jártak az új szabályozással, míg számukra a korábbi bértábla a főiskolai szintű tanulmányok okán a tanároknál kedvezőtlenebb bérezést rögzített, ezt megszüntettük, munkájuk a bérezés terén is ugyanolyan fontossá vált, mint a többi pedagógus munkája.

– A Nemzeti Pedagógus Kar megfogalmazta, szeretnék elérni a kötelező óraszámok csökkentését. Mi az ön álláspontja erről, lát lehetőséget a kar kérésének teljesítésére?
– Először meg kell látnunk az új pedagógus-életpályáról szóló törvény tapasztalatait, hiszen még egy tanévet sem csináltunk végig, az új szabályok csak január 1-jétől vannak érvényben. Vizsgáljuk meg, hogyan alakul a tanulók száma, a pedagógusok létszáma, és akkor térjünk vissza erre a kérdésre!

– Az életpályamodell-törvény társadalmi vitája során a baloldal azzal riogatott, hogy a tanárokat tömegesen át fogják vezényelni, és nem a lakóhelyükhöz közel fognak dolgozni. Mennyi átvezénylés történt, mennyire voltak megalapozottak a baloldal félelmei?

– A tény az, hogy ilyen átvezénylésre a tankerületekben még egyáltalán nem került sor. 

Az oktatásról megjelenő hírek többsége álhír és riogatás, és különösen így volt ez az új pedagógus-életpályáról szóló törvény vitájának idején. Sajnos erre a társadalom és a pedagógusok is fogékonyak. Legalább száz cikk és álhír jelent meg arról, hogy ezt majd tömegesen alkalmazza a kormány. Arról azonban egy sem, hogy bocsánat, tévedtünk, esetleg még hazudtunk is, de már látjuk, mégsem úgy lett.

– Milyen az államtitkárság viszonya most a szakszervezetekkel? Lehet őket egy kalap alá venni, vagy vannak különbségek az érdekvédelmi szervezetek hozzáállásában?
– Természetesen vannak különbségek. Van, amiben egyetértünk, le is tudunk ülni egy asztalhoz, de a dolgok többségét másként látjuk, a gondolkodásmódunk és a nézőpontunk eltérő. Szövegelni egy dolog, cselekedni egy másik dolog, és ezt még csak nem is kritikának szánom, hiszen a szakszervezetek nincsenek döntési helyzetben, az oktatási rendszert működtetnie, cselekednie a kormányzatnak kell. Szakszervezetisnek lenni éppen ezért a világ legegyszerűbb dolga, mert mindig többet kell kérni, mint amit a kormány éppen ad, ezt jó hangosan kell elmondani, és akkor kifelé azt mutatják, hogy ők aztán harcolnak. Sosem lesz olyan, hogy a szakszervezet elégedett, mert akkor a létalapja szűnik meg, ezért érdeke az állandó konfliktus fenntartása. Ha megoldunk egy általuk felvetett problémát, biztosan lesz másik. 

A baloldal ezt ki is használja, és sokszor tolja maga előtt a szakszervezeteket, médiát biztosít minden kritikának, minden félelemkeltésnek. 

Érdekes persze látni, hogy éppen ezért a szakszervezetek között is feszült a viszony, nem mindegy, hogy melyikük mondhatja hangosabban, ki kap nagyobb nyilvánosságot, ki szerepel többet a baloldali médiában. Ez egy ilyen műfaj.

Megint feleslegesen riogatott a baloldal, egyetlen tanárt sem vezényeltek át sehova (Fotó: Bach Máté)

– Mennyi esélyt lát arra, hogy a baloldal nem torpedózza tovább Brüsszelben Magyarország erőfeszítéseit az uniós források érkeztetésében, így a pedagógusok minél nagyobb fizetéséért vívott küzdelemben?
– A baloldal politikusai nyíltan elmondták, hogy ők továbbra is azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó európai uniós forrásokat. Okkal feltételezzük, hogy Dobrev Klára, Donáth Anna, Cseh Katalin és a többiek az elmúlt hetekben is ezen dolgoztak az Európai Parlamentben, amely éppen most perelte be a kifizetett források miatt az Európai Bizottságot. 

Felháborító, ha azt akarják elérni, hogy visszavegyék a tanárok és óvónők már megemelt bérének a fedezetét, és ezzel képesek lennének konkrét kárt is okozni Magyarországnak, a magyar tanároknak és óvónőknek.

 A kérdés az, hogy az Európai Bizottság ellen tud-e állni ennek a politikai nyomásnak. Én egyelőre bízom benne, hogy igen, hiszen megegyeztünk, aláírtunk, és amit vállaltunk, azt mi teljesítjük. Nekik is ezt kell tenniük. A pedagógusok béremelését is végrehajtottuk, a szükséges jogi korrekciókat megtettük, az egyeztetettek szerint elindítottuk a forráslehívást, ez alapján a következő néhány hétben meg kell érkeznie több mint 233 milliárd forintnak. Amíg az uniós pénz nincs itt, addig mindent a magyar költségvetés fizet.

Borítókép: Maruzsa Zoltán szerint egy szakszervezet sosem elégedett, mert akkor a létalapja szűnik meg (Fotó: Bach Máté)