Johann Strauss világhírű zeneszerző ükunokájának mondja magát Magyar Péter jelöltje

Eredeti nevén Kliegl Róbert érdemi bizonyítékokkal nem szolgált.

Magyar Péter országjárásának egyik segítője, Strausz Róbert, eredeti nevén Kliegl Róbert még a 90-es években azt hangoztatta magáról, hogy ő nem más, mint Johann Strauss világhírű zeneszerző ükunokája – írta a Mandiner. Strausz erre hivatkozva próbált haknikkal házalni, több koncertet is hirdetett erre hivatkozva.

A lap információi szerint Kliegl azért változtatta nevét Strauszra, hogy még hihetőbb legyen a története. Strauszról így írtak a békés megyei népújságban 1999-ben: a vendégek csalódottan állapították meg a város egyik szállodájában rendezett zongorakoncert után, hogy a „keringőkirály” Johann Strauss ükunokájaként beharangozott művész helyett valaki más lépett fel az esten. 

Nagypapa titka

Névváltoztatásával kapcsolatban Magyar Péter egyik embere kijelentette, a Nyírségben élő nagyapja nem sokkal a halála előtt árulta el neki, hogy valójában Johann Strauss leszármazottja, amit hosszú kutatással be is bizonyított. Az említett interjúban Strausz Róbert azt mondta, bár nincs nála a családfa, a névváltoztatást a törvény értelmében csak eredeti okmányok megküldésével engedélyeznek a hatóságok. 

Strausz már 1999 szeptemberében is említést tett a híres zeneszerzővel kapcsolatos rokonságáról. A Békés Megyei Napnak adott interjúban arról beszélt, hogy egy álma van: óriási koncertet adni a fővárosban. A lapnak kicsit részletesebben kifejtette, miért gondolja, hogy ő Johann Strauss leszármazottja: mint fogalmazott, az Osztrák–Magyar Monarchia idején egy Sándor Mária nevű nyírségi nő Bécsbe látogatott rokonaihoz, ott azonban viszonyba bonyolódott a második feleségétől válófélben lévő híres zeneszerzővel, Johann Strauss-szal. 

A viszonyból gyermek született, aki Szilágyi Lászlóként látta meg a napvilágot. Máriát állapotosan vette el ura, magára vállalva a jövevényt, de az asszony még egy ideig levelezett az igazi apával. Lászlónak István nevű gyermeke az én anyai ágú nagyapám

– mesélte. Majd kijelentette, „nem a név tesz egy embert naggyá, de valahol kötelez, mert én is építgetem a zenei pályámat”.

Kifizetetlen tartozás és kézjegy a zenében

A Hungaroton Records munkatársa azt állította Strauszról, hogy hónapokig várták a férfi megjelenését vagy legalábbis a pénzt, ugyanis a kazettájának kiadásával kapcsolatos számláját nem igyekezett rendezni. – Különben négyszáz kazetta eladása senkit nem avat Strauss-szá – tette hozzá a kiadó munkatársa.

Egy 1999 decemberében készült interjúban az akkor zongoristaként haknizó fiatal férfi arra a kérdésre, hogy lehet az, hogy míg az osztrák művész, Johann Strauss két s-sel írja a nevét, addig ő hivatalosan csak egy s-t használ, úgy magyarázkodott: „a Belügyminisztériumban csak magyarosított névre adnak engedélyt, de a dedikálásnál mindig két s-sel írom le a nevemet”.

Ezután 

Magyar Péter embere kijelentette, származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a szakemberek a zenéjén látják Johann Strauss „kézjegyét”. 

Á dehogy, sosem a pénz érdekelte

Mint a Mandiner közölte, a férfi szerényen megjegyezte, hogy nem a meggazdagodás volt a célja, hanem Gyula zenei életének a fellendítése, ezért minden második héten koncertet adott, és igyekzett megkedveltetni a klasszikus zenét a békés megyeiekkel. 

Én szimfóniákat szeretnék komponálni, méghozzá Beethoven szellemében. Ezért elhatároztam, a koncertjeim plakátjaira nem írom rá többet, hogy Strauss ükun­okája ad koncertet. Sokan csak ezért jöttek el, holott nem ez a célom

– tette hozzá.

A gyulai önjelölt zeneszerző beszámolt arról, felkereste a Bécsben élő Eduard Strausst, aki valójában Johann Strauss leszármazottja, ám ő „nagyon elutasítóan” fogadta, mert azt hitte, csak a családi vagyonból akar részesedni Strausz Róbert. „Ez soha nem fordult meg a fejemben” – közölte.

A politikával akkor még nem foglalkozó, önmagát Johann Strauss leszármazottjaként hirdető Strausz elmondta, hogy korábban szakács volt, ám az 1999 decemberében készült interjú idején egy élelmiszerboltban dolgozott eladóként. Mint fogalmazott, szabadidejében vagy a zongora előtt ül vagy tanul, mert szeretné megszerezni az érettségijét, hogy egyetemre mehessen.

A Magyaroszági Régiókért Egyesület (Marég) gyulai jelöltjei átadták az önkormányzati választáson való induláshoz szükséges ajánlásokat Csige Gábornak, a helyi választási iroda vezetőjének
(Fotó forrása: Gyulai Hírlap)

Új lehetőség Magyar Péterben

Mint a Mandiner arról beszámolt, Strausz Róbert elindul az önkormányzati választáson. A Magyaroszági Régiókért Egyesület (Marég) gyulai jelöltje lesz, a szervezet kompenzációs listáján szerepel. Ez azért érdekes, mert a Marég elsőre civilnek tűnik, de közel sem független a Magyar Péter alelnökölte Tisztelet és Szabadság (Tisza) Párttól. A lap úgy tudja, 

a Marég az önkormányzati választáson induláshoz szükséges aláírásokat Tisza pártos pólóban gyűjtötte.

Borítókép: Magyar Péter (balra) és Strausz Róbert (Forrás: Mandiner)